Szépművészet 5. (1944)
1944 / 8. szám - Kopp Jenő: Budapest Székesfőváros Szent Margit szoborpályázata
tásban észlelhető kifogáson túl a mintázás könynyedsége, a Szent és az őzike alakjának bravúros egybeolvasztása, vérbeli művész munkája. Sőt , a pályamű nagy sikerét annak tulajdonítjuk, hogy az jár legközelebb ahhoz a bájos elképzeléshez, ahhoz a legendákon kifinomult, átszellemül ideálhoz, melymindannyiunkban Szent Margittal kapcsolatosan, oly elevenen él. A nyerteseken kívül még számos, velük szinte teljesen egyenrangú munkákat találunk, így Madarassy Valter részleteiben végtelenül finom, talapzatában is nemes felépítésű tervét. Az ikonográfiailag és stilizáltságában a környezetbe leginkább beleülő pályamunka Szomor Lászlóé, aki azonban a remekül megfogott alak hatását a szabványos postamenssel rontja le. Elmélyült munka Metky Ödönnek az imádság és a hit szimbólumait felénk mutató Szent Margit alakja. Csúcs Ferenc vázlata erőt, monumentális készséget árul el és ebben a nemben egyik legkiválóbb pályamű. Grandtner Jenő nem számolt a hely és az anyagi keret követelményeivel. Szinte elképzelhetetlen, hogy a rendelkezésre álló öszszegből ez a pályamű kivitelezhető lenne. Tervét az Assuntákra emlékeztető barokkos alakkal, amely a művészi mintázás kis remeke és a szobor stílusától elütő talapzattal, nehezen lehetne a háttér által meghatározott keretbe illeszteni. Damkó József, Gy. Fekete Géza, Liszkai Kovács Zoltán és még számosan mások jutottak közel a megfelelő megoldáshoz és külön meg kell még emlékeznünk Ispánki József pályatervéről, amelynek főleg figurális része annyira finom, részleteiben oly gazdag, hogy a zsűri annak megvételét és kicsiben való kivitelezését javasolta. A pályázók nem túlságosan ragaszkodtak azokhoz az ikonográfiai előírásokhoz, amelyek pedig egyházi jellegű emlékműveknél elengedhetetlenek. Ha a művészet haladása és a felfogás változása bizonyos lazításokat engedélyez is ezen a téren, vannak a szenteket egymástól megkülönböztető olyan előírt jegyek, amelyeket a művészeteknek mindenkor tiszteletben kell tartaniok. Ez a megállapításunk Antal Károly pályaművére is vonatkozik. Az így fellelhető apróbb hibák, változtatások azonban a zsűri egyházművészeti szakértőinek bevonásával könnyen kiküszöbölhetők és ezeknek véghezvitele után úgy hisszük, hogy a felállítandó emlékmű méltán fogja hirdetni a magyarság, a magyar történelem egyik legnemesebb alakjának — Szent Margitnak — emlékezetét. KOPP JENŐ ISPÁNKI JÓZSEF TERVE: 265