Szépművészet 5. (1944)
1944 / 8. szám - G. T.: R. Szörédi Ilona Szent Margit-oltára
R. SZÖRÉDI ILONA SZENT MARGIT-OLTÁRA R. Szörédi Ilona már több egyházművészeti alkotásával keltett figyelmet. Fiatalabb művészeinknek, számra és érdemre egyre gyarapodó abba a gárdájába tartozik, amelynek tagjai hivatottan, elmélyülten, komoly tudással, lelkesen szentelik magukat az egyházi festészetnek. Első nagyobb ilyen műveit, egy Angyali Üdvözletét és egy magyaros szárnyasoltárát az Orsz. Egyházművészeti Tanácstól a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításon mutatta be, s feltűnt rajtuk az ifjú művésznő határozott, egyéni stílusiránya, amely szerencsésen egyesíti a hagyományt az újabb művészi törekvésekkel, magyaros díszítő elemeket tiszta festőiséggel. Árpádházi Szent Margit alakja is foglalkoztatta már egy olajfestményén, amelyen a legújabban kanonizált magyar szentet, népies hímzés-motívumokkal díszített háttér előtt, egyszerű dominikána-öltönyben, kezében szentsége jelvényeivel, jobbjában önsanyargató korbácscsal, melléhez szorított baljában pedig kereszttel és könyvvel festette meg. Érthető, ha a finom érzésű művésznőt vonzotta szentjeink virágos kertjének e gyöngéd liliomszála. Legutóbb már egy nagyszabású szárnyasoltár főalakjává tette. Ez a műve a budapest-remetekertvárosi új templom Margit-kápolnájának oltárát díszíti. A Bozsik Pál prépost, plébános buzgólkodására épült templomot Lechner Jenő professzor tervezte. A Margit-oltár képét örömmel mutatjuk be olvasóinknak, mert egyike a legnemesebb kompozícióknak, amelyek Szent Margitról a szenttéavatás örömteljes alkalmából készültek. Szörédi Ilona Margit-oltára egy nagyobb, közel négyzetes középső táblából és kétoldalt egyegy keskenyebb szárnyképből áll, melyek szélessége a középső rész felének felel meg. A középső kép közepén, földig hulló széles köpenyben, merev hieratikus tartásban Szűz Mária áll s az előtte, kezét mellén keresztbe téve, 266