Szépművészet 1. (1940)
1940 / 3. szám - Czakó Elemér: A magyar bélyeg szemléje
művészileg szintén fejlődött, tárgyköre pedig lépést tartott a kemény dübörgéssel rohanó idők legfrissebb aktualitásaival. IV. Károly és Zita koronázását Petthely Gyula mutatta be. Valamivel később valamivel jobb arcképbélyeget csinált a koronás királyi párról Földes Haranghy. 1916, Imre. Az udvari fény mellett sötétebb színek is tárultak elénk Divéky József és Haranghy Jenő hadisegély-bélyegeiről: lövészárok, kézitusa, harcos turul szívekbe markoló előérzeteket keltve. Majd 1919-ben jött a sötétlelkű tanácsköztársaság, mely kommunista hírverés céljaira foglalta le a bélyegeket is. Rajzolataik talán jobbak voltak, mint céljaik. Bokross Ferenc, Fekete Oszkár, Gara Arnold és Gróf József készítették a magyar szovjet bélyegeket. Az idők kerekét azonban nem lehetett az ezeréves magyar lelkiség szellemével szembe forgatni. Egyszer csak megjelentek Hebbing Ferenc alázatos áhítattal rajzolt Madonnás bélyegei. Patrona Hungáriáé újból felemelte a porba sújtott reménységeket s a bélyegek is új utakra tértek. Gyakoribbak lettek, s szorosabb frigyre léptek a művészettel. A hadifogoly-bélyegeket szintén Helbing tervezte. Kovács Erzsébet csinált Petőfi-bélyeget s az anyákét. Megyer-Mayer Antal a magyar Ikaroszt, Biczó András jótékonysági gyermekképet, s ugyancsak Helbing Ferenc a magyar bélyeggyűjtők kedvencét, az ősmagyar Nyilazót készítette el. Rauscher Juliska bélyege, Pálinkás Béla, Drahos István és Brandmayer Vilmos rajzai még az említésre méltók. A postavezérigazgatóság közben a magyar kiválóságok arcképsorozatával kívánta erősíteni a nemzeti tudatot. A Magyar Pantheon Széchenyi eszménye szerinti „emberfő“-fölényünket tárta a világ elé. Jó és hiteles előképek után Helbing, Márton Ferenc és Légrády Sándor dolgozták fel ezen anyag nagy részét. E közé illeszkedett be Amerling Széchenyije, Horovitz Aranya, Munkácsy önarcképe és Mányoki Rákóczija is. Sok érdemük volt az államnyomda retusálóinak abban, hogy a finom, sápadt arcok mindegyike a magyar képességek hőseit olyan elfogadhatóan véste a köztudatba. Ez a bélyeggazdagság nagyszámú művészgárdát vonzott a bélyegekhez és kifejlesztette a sokszorosítás gyakorlatát is. Az államnyomda a vonalas magasnyomású eljárás után a mélynyomású raszteres sokszorosítási lehetőséggel állott rendelkezésre s a legnemesebb színek kimeríthetetlen skálájával. A mélynyomás számára ecsettel, tetszés szerinti nagyságban lehetett a bélyegtervezetet készíteni, ami a művészek festőiesebb és szabadabb elgondolásának kedvezett. 1932-ben nagy táblaképet, Liezen-Mayer Földes Imre, igi8. Sándor Szt. Erzsébet festményét is átWigand-vázlata. 1924. vitték mélynyomású bélyegre, ami elvi alapon tulajdonképen ellentétben áll a bélyegszerűséggel. Wigand Ede annak igazolására címeres bélyegeket tervezgetett a finn, dán, svéd és észt bélyegek alapján. Mindig is az volt a bélyeg stiláris követelménye, hogy kicsi helyen sommázva, összefoglaló egységben adja elő a művész mondanivalóját. A grafikában a bélyeg valahová a plakát és az exlibris közé helyezhető el. Dekoratív legyen s mégis tartalmi erejével kössön le. Mindezeket nálunk különösen két művész tisztázta végérvényesen pályadíjnyertes és megbízásra készített szépszámú bélyegalkotásai során. Az egyik a régebben szereplő Helbing Ferenc, a másik pedig a fiatal Légrády Sándor. Helbing Ferenc az, aki megkedvesítette a magyar bélyegeket. Az ő művészi igazsága olyan, mint a régi kor: erős és tiszta. Ábrázolási módja mindig becsületes és mindig értelmes. Nem felülről szállt le a bélyegrajzoláshoz, mint Kaulbach, hanem benne élt. Művei dekoratív egységben maradtak; a betűk és a számok éppoly fontosak nála, mint a kép. Már 1898- ban pályadíjat nyert okmánybélyegével. I. díjat nyert Londonban is: Jókaiját, sport- és hadifogoly-bélyegeit német szakkönyvek hozták példaként. Rajzaiban nincs tétovázás, még képzeletét is inkább leszorítja. A valóság talajáról nem szívesen kalandozik el, de alakjai a típusok felé hajlanak. Repülő, Szent László, Szent István, Szent Imre, Pázmány, Horthy és még sok más bélyegével, de különösen a lehalkított érzéseket sugárzó három Madonna bélyegével a legszélesebb körű közönség elismerését biztosította magának. Légrády Sándor inkább a csapongó képzelettől megmámorosított bélyegek mestere. Ötvös és üvegfestő volt, grafikájában azért tud lehellet finoman cizellálni és fényhasábokkal cikkezni (1936-os légiposta). Mindenkinél többet ismer a szakmabeli rejtélyekből: a bélyegkészítés nemcsak hivatása, hanem hivatala is. Már a budavári emlékbélyegeknél elkezdte a csodák és a víziók megjelenítését. Templomai alabástromból faragott álomjelenségek, fölöttük felhőként gomolygó jelképek. Pax-Ting-jei lírikusan poetizáló pengetések. Protestáns bélyegein a sok tónus után vonalhangsúlyokkal virtuózkodik. Horthy bélyegein megfog a tartalmi mélység; megformálásánál Erdey Dezső és Márton Ferenc szoborművészlapja is segítségére volt. A kultúrnépek nyilvánossága előtt a siker kapuját azonban a Szent István sorozata nyitotta meg számára. E bélyegek Helbing Ferenc, 19ap. földöntúli mély benyomást kelt