Szépművészet 3. (1942)
1942 / 11. szám - Művészeti Élet
házi/ tardi/ zalaegerszegi templomok főoltárképeinek bírálatával is foglalkoztunk. Budapest Székesfőváros polgármestere nyilvános pályázatot hirdetett, a tatárpusztítás után újjáéledő magyar nemzetért apácaruhát öltött, Árpádházi Boldog Margit legendáját megjelenítő képes ábrázolásokra. A pályázaton több, mint félszáz művész vett részt, akik közül az I. díjat Hincz Gyula, a két II. díjat Jeges Ernő és Deli Antal, a három III. díjat Csébi Pogány István, Koffán Károly és ősz Dénes nyerték. A Székesfőváros a magyar egyházművészet fejlesztéséhez, mint tavaly a keresztúri pályázattal, úgy ez évben az Árpádházi Boldog Margit pályázattal, nagy mértékben járult hozzá. Foglalkoztunk a győri székesegyház, a bágyogszováti, kiszombori, tótszentkúti és zalahalápi templom freskóinak restaurálásával. A győri székesegyház freskóinak restaurálására Pellicioli mester meghívását javasoltuk, aki mellett magyar művészek dolgoznának, s az ő világszerte elismert vezetésével tökéletesítenék szaktudásukat. Részben új, részben restaurált oltárok készültek a Budapesti Szent Domonkos rend templomában, a Budapest Rákóczi kollégium kápolnájában, Esztergom-Táborban, Hódságon, Nagyvázsonyban, Nagysurányban, Oroszváron, Sopronszécsényben és Szentléleken. Az egyházi szobrászat is jelentős művekkel gyarapodott. A Budapest-bakátszéri templomban Grandtner Jenőt Jézus Szent Szíve és Szűz Mária Szent Szíve szobrait, a Budapest terézvárosi templomban vitéz Nagy Zoltánné Kovács Mária Páduai Szent Antal szobrát, a Budapest Szervita-téren Erdey Dezső Szűz Mária szobrát és a Budapest VIII. kerületben, a Golgota-út melletti kálvárián Grandtner Jenő kálvária csoportját állítja fel. Budapest Margitszigeten Árpádházi Boldog Margit-szobor elhelyezését vették tervbe. Kevésbbé jelentős szobrászati ügyekkel is foglalkoztunk: az abaligeti templom lisieuxi Szent Teréz, a budapesti Szent József otthon kápolnájában, Szent Tarzicius az egri Angolkisasszonyok templomában Szűz Mária, a gyulai templom Szentháromság, Pécsett lisieuxi Szent Teréz és visegrádi templom Árpádházi Boldog Margit szobrának ügyeivel. A Magyar Betlehemes Mozgalom, Schwartz Elemér kezdeményezésére évről-évre karácsony táján betlehemeket állít fel a Gellérthegyi vízesés alá és a Ferencesek belvárosi templomához. Az először csak gipszbe öntött betlehemeket most fába akarjuk faragtatni és ezért a Magyar Betlehemes Mozgalom vezetősége irányításunk mellett tervpályázatot hirdetett, melynek nyertese fogja elkészíteni a magyar pásztoros betlehemet. Új templompadok készülnek Csapodon. Gyóntatószéket Baranyabán és Sióagárd plébániái szereztek be. Új keresztelőkút került a Sopron-kurucdombi templomba. Üvegablakok készültek vagy készülnek Veszprémben, a Budapest Máv. B. B. I. Szeretetkórháza kápolnájában és Pécs belvárosban, Stehlo Lili tervei szerint, Kolzsvárott a Szociális nővéreknél, mozaik szentélypadló Fényi Géza tervezésében, a győr Szent Imre Herceg-úti templomban. Mindezen munkákat legnagyobbrészt arra hivatott építészmérnökök, festő-, szobrász- és ötvösművészek végezték irányításunk mellett. Az új freskók létesítésével, a freskórestaurálásokkal, szobor- és oltárfelállításokkal, belső berendezésekkel kapcsolatban, de egyéb egyházművészeti ügyekben is hallottunk olyan véleményeket, mintha az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal elsősorban a Budapesten lakó művészeket támogatná és azok munkáját tartaná elsősorban jónak, így háttérbe jutnának azok a művészek, akik az egyházmegyék székhelyein vagy az egyházmegye területén laknak. Ez a felfogás téves, mert