Szépművészet 5. (1944)

1944 / 8. szám - G. T.: R. Szörédi Ilona Szent Margit-oltára

R. SZÖRÉDI ILONA SZENT MARGIT-OLTÁR­A R. Szörédi Ilona már több egyházművészeti alkotásával keltett figyelmet. Fiatalabb művé­szeinknek, számra és érdemre egyre gyarapodó abba a gárdájába tartozik, amelynek tagjai hi­­vatottan, elmélyülten, komoly tudással, lelke­sen szentelik magukat az egyházi festészetnek. Első nagyobb ilyen műveit, egy Angyali Üd­vözletét és egy magyaros szárnyasoltárát az Orsz. Egyházművészeti Tanácstól a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításon mutatta be, s feltűnt rajtuk az ifjú művésznő határozott, egyéni stílusiránya, amely szerencsésen egyesíti a hagyományt az újabb művészi törekvésekkel, magyaros díszítő elemeket tiszta festőiséggel. Árpádházi Szent Margit alakja is foglalkoz­tatta már egy olajfestményén, amelyen a leg­újabban kanonizált magyar szentet, népies hím­zés-motívumokkal díszített háttér előtt, egy­szerű dominikána-öltönyben, kezében szentsége jelvényeivel, jobbjában önsanyargató korbács­csal, melléhez szorított baljában pedig kereszt­tel és könyvvel festette meg. Érthető, ha a finom érzésű művésznőt vonzotta szentjeink virágos kertjének e gyöngéd liliomszála. Legutóbb már egy nagyszabású szárnyasoltár főalakjává tette. Ez a műve a budapest-remetekertvárosi új templom Margit-kápolnájának oltárát díszíti. A Bozsik Pál prépost, plébános buzgólkodására épült templomot Lechner Jenő professzor ter­vezte. A Margit-oltár képét örömmel mutatjuk be olvasóinknak, mert egyike a legnemesebb kom­pozícióknak, amelyek Szent Margitról a szentté­avatás örömteljes alkalmából készültek. Szörédi Ilona Margit-oltára egy nagyobb, kö­zel négyzetes középső táblából és kétoldalt egy­­egy keskenyebb szárnyképből áll, melyek széles­sége a középső rész felének felel meg. A kö­zépső kép közepén, földig hulló széles köpeny­ben, merev hieratikus tartásban Szűz Mária áll s az előtte, kezét mellén keresztbe téve, 266

Next