Szépművészet 2. (1941)

1941 / 5. szám - Kopp Jenő: Dósa Géza: "Bethlen Gábor tudósai közt" c. művének vázlatai

DÓSA GÉZA: „BETHLEN GÁBOR TUDÓSAI KÖZT“ C. MŰVÉNEK VÁZLATAI A Vasárnapi Újság 1870. évi május 15-i számában a következő hír jelent meg: „A közoktatási miniszter által hirdetett történeti festmény-pályázatra nyolc vázlat érkezett be, amelyek a múzeum képtárában vannak kiállítva. Ezek a következők: Madarász Viktortól: „Bethlen Gábor tudósai körében“; Ben­czúr Gyulától: „István király megkeresztelése“; Székely Bertalantól: „A halálos beteg Thököly István a Heister által ostromolt Árvavárból meg­menteti 13 éves fiát: Imrét, Vay és Bercsényi által“ és „Vi dik László király és nagybátyja: Cilley Ulrik“; Than Mórtól: „Kun László a marchfeldi csata után az elesett Ottokár fiát a többi fogollyal együtt átadja Habsburgi Rudolfnak“; Orlaitól: „Szent István meg­­keresztelése“; Löschinger Zsigmondtól: „Szent István fogadalma lovaggá ütésekor“, Dósa Gézától: „Bethlen Gábor tudósai közt“. Egyik képét nemcsak vázlatban, hanem festményben is kiállítá. Mától fogva e vázlatok 40 napig lesznek kiállítva a múzeum­ban, hogy a közönség és sajtó kifejezhesse fölöttük véleményét. A jury csak aztán ítéli oda a legjobbnak a 100 aranyat s a következő kettőnek 50—50 aranyat, egyszersmind kijelölve azokat, melyeket a nagyban leendő kivitelre érdemesnek talál.“ Ennek az egykor lezajlott pályázatnak emlékét abból az alkalomból elevenítjük fel, hogy Budapest Székesfőváros Kép­tárának sikerült Dósa Géza: Bethlen Gábor tudósai közt című képének, amely tudvalevőleg a Szépmű­vészeti Múzeum tulajdona, folt- és színvázlatát meg­szerezni és amelyeket most cikkünkkel kapcsolatban bemutatunk. A fennmaradt adatok alapján tudjuk, hogy Dósa Géza a pályázaton az I. díjat még nem nyerhette el, azt a jury Benczúr Gyula „Vajk keresz­telése“ című pályaművének ítélte oda, de munkája általános feltűnést keltett és ennek alapján Eötvös József báró kultuszminiszter 1870 augusztusában több más művésszel együtt Dósa Gézának is 500 forintot engedélyezett ösztöndíjul, további kiképez­­tetésére. A mű akkor Soós Kálmán tulajdonába került, akitől Ligeti Antal közreműködésével, 1871- ben a Nemzeti Múzeum szerzi meg, mégpedig csere útján, átengedve a kép tulajdonosának Dósa Géza, a Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő Rubens másolatát. A Nemzeti Múzeumnak abból az igyekezetéből, amellyel a „Bethlen Gábor tudósai közt“ című képet már a pályázat után egy évvel megszerezni igyekezett, láthatjuk, hogy a mű általános feltűnést keltett és a hozzáértők ítélete szerint annak a nemzet közgyűj­teményébe kellett jutnia. A tragikus hirtelenséggel, 24 éves korában öngyilkossá lett művész, ebben a festményében tényleg minden elismerésre méltó és legjobbjaink mesterművei közt is helytálló munkát végzett. A kép nyugodt, kiegyensúlyozott kompo­zíciója, a mélytüzű színek, a tökéletes biztonságú tech­nikai készség, a fiatal művész elsőrangú fel­­készültségét bizonyítják. Határozott alkotókészségre mutat, hogy a már a foltvázlatban felnagyolt első megfogalmazásban, szinte hiánytalanul elkészült a kompozíciós megoldással és ahhoz úgy a színvázlatban, mint pedig a befejezett műben végig ragaszkodik. Tudjuk, hogy Dósa, nem mint egyes adatok tévesen mondják, 1865-ben, hanem 1866-ban jelentkezik a bécsi akadémián és ez év októberétől 1868 májusáig a festészeti előkészítő szakosztály növendéke. 1869. április 16-án iratkozik be a müncheni képzőművészeti akadémiára, hogy továbbképezze magát és innen küldi be képét a pályázatra és innen utazik 1871-ben Erdélybe, ahol azután szerelmi bánatában öngyilkos lesz. A Bethlen Gábor tudósai közt című képen azonban sem a bécsi, sem pedig a müncheni iskola közvetlen befolyását nem érezhetjük, a fiatal festő itt teljesen Székely Bertalannak, első mesterének hatását mutatja. Színvázlata a felrakás frisseségével, mély­tüzű színeivel Székely Bertalan vázlataira emlékeztet, de érdekesen abban különbözik mesterétől, hogy ő a kész művén inkább megőrzi a frisseséget, színei üdébbek, melegebbek, a kész alkotás nem vált az ő ecsetje alatt annyira hideggé, mint, amely józanság és hidegség Székely Bertalan bevégzett munkáit jellemzi. E vázlatok bemutatásával egy korán elhunyt és egy rendkívüli képességű művészre óhajtottuk felhívni a figyelmet, annál is inkább, mivel a Székes­­fővárosi Képtár történeti gyűjtésének egyik legfőbb célja régi mestereink és főleg kevéssé ismert művé­szeink vázlatainak megszerzése és a stílusuk alakulását, változásait szemléltető jellemző munkák bemutatása. KOPP JENŐ 121

Next