úgy a Tanács, mint a Hivatal számontartja a Fővárostól távol élő művészeink működését is és semmiféle megkülönböztetést sem tesz lakóhelyeik szerint, hanem mindig és elsősorban a művészet szempontjai szerint foglal állást. Karácsonykor a Magyar Építőművészet című folyóirat különszámában ismertette az egyházművészeti kérdéseket. Ez év folyamán, március hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a művészeket az azóta sajnálatosan megrongált, de csakhamar ismét újraépülő városmajori templomban hívták össze, ahol közös szent áldozáson vettek részt. Ezután a Tanács világi elnöke, Gerevich Tibor szólalt fel. Rámutatott arra, hogy ez alkalommal először hívták meg az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok és szerzetesrendek képviselőit azért, hogy szoros kapcsolat létesüljön köztük és az Országos Egyházművészeti Tanács, illetőleg Központi Egyházművészeti Hivatal között. Szükségét érezzük annak, hogy az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok támogassák a Központi Egyházművészeti Hivatal munkáját, ugyanakkor a tanácsaival is készségesen támogatni fogja az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságokat. Vécsey Géza c. apát, pestszenterzsébeti plébános, a váci püspök úr kiküldöttje elsősorban a saját plébániatemplomának belső díszítését ismertette. Nagy Sándor gyönyörű freskói művészi egységet biztosítanak a templomnak. De maguk a berendezési tárgyak is mind kiváló művészektől kerültek ki. Szükségesnek tartaná, hogy úgy a Tanács tagjai, mint pedig a Központi Egyházművészeti Hivatal igazgatója és titkára gyakran felkeresné az egyházmegyei centrumokat és a püspök urakat is rávennék arra, hogy az összes ügyeket terjesszék fel a központi szervekhez. Ugyancsak a Tanács vezetőségének és a Központi Egyházművészeti Hivatalnak lenne feladata, hogy a különböző püspöki centrumokban előadásokat tartsanak az egyházmegyei papság számára. A művészi nevelést egyébként a szemináriumokban kell kezdeni. Az az 1—2 óra, melyet művészettörténetből kapnak, nem elégséges. A maga részéről kész örömmel áll rendelkezésére az Országos Egyházmegyei Tanácsnak. Pfeiffer János, a veszprémi egyházművészeti bizottság képviselője szerint a központba nemcsak a nagyobb dolgokat, hanem minden egyes egyházművészeti kérdést el kellene juttatni. A legkisebb ügyekben is ki kell kérni a véleményt. Lépesd Antal megköszönte Décsey Géza és Pfeiffer János hozzászólását. Feltétlenül szükségesnek tartjuk az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságokkal való kapcsolatot, aminek bizonyítéka, hogy már mai ülésünkre meghívtuk az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok képviselőit. Molnár Ernő rámutat arra, hogy a legtöbb főpásztort felkerestük a székhelyeiken. Sok helyen eredménnyel is jártunk. Urbányi Vilmos a székesfehérvári egyházmegyei egyházművészeti bizottság működéséről számolt be, ismertetve az egyházművészeti múzeum berendezését és anyagát is. A kimerítő jelentésért az elnöklő Lépesd Antal mondott köszönetet s kifejezte a Tanács elismerését a Bizottság példás működéséért. Csányi Károly műegyetemi tanár: Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat azelőtt rendezett képzőművészeti tanfolyamokat. Ezeket kellene felújítani. A püspöki centrumokban ilyen továbbképző tanfolyamok tartását szorgalmazná, amelynek előadói az Országos Egyházművészeti Tanács vezetősége és tagjai lennének. Kopp Jenő a Fővárosi Képtár igazgatója szerint is a kispapok nevelésénél gondot kellene fordítani az egyházművészet kérdéseire. Felhívja a figyelmet a kegytárgykereskedők sokszor silány, giccses egyházművészeti tárgyaira.