Szépművészet 4. (1943)
1943 / 8. szám - Csányi Károly: A régi Győr
A Széchenyi György által emelt tornyot 1803— 1804-ben újjáépítették, Talherr József államépítész tervei szerint. 1823-ban készült a templom széles, empire stílusú főhomlokzata. A gótikus stílus korából, a XIV. századból, a hazánkban páratlanul álló, de azért még Győrött is kevesektől ismert műemlék maradt fenn: a püspöki palota (az egykori vár) menekülő folyosója, mely a palota pincéjéből az egykori várárokhoz vezetett. Lefelé vezető lépcsős folyosó ez, egy helyen faragott kövekből épült, keresztboltozatos, ablaktalan helyiséggel. E négyszögű tér boltozatbordái, záróköve és szép leveles díszű gyámkövein a gótika jellegzetes formái ismerhetők fel. Bizonyára kincstárul szolgált. A pince további helyiségeiben még egy-két gótikus ajtókeret is megmaradt. A vár tornyos kapuzata, belsejében sorakozó ülőfülkéivel szintén csúcsíves stílusú a XIV. századból, a mellette emelkedő, emeletes várkápolnát (a püspök házi kápolnáját) az egyik támpilléren bevésett évszám szerint 1487-ben, tehát a művészetkedvelő főpap, Dóczy Orbán idejében építették. A kapu tornyát régebben barokkos sisak fedte (olyan mint a székesegyházé), mai teraszos alakját a XIX. században nyerte. Figyelemreméltó a palota szép stucco- és szobordíszes lépcsőháza. Minden fordulónál páros puttókból alkotott finom, köböl faragott csoport köti le figyelmünket. Ezek ismeretlen bécsi szobrász művei. Alkotójuk 1750 tájáról való, névnélküli vázlatkönyvében (a bécsi Barok-múzeumban, 50. sz. a.) két puttócsoport rajza látható. E szobrok gróf Zichy Ferenc püspök költségén 1745—63 közt készülhettek. A reneszánsz művészet első emlékei már Mátyás király uralkodása alatt, a XV. század második felében keletkeztek hazánkban. Városunkban azonban ebből az időből semmiféle emlék sem maradt fenn. Csak a késő reneszánsz néhány emléke él néhány ház árkádos udvarának alakjában (Megyeház u. 6. egykor nemes ifjak konviktusa 1684, később rajziskola, a Magyar ispita kettős udvara, a Rákóczi Ferenc utcában 1666- ból, és még néhány házban), de a további épületek a XVII—XVIII. századi barokstílust képviselik. A legrégibb évszámmal jelzett házat az Apácautcában (9. szám) találjuk. Egyemeletes épület ez, tágas kapuval és jobbra zárt erkéllyel, mellvédjén a következő felirat olvasható: „Joannes Feierwart 1657“. A XVII. század legelső, nagyszabású emléke Győrött a mai bencés — egykor jezsuita — Szent Ignác-templom és kolostor. Belső alakításában úgy a XVII. századi korai bárok, valamint a XVIII. századi rokokóba hajló Mária Terézia-stílus minden sajátságát tanulmányozhatjuk. A négyszögű Széchenyi-tér déli oldalát foglalja el. A győri származású Dallos Miklós püspök 1627-ben telepítette le a jezsuitákat. A templom homlokzata aránylag egyszerű. Alapkövét báró Draskovits György püspök tette le 1635-ben. Építésének befejezését jelzi a templom főbejárata fölé illesztett kőlapba vésett 1641-es évszám. Alaprajza a római Illesú-templom példáját követi: a dongaboltozatos egyhajós középrészhez 3—3, egymástól elkülönített kápolna csatlakozik. E kápolnák stuccodísze és oltárai a XVII. század második felében készültek. 1738-tól kezdve folytatják a templom főhajójának díszítését. A templom legnagyobb jótevője Acsády Ádám, egykori győri kanonok, később veszprémi püspök, volt, aki több mint 30.000 forintot áldozott erre a célra. 1743-ban kezdődik az élénkebb munka. A rend művészi tanácsadója a tiroli származású Michelangelo Unterberger (1695—1758) volt, a főoltárkép és a csodás frisseségű mennyezetképek alkotójának, Troger Pálnak, pályatársa. A főoltár festménye Szent Ignác megdicsőülését, a mennyezet freskói a szentélyben a Szent lelkének mennybevitelét (1744), a hajóban az angyali üdvözletét és angyalkoncertet ábrázolják (1747). Az építészeti keretek festője Gaetano Fanti olasz művész volt. A szentélymennyezet boltvállain a négy evangélista élénk mozdulatú alakja látható. Szent Lukács alakjában a művész önmagát örökítette meg, alatta van a művész neve és a befejezés évszáma (1744). A főoltár Jacob Jäger és Joseph Rössler osztrák mesterek műve. A főhajó baloldalán konzolos, gazdag aranyozású szószék vonja magára a figyelmet. Bíró Márton veszprémi püspök adományából, Gode Lajos pozsonyi szobrász, Donner egyik tanítványa, készítette 1749-ben. Bruckhardt Gáspár, győrszigeti orgonaépítő 1757-ben készítette a könnyed alakítású orgonát. A templom belsejének művészi összhangját a bárok faragása szép padsorok egészítik ki. A csatlakozó rendház egyszerű homlokzatának egyetlen dísze a gróf Széchenyi György győri püspök, majd kalocsai érsek címerével ékes kapuzat 1667-ből. A székház 1651—1667 közt részletekben épült fel. Négyszögű udvara a hangulatos kolostorudvarok egyszerű példája. Az ebédlőterem szép stuccos mennyezete 1654-ben gróf Eszterházy Erzsébet, gróf Héderváry István özvegyének és Héderváry Iván scopi c. püspök, kanonok bőkezűségéből készült. A menynyezet közepén az 1803-ban festett Patrona Hungáriáé alakja látható, az egyik ovális keretben Xav. Szent Ferenc, a másikban Loyolai Szent Ignác alakja van megörökítve. Az ebédlőhöz csatlakozó, boltozatos tálalóhelyiség mennyezetén a Madonna, a nyár allegóriája, Jézus Jákob kútjánál és az őrangyal domborművű ábrázolását találjuk. A lépcsőház elütő jellegű erőteljes stuccódísze 1697-ben készült Matusek András kanonok adományából. A stuccókereteket olajfestésű bibliai jelenetek élénkítik. Az egykori jezsuita gyógy