Szociológiai Szemle 26. (2016)
2016 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovai Cecília: A "magyar" hegemónia és a cigány stigmatizáció. A cigány-