Szépművészet 3. (1942)

1942 / 11. szám - Művészeti Élet

házi/ tardi/ zalaegerszegi templomok főoltárképeinek bírálatá­val is foglalkoztunk. Budapest Székesfőváros polgármestere nyilvános pályá­zatot hirdetett, a tatárpusztítás után újjáéledő magyar nemzetért apácaruhát öltött, Árpádházi Boldog Margit legendáját meg­jelenítő képes ábrázolásokra. A pályázaton több, mint félszáz művész vett részt, akik közül az I. díjat Hincz Gyula, a két II. díjat Jeges Ernő és Deli Antal, a három III. díjat Csébi Pogány István, Koffán Károly és ősz Dénes nyerték. A Székesfőváros a magyar egyházművészet fejlesztéséhez, mint tavaly a keresztúri pályázattal, úgy ez évben az Árpádházi Boldog Margit pályázattal, nagy mértékben járult hozzá. Foglalkoztunk a győri székesegyház, a bágyogszováti, kiszombori, tótszentkúti és zalahalápi templom freskóinak restaurálásával. A győri székesegyház freskóinak restau­rálására Pellicioli mester meghívását javasoltuk, aki mellett magyar művészek dolgoznának, s az ő világszerte elismert vezetésével tökéletesítenék szaktudásukat. Részben új, részben restaurált oltárok készültek a Buda­pesti Szent Domonkos rend templomában, a Budapest Rákóczi kollégium kápolnájában, Esztergom-Táborban, Hódságon, Nagyvázsonyban, Nagysurányban, Oroszváron, Sopron­szé­­csényben és Szentléleken. Az egyházi szobrászat is jelentős művekkel gyarapodott. A Budapest-bakátszéri templomban Grandtner Jenőt Jézus Szent Szíve és Szűz Mária Szent Szíve szobrait, a Budapest terézvárosi templomban vitéz Nagy Zoltánné Kovács Mária Páduai Szent Antal szobrát, a Budapest Szervita-téren Erdey Dezső Szűz Mária szobrát és a Budapest VIII. kerületben, a Golgota-út melletti kálvárián Grandtner Jenő kálvária csoportját állítja fel. Budapest Margitszigeten Árpádházi Boldog Margit-szobor elhelyezését vették tervbe. Kevésbbé jelentős szobrászati ügyekkel is foglalkoztunk: az abaligeti templom lisieuxi Szent Teréz, a budapesti Szent József otthon kápolnájában, Szent Tarzicius az egri Angol­­kisasszonyok templomában Szűz Mária, a gyulai templom Szentháromság, Pécsett lisieuxi Szent Teréz és visegrádi templom Árpádházi Boldog Margit szobrának ügyeivel. A Magyar Betlehemes Mozgalom, Schwartz Elemér kezdeményezésére évről-évre karácsony táján betlehemeket állít fel a Gellérthegyi vízesés alá és a Ferencesek belvá­rosi templomához. Az először csak gipszbe öntött betlehe­meket most fába akarjuk faragtatni és ezért a Magyar Betlehemes Mozgalom vezetősége irányításunk mellett terv­­pályázatot hirdetett, melynek nyertese fogja elkészíteni a magyar pásztoros betlehemet. Új templompadok készülnek Csapodon. Gyóntatószéket Baranyabán és Sióagárd plébániái szereztek be. Új keresztelőkút került a Sopron-kurucdombi templomba. Üvegablakok készül­tek vagy készülnek Veszprémben, a Budapest Máv. B. B. I. Szeretetkórháza kápolnájában és Pécs belvárosban, Stehlo Lili tervei szerint, Kolzsvárott a Szociális nővéreknél, mozaik szentélypadló Fényi Géza tervezésében, a győr Szent Imre Herceg-úti templomban. Mindezen munkákat legnagyobbrészt arra hivatott építészmérnökök, festő-, szobrász- és ötvös­művészek végezték irányításunk mellett. Az új freskók létesítésével, a freskórestaurálásokkal, szobor- és oltárfelállításokkal, belső berendezésekkel kapcsolatban, de egyéb egyházművészeti ügyekben is hallottunk olyan vélemé­nyeket, mintha az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal elsősorban a Budapesten lakó művészeket támogatná és azok munkáját tartaná elsősorban jónak, így háttérbe jutnának azok a művészek, akik az egyház­megyék székhelyein vagy az egyházmegye területén laknak. Ez a felfogás