Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 8. (1942-1942)
1942 / 2. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE PETŐFI KULTUSZA Szilveszter éjszakáján az éjféli percekben volt 119. évfordulója, hogy Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar lírikus Kiskőrösön született. Ezt a minden magyarra emlékezetes évfordulót a Petőfi-Társaság mindig meg szokta ünnepelni. A második világháború kitörése óta ez az ünneplés elcsendesedett, mégis az idén is a Bajza utcai Petőfi-Házban éjfélkor kigyúltak a megemlékezés gyertyái és egy óra hoszszán keresztül hirdették a Petőfi—Jókai Múzeum ablakai a nagy évfordulót. Egyszerű keretek között, de nagy melegséggel emlékezett meg a költő születésének évfordulójáról Kisőrös is, valamint Kiskunfélegyháza. Mind a két helyen a társadalmi egyesületek a két esztendő találkozásánál felvonultak a költő szobrához. A Petőfi-kultusznak igen szép bizonysága lesz az az operabemutató, amelyet a m. kir. Operaház tervez még ebben az évadban. Unger Ernő, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a kitűnő zeneszerző és karmester háromfelvonásos, négy képre tagolt operát írt Petőfiről. Az illusztris zeneszerző a Petőfi operáról a következő nyilatkozatot tette: — Évekig hordoztam magamban operámat. Már diákkoromban dalba kívánkozott bennnem egy Petőfi-vers. Azóta is, valahányszor felüdülésül, vagy komoly elmerüléssel, szívderítő olvasmány gyanánt Petőfit veszem a kezembe, zenei fülem ezekhez a páratlan költeményekhez hozzá hallotta a dallamot is. Minél többet foglalkoztam Petőfi költészetével, annál inkább megerősödött bennem a hit és a szándék, hogy Petőfi diktál nekem, csak le kell ülnöm és hangjegyekbe át kell tennem verssoraimat. Lassan érlelődött bennem a gondolat, hogy Petőfi regényes életét színpadra dolgozom fel és nem volt nehéz munkám,mert hiszen a szöveget javarészt Petőfi maga szolgáltatta. A beállítás és az összekötő szöveg természetesen tőlem való, de az operámban előforduló dalok kivétel nélkül Petőfi megzenésített költeményei. — Az első felvonás Erdődön játszódódik, Szendrey Júlia születésnapjára vendégsereget hív egybe Szendrey Ignác, az apa. A meghívottak között érkezik meg Petőfi is, aki ezen a napon készül megtartani kézfogóját Júliával. Szigorúan ragaszkodtam a történeti hűséghez, a cselekmény tehát közismert. Az első felvonásiban szerepel többek között egy dal, amely«Hol a leány, ki lelkem repülését?» kezdetű vers alapján készült, továbbá egy kórus «Rég veri már a magyart a Teremtő» kezdetű ismert verse. Szólók, duettek és kórusok váltakoznak és alkalom kínálkozik magyar táncra is ebben a felvonásban. A második felvonás 1848 március 15-én játszódik a Nemzeti Múzeum előtt. A híres felvonulás a történelmi jelentőségű beszédekkel és csattanónak a «Nemzeti dalo» töltik ki a mozgalmas cselekményt. Mint karvezető, örömmel ragadtam meg itt a lehetőséget, hogy polifonikusan juttassam nagy szerephez a kart, felhasználva hosszú tapasztalataimat, mint zeneszerző is. " — A harmadik felvonás színhelye Torda. Ide viszi Petőfi feleségét és kisfiát, Miklós református lelkész vendégszerető hiázába. Itt látjaegymást utoljára 119