Szépművészet 4. (1943)
1943 / 8. szám - Csányi Károly: A régi Győr
egy fülkében álló szoborcsoport a gyermek Jézust ábrázolja, amint Szűz Mária és Szent József kézenfogva vezetik. A lépcsőházba vezető kapuzat keretét is Atlaszok hordják. A ház oromzatát kőcímer és puttóalakok élénkítik. Visszatérve a Széchenyi-térre, itt a Király utcának a térre néző sarkán álló főúri emeletes ház 1770 után nyerte mai alakját. Király utcai kapuzatán két herma hordja a puttókkal díszített szép vasrácsos erkélyt. A rács közepén két kardot emelő griff között Eszterházy Gábor gróf koronás — C G E — monogrammját láthatjuk. Az emeleti fülkében elhelyezett Mária koronázása-csoport a tulajdonos Eszterházy művészetszeretetét hirdeti. A Király- és a párhuzamos Kazinczyutca az Erzsébet-térre vezet. A tér legjelentékenyebb épületével, a Karmelita-templommal már foglalkoztunk. Itt a téren azonban két ház figyelemre méltó. Az egyik a Király-utca és a régi Jacobus-Gasse (most Szél-utca) között egyemeletes stuccódíszű épület. Legrégibb részét Altabak János kanonok építtette 1604-ben, 1750 óta az Ott-család birtokolta. Homlokzatának stuccódísze a XVIII. század első felében készülhetett. Mellette a 13. sz. ház szintén a régi idők művészi emléke. Oszlopos kapuzata, copfstílusú vasrácsos erkélye és magas attikával emelt homlokzata különösen figyelemre méltó. Rajta a rokokódíszítés a copfstílus nyugodtabb elemeivel egyesül. Még egy kisméretű, ma már nem létező kerti pavillonról kell megemlékeznem. A Kálvária utcában, a város falain kívül is, nem egy gazdagabb polgár lakott a XVIII. században. Erről tanúskodott az egyik (9. sz.) ház udvarán fennállott kis kerti ház. Körülbelül négy méter átmérőjű kerek terét kupolaboltozat fedte. A kupolát a négy évszakot megszemélyesítő pompás falfestmény díszítette. A művész nevét is megörökítette a festményen: „Kledorffer pinxit” jelzéssel.” Ez a rokokó-festő a XVIII. század vége felé dolgozott Dorfmeister modorában; itt említett műve kiváló és bájos alkotás. Örök kár, hogy a ház mostani tulajdonosa a kis pavillont a közelmúltban lebonttatta, hogy telkén új lakóházat építhessen. A Megyeház utca 6. számú épületről árkádos udvarával kapcsolatban már szólottunk. A mostani hát. fiúiskola épülete egykor rajziskola volt. Itt tanította Révay Miklós a rajzot. A ház ízléses homlokzata 1776-ban készült és a copfstílus jeles képviselője. A XVIII. században, amint az itt felsorolt példák is bizonyítják, lendületes építési tevékenység folyt Győrött. A további békés alkotómunkát azonban a francia háborúk, de különösen az 1809-iki események megzavarták. Pedig éppen ebben az időben alakul ki, Napóleon uralkodása alatt, Franciaországban a római művészet felújítását célzó empire-stílus. De azért ennek a stílusnak is van egy-két képviselője városunkban. Amint láttuk, 1823-ban készült el a székesegyház egyszerű nyugati homlokzata és a lebontott régi városi színház háromnyílásos, pillérsávokkal tagozott kedves homlokzata is ennek a stílusnak volt az emléke. A XIX. század ötvenes éveiben, a tudatos stílusfelújítások kezdetén egy ideig az ú. n. romantikus stílus divatozott. Ebben a román stílus elemeit gótikus és arab motívumokkal elegyítették. Főképviselője ennek az irányzatnak Győrött Fruhmann Antal, aki 1839—69 közt a régi rajziskola tanára volt. A Kazinczyutca 8. számú ház kétemeletes homlokzata ennek a stílusnak jegyeit viseli magán. Nem volna a kép teljes, amit a régi Győrről nyújtani óhajtok, ha az itteni néhány kiváló szoborműről meg nem emlékeznék. A legkorábbi közöttük a Bencés-templom kapujával szemben, a Széchenyi-téren emelkedő Máriaoszlop. Ezt az emlékművet gróf Kolonich Lipót győri püspök 1686-ban létesíttette, Budavár visszafoglalásának emlékére, a bécsújhelyi Mária-oszlop mintájára. Mind akettő egyazon mester munkája. Formáin a későreneszánsz és kora-barok hatása keveredik. A díszes talapzatot kőbalusztrád veszi körül. Sarkain egykor szentek szobrai állottak. A talapzat négy sarkán Szent István, Keresztelő Szent János, páduai Szent Antal és Ausztria védőszentje, Szent Lipót herceg elég monumentális felfogású alakja áll. A magas oszlopot Szűz Mária, Magyarország védasszonyának nemesen formált alakja koronázza, jobbján a gyermek Jézus. Művészi szempontból a barok korszak legjelentékenyebb emléke a Kálvária domborműves jelenetével ékes, finom arányú frigyláda-szobor. Ez a szobormű hazánk bárok szobrászati emlékei közt is a legelső helyre tarhat számot. Tetején két angyal emeli az Isten bárányával koronázott frigyládát. Feliratának tanúsága szerint III. Károly magyar király rendeletére készült 1731-ben, az oltári szentségen 1729-ben esett sérelem kiengesztelésére. A Bécsben élő, olasz származású Giovanni Giuliani (1663—1744) művének vélték. De miután kiderült, hogy az angyalok lábainál, a felhőcsomón STERF egykorú felirat olvasható, Stengi Schletterer Jakab bécsi akadémiai szobrász (1700—1774) nevének rövidített alakját látja benne. A karmeliták temploma mellett, az 1891-ben emelt kis nyitott kápolnában helyezték el a Boldogságos Szűz (Hab Máriának nevezett) köböl faragott, rokokólendületű, XVIII. századi szobrát. 1754-ben már létezett. Hosszú ideig a mai Séta-téren állott. Győr szabad királyi várossá lételének kétszázéves jubileumán, mint a város szülötte, ezzel a kis tanulmánnyal óhajtottam áldozni. CSÁNYI KÁROLY : Az építményt először ismertette Szenyi Marianne: Győr műemlékei. Győr, 1932. című doktori értekezésében.