Szépművészet 5. (1944)
1944 / 9. szám - Dercsényi Dezső: A váci székesegyház Maulbertsch-freskói
A vázlat nem a váci, hanem valamely más, hazánkban lévő Maulbertsch-képhez készült. Köztudomású, hogy Maulbertsch élete végén Szily püspök megbízásából még egyszer megfestette a Visitatiót, mint azt Kapossy János alapvető monográfiájából tudjuk, 1792-ben, a szombathelyi székesegyház főoltára számára, melyet ma is díszít. Kapossytól közzétett levelekből azt is tudjuk, hogy az osztrák mester 1791 augusztusában két oltárkép színvázlatát küldi el Szily püspöknek, köztük a Visitatiót is. A püspök a vázlatokat kisebb változtatásokkal elfogadta.16 Maulbertsch a szombathelyi főoltárképen — bár legalább húsz esztendő választja el a váci freskótól — lényegében megtartotta a Vácon alkalmazott kompozíciót. Jelentékeny eltérés a váci freskó és a szombathelyi főoltárkép között az architektonikus keretben és a jelenet égi és földi mellékszereplői között mutatkozik, viszont éppen ezen a téren áll közelebb a pannonhalmi vázlathoz. Az architektonikus keret miatt a szombathelyi főoltárképre hasonlít: faoszlopos, cserepes tornácon fogadja Erzsébet vendégét, míg a háttérben erkélyes ház emelkedik. A jelenet fölött egész angyalsereg lebeg. Hiányzik a főoltárképen az angyalok között húzódó, felirat céljait szolgáló szalag, amit a vázlaton még látunk. Hasonló egyezésekre bukkanunk a kép alsó szélén lévő mellékalakoknál. A jobbszélen ülő női alak, aki gyermekét öleli magához, Szent József, de mindenekelőtt Zakariás alakja és jellegzetes fejdísze stb. úgyszólván azonos a vázlaton és a szombathelyi főoltárképen. A váci freskókat a hagyomány és a szakirodalom egyaránt Maulbertschnek tulajdonította, bár erre nézve írott adattal nem rendelkezett. Újabban még egy döntő levéltári adat is előkerült, mely Maulbertsch váci tiszteletdíjának — 4000 forint — összegéről tudósít.17 Ennek ellenére legutóbb kísérlet történt arra, hogy a főoltár mögötti freskót gyengébb kvalitású segédmunkának tüntessék fel, ezzel magyarázva befalazását.18 Láttuk azonban, hogy a falkép stílusa, legfőkép azonban kvalitásai méltók az „osztrák Tiepolóhoz“ és kapcsolata a pannonhalmi színvázlathoz is döntően esik latba. Igaz ugyan, hogy a vázlat nincs szignálva. Szignálva van viszont a váci főoltárfreskó. A téglafal leverése után a freskó balsarkában, lent, a lépcsőn ülő nő gyékényszatyora alatt elég tisztán jött elő a jelzet: A. Maulbertsch Pinx. Ami ugyan magában talán nem volna százszázalékos bizonyíték, de a falkép kvalitása, technikai, stiláris sajátosságai az aláírást nemcsak paleográfiailag, de művészeti szempontból is hitelesítik. Tekintve, hogy írott adatok nem állanak rendelkezésünkre, a freskó készülési évét a templom építése és Maulbertsch hazai munkássága adatainak összevetéséből kell megállapítanunk. Kiindulópontnak, mint két legtávolabbi időhatár, a templomépítés megkezdését (1762) és Esterházy Pál, váci segédpüspök 1779. dec. 2-án kelt levelét tekinthetjük, melyben Maulbertschnek Vácon fizetett honoráriumáról értesíti Esterházy Károlyt. Ezt a 17 esztendős távolságot azonban további megfontolásokkal csökkenthetjük. 1764-ben, mikor Mária Terézia meglátogatta Migazzit Vácon, a templom még csak épülőfélben van. Migazzi 1772. évi felszentelési iratában 19 említi már a főoltár-freskót is. Sőt 1777-ben már nemcsak Maulbertschi kupolafreskójáról olvasunk, hanem Kremser Schmidt főoltárképéről is.20 Tudjuk azt is, hogy ez utóbbiról Haubenstrider 1774-ben metszetet ad ki, melyen említi, hogy a kép a váci székesegyház főoltárképe. Tovább menve, Kremser Schmidt mellékoltárképeiről készült metszetek felirata és dátuma arra mutat, hogy azok már 1770—71-ben helyükön állottak. Ha meggondoljuk, hogy a mellékoltárok rendszerint később készülnek el, mint a főoltárkép, valamint azt, hogy pszichológiai szempontból nem valószínű, hogy Maulbertsch egyidőben dolgozott volna Vácon Kremser Schmidttel, akinek főoltárképével az ő freskóját eltakarták, valószínű, hogy a főoltár-freskó elfalazása legkésőbb 1774-ben megtörtént. Ezt a főoltár fölötti tábla felirata: DEO SERVATORI SAGRUM: A MDCCLXXIV. is megerősíti. Viszont, ha igaz, hogy Kremser Schmidt főoltárképe korábban elkészült, mint az 1770—71-ben készült mellékoltárképek, akkor a Maulbertsch-freskónak legkésőbb már MAULBERTSCH ALÁÍRÁSA A VÁCI FŐOLTÁR-FRESKÓN.