Szépművészet 4. (1943)

1943 / 8. szám - Dr. Valló István: Győr város a magyar kultúráért

144 lányolva a városnak a kulturális élet terén kifejtett példaadó áldozta készségét, a város kérésére hívta össze a bizottság ülését Győrbe. A Bizottság azután részlete­sen megbeszélte a Városi Múzeum létesítésére, vala­mint a városszépítésre vonatkozó terveket. Ezek között különösen jelentékenyek a következők: az úgynevezett Frigyszekrény-szobor (a bárok szobrászatnak egyik legszebb győri emléke) környeze­tnek rendezése, az ú. n. Apátúr-ház és a régi Városháza között levő Szent László-köz művészi vasrácsos kapuval leendő elzárása, a Széchenyi-téri művészi emlék elhelyezése , a tér megfelelő rendezése, a téren levő külsőleg elrontott házak frontjainak stílszerű visszaállítása, méltó restau­rálása, a régi várfalak és kazamaták rendezése, a le­bontandó mozgófényképszínház helyén kialakuló tér megfelelő díszítése, művészi elrendezése, az Erzsébet­rét rendezése, a régi bástyafalak kiszabadítása, stb. A város vezetősége hangsúlyozta, hogy Győr művé­szeti és városszépítési terveit egységes elgondolás alapján igyekszik majd megoldani. A Bizottság azután mindenütt helyszíni szemlét tartott s ezeken alaposan megvitatta a teendőket és elhatározta, hogy minden fontosabb kérdésben ki­kérendő majd a Műemlékek Orsz. Bizottságának előzetes véleménye. A nagyszabású elgondolás lehetővé teszi, hogy Győr minden finom, patinás szépsége újra érvényesülhessen majd s az újabb középítkezések művészi megoldást nyerve, méltóan illeszkedhessenek bele a gyors tempóban épülő és szépülő város képébe. Ha Győr végrehajtja ezt a szerencsés városkozmetikát, sok nagyobb, nyugati bárok várossal is versenyre ke­ret, annyi bájos részlet, tér és utcakép nyeri majd vissza megkapó, eredeti szépségét. A múltját ilyképen nagy áldozatokkal megbecsülni akaró Győr valóban nemes példát mutat a nagy vidéki városoknak minden téren. Becéző szeretettel fogja rendbehozni európai értékű, de magyar zamatú műemlékeit, irodalmi és művészeti egyesületeivel ápolja régi, híres szülöttjeinek emlékezetét és a fiatal írók, művészek támogatásával, az ifjú tehetségek részére kitűzni szándékolt, a minden évben kiadásra kerülő „Győr város díjá“-val gondos segítő kezet fog majd nyújtani a magyarság jövendőbeli reménységeinek, az ősi magyar kultúrtörzs kibontakozni készülő új termé­sének. A Győrben rendezendő bemutatkozó kiállítások az ifjú magyar képzőművészeknek nyújtanak majd új teret és támogatást. A győri jubileumi alap tervbe vett irodalmi, képzőművészeti esetleg zenei díjainak leg­megfelelőbb odaítéléséhez a város valószínűleg ki fogja kérni az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács, valamint az Ösztöndíj Tanács és a Kisfaludy Társa­ság segítségét is. A jubiláló Győr a régi magyar polgári erények szavára hallgatva, így illeszkedik bele a legtermé­kenyebb kultúrpolitikába s folytatja azt az értékes munkát, melyet a nagyemlékű győri polgár, Ecker János, a tudós polgármester, Czech János kezdettek meg, folytatja azzal az áldozatkészséggel, amelyet a szobrot kapott Bisinger Józseftől és más fiaitól tanult. Az egész ország hálával és elismeréssel tekint a jubiláló Győrre, mint az értékes „dunántúli szellem“ egyik nagyérdemű letéteményesére és lelkes fejlesz­tőjére. MARJAY ÖDÖN GYŐR VÁROS A MAGYAR KULTÚRÁÉRT (Győr városa a szabad és királyi rangra emelésének 200. évfordulóján ünnepi és emelkedett lélekkel tett példát nyújtó elhatározásokat, amelyekhez az ihletet és indítást a múltjába való visszatekintés, a hagyomá­nyok megbecsülése és azok életrekelő ereje adta meg. Az ünnepi elhatározások egyike a város történeti monográfiájának sorozatát indította el, a másik a tör­ténelmi emlékek megőrzéséről kíván múzeum létesí­tésével gondoskodni s egy további elhatározásával szol­gálja a jövőt, amikor a magyar irodalom és művészet pártolására évi 20.000­­ dotálással jubileumi alapot létesített. A történeti monográfia sorozatát a régészeti kötetek kiadásával indította el a város. Az első kötet Lovas Ele­mér dr. szerkesztésében Gallus Sándor, Mithay Sándor tollából már megis jelent, a második kötet — amelyet Fettich Nándor írt — a legközelebbi jövőben hagyja el a sajtót, a harmadik kötet pedig most kerül sajtó alá. A múzeum létesítésére vonatkozó elhatározással egy régóta vajúdó kérdést kívánt a törvényhatóság dűlőre vinni. Egyrészt elhatározta a múzeum létesítését, amelynek végleges és méltó elhelyezésére a rendőrségi székház felépítésével felszabaduló épületeket szemelte ki, másrészt — addig míg ez a megoldás megérik —

Next