téves, mert úgy a Tanács, mint a Hivatal számon­­tartja a Fővárostól távol élő művészeink működését is és semmi­féle megkülönböztetést sem tesz lakóhelyeik szerint, hanem mindig és elsősorban a művészet szempontjai szerint foglal állást. Karácsonykor a Magyar Építőművészet című folyóirat külön­számában ismertette az egyházművészeti kérdéseket. Ez év folyamán, március hó 25-én, Gyümölcsoltó Boldog­­asszony napján a művészeket az azóta sajnálatosan megrongált, de csakhamar ismét újraépülő városmajori templomban hívták össze, ahol közös szent áldozáson vettek részt. Ezután a Tanács világi elnöke, Gerevich Tibor szólalt fel. Rámutatott arra, hogy ez alkalommal először hívták meg az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok és szerzetes­rendek képviselőit azért, hogy szoros kapcsolat létesüljön köztük és az Országos Egyházművészeti Tanács, illetőleg Központi Egyházművészeti Hivatal között. Szükségét érezzük annak, hogy az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok támogas­sák a Központi Egyházművészeti Hivatal munkáját, ugyanakkor a tanácsaival is készségesen támogatni fogja az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságokat. Vécsey Géza c. apát, pestszenterzsébeti plébános, a váci püspök úr kiküldöttje elsősorban a saját plébániatemplomának belső díszítését ismertette. Nagy Sándor gyönyörű freskói művészi egységet biztosítanak a templomnak. De maguk a berendezési tárgyak is mind kiváló művészektől kerültek ki. Szükségesnek tartaná, hogy úgy a Tanács tagjai, mint pedig a Központi Egyházművészeti Hivatal igazgatója és titkára gyakran felkeresné az egyházmegyei centrumokat és a püspök urakat is rávennék arra, hogy az összes ügyeket terjesszék fel a központi szervekhez. Ugyancsak a Tanács vezetőségének és a Központi Egyházművészeti Hivatalnak lenne feladata, hogy a különböző püspöki centrumokban előadásokat tartsanak az egyházmegyei papság számára. A művészi nevelést egyébként a szemináriumokban kell kezdeni. Az az 1—2 óra, melyet művészettörténetből kapnak, nem elégséges. A maga részéről kész örömmel áll rendelkezésére az Országos Egyházmegyei Tanácsnak. Pfeiffer János, a veszprémi egyházművészeti bizottság képviselője szerint a központba nemcsak a nagyobb dolgokat, hanem minden egyes egyházművészeti kérdést el kellene juttatni. A legkisebb ügyekben is ki kell kérni a véleményt. Lépesd Antal megköszönte Décsey Géza és Pfeiffer János hozzászólását. Feltétlenül szükségesnek tartjuk az Egyház­­megyei Egyházművészeti Bizottságokkal való kapcsolatot, aminek bizonyítéka, hogy már mai ülésünkre meghívtuk az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottságok képviselőit. Molnár Ernő rámutat arra, hogy a legtöbb főpásztort fel­kerestük a székhelyeiken. Sok helyen eredménnyel is jártunk. Urbányi Vilmos a székesfehérvári egyházmegyei egyház­művészeti bizottság működéséről számolt be, ismertetve az egyházművészeti múzeum berendezését és anyagát is. A kimerítő jelentésért az elnöklő Lépesd Antal mondott köszönetet s ki­fejezte a Tanács elismerését a Bizottság példás működéséért. Csányi Károly műegyetemi tanár: Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat azelőtt rendezett képzőművészeti tanfolyamokat. Ezeket kellene felújítani. A püspöki centrumok­ban ilyen továbbképző tanfolyamok tartását szorgalmazná, amelynek előadói az Országos Egyházművészeti Tanács vezető­sége és tagjai lennének. Kopp Jenő a Fővárosi Képtár igazgatója szerint is a kis­­papok nevelésénél gondot kellene fordítani az egyházművészet kérdéseire. Felhívja a figyelmet a kegytárgykereskedők sokszor silány, giccses egyházművészeti tárgyaira.

Next