Szépművészet 3. (1942)

1942 / 12. szám - Jajczay János: Árpádházi Boldog Margit a művészetben

tudása a víziók érzékeltetésére. A kép a király és királyné gyermekük felajánlásával kezdődik s Boldog Margit megdicsőülésével végződik, míg középen a szent apotheozisát látjuk. Célzást tettünk rá, hogy szeretnék felhívni a képzőművészek figyelmét arra, miként fogják fel Boldog Margit ábrázolását? Természetesen stílus­problémát nem vetünk fel és nem azt akarjuk előírni, hogy a szobrász miként mintázza meg, a festő hogyan tartsa kezében az ecsetet, ha Boldog Margittal foglalkozik. A szent életét már azzal a célzattal és úgy tárgyaltuk, hogy kiemeltük azokat a mozzanatokat, amelyek vizuális elképzelés alapján alkalmasak megörökítésére. Csodáiról is csak azt mondhatjuk, hogy a művészet eszközeivel kifejez­­hetők: a csodás gyógyulások éppúgy, mint a megtérés, feltámasztás, bajból való szabadulás. Lelki életére is rámutattunk. De maga Boldog Margit milyen legyen? A külsőleg is szépséges leányzó, a szűz szüzességét fejezze ki, aki önmagával szemben kegyetlen s szigorút. A Mindenható kegyelme által benne élő, lángoló hit feltétlenül megnyilvánuljon az őt ábrázoló képeken, szobrokon. A királyleány szegénység utáni vágya, önmegalázása, könyörületessége tükröződjék benne. Vízióit — amikor rendkívüli események képszerűen jelennek meg a lelkében isteni kinyilatkoztatás folytán —, ezt a belső, megfoghatatlan látomást természetesen realizálni matériával szinte lehetetlen, mégis a művész feladata a látomást immaterializálni, anyagtalanítani az alkotáson. Ugyanígy a csoda, amely a Mindenható által jön létre — mert akarata abszolút —, a természet rendjével ellenkező s csak a hit által felismerhető cselekmény. Ezért kell, hogy a mű hittel készüljön és Boldog Margit nemcsak technikai problémája legyen a művésznek. Az alkotás hitet sugározzon, mert a hittel telített mű imává válik, áhítatos érintkezés, beszéd az Úrral. A vallásos tárgyú kép, szobor valósá­gos ima legyen, mert az ima nemcsak szó, hanem a lélek Istenhez vezető gondolati folyamata. A vallásos tárgyú képzőművészeti alkotás példát mutasson. Érezzük általa, hogy ő, az ártatlan lélek, az emberiség baját, népének fájdalmát érzi, szenvedése, béketűrése által meg akarja váltani. Olyan legyen a róla készült mű, hogy előtte mi is felkiálthassunk Ráskay Lea szavaival: „ Íme szerető atyámfia, a ma­­gyari királynak leányának gyönyörűséges élete!“ JAJCZAY JÁNOS 282

Next