Szociológia 1979

2. szám - Szociográfia - Molnár László: Női életutak (Esettanulmányok)

Ettől az időtől kezdve nagyon takarékosan éltek. „Ami pénzt csak lehetett félre tettünk. A férjem nagyon sok munkát vállalt el a faluban szabad szombatokon, meg vasárnap. Szerencsére ruháink megvoltak, arra nem volt gondunk, csak a kislánynak kellett. De az nem volt drága és anyukáék is sokat segítettek. Amikor elkezdtük az építést 1975 nyarán, a gyereket magukhoz is vették. Most is náluk, Pápán van.” 1975-ös és 1976-os években Nemesbükkön építettek egy szuterénes háromszobás össz­komfortos házat, részben kölcsönnel, részben családi segítséggel és a férj munkatársainak a segítségével. Pár hónapja már be is költöztek. A régi házat anyja eladja, és úgy tervezi, hogy a kapott pénzt háromfelé osztja: önmagának és a két lányának. P. L.-né 1976 januárjától dolgozik az alsópáhoki tsz nemesbükki üzemegységében. A szanatóriumban nem véglegesítették, a tsz-ben viszont ígéretet kapott arra, hogy a szakmájában fogják elhelyezni. Ez mind ez ideig nem történt meg, ide-oda rakják, ahol éppen munkaerőre van szükség. Egyetlen előnye ennek a munkahelynek szerinte az, hogy a faluban van az üzemegység. Tud dolgozni otthon, az új házban és a ház körül. A tsz-től háztáji földet is kapnak, amit a tsz gépeinek segítségével művelnek meg. A termelőszövetkezetben jelenleg 1800.- Ft-ot keres, és a háztáji termelvényt is számolva megvan a havi 2500.— Ft-ja. Férje 3500.— Ft-ot keres munkahelyén. Ez év nyarán rátértek állatok tartására is. Az új házhoz a férje ólakat épített. Most két sertést tartanak és sok baromfit, elsősorban saját maguk számára. A legfontosabb célkitűzésük a háromszobás nagy ház bebútorozása. „Már két szoba rendbe van téve, a harmadikat szeretnénk olyan szobának, ahol vendégeket, társaságot tudnánk fogadni. Most az egyik szoba a mienk, régi bútorral, a másik szobában a kislányunk nem régen új bútort kapott.” Szórakozásukban első helyet a televízió-nézés foglalja el. Nagyon szeretik nézni a „Játék a betűkkel” műsort. P. L.-né maga is aktív játékos. Nagy büszkeséggel mondja, hogy felvették a 400-asok klubjába. „A rejtvények nagyon érdekelnek, sokat beküldök az újságnak és a tv-nek. Már apámmal együtt szerettünk rejtvényeket fejteni, de akkor apám a politikai kérdésekben tudott segíteni, most magamra vagyok utalva. Érdekel is a politika: benne vagyok a községi Nőbizottságban. Ott fejtek ki társadalmi munkát.” Sok újságot is járatnak: Népszabadság-ot, Magyar Ifjúság-ot, Képes Újság-ot, a Szabad Föld-et, Füles-t, az Útitárs­at, s különböző évkönyveket is rendszeresen vesznek. Szívesen vásárol­nak lexikonokat, térképeket, különböző szótárakat. Pl. megvették az idegennyelvű szótár legújabb kiadását. Regényeket nem szeret olvasni, „nincs türelmem a hosszú regények olvasásához, ezért a saját könyvtárunkba nem is regényeket vásárolunk. Havi 300.— Ft-ot költünk el könyvekre és újságokra.” Üdülni még nem voltak sehol sem, és nem is terveznek. „Kielégít az otthoni tartózko­dás, meg munka is van mindig, az állatokat nem tudjuk kire hagyni. Anyukáék messze laknak, nem kívánhatjuk tőlük, hogy otthagyják miattunk az otthonukat. De nem is kívánkozunk elmenni sehova se.” Férjével megosztják a ház körüli munkát. A háztartásban viszont semmit sem segít a férje. „Jobban is szeretem, ha kint tevékenykedik, az a nehezebb, a benti munkát elvégzem én egyedül is.” A nagyobb házimunkát szabad szombaton végzi el, így a nagytakarítást, a nagymosást, a konyha rendbehozatalát. Szombat este fürdenek, és utána tv-nézés, pihenés. Szereti a szombat estéket s általában a családi együttlétet. A vasárnap

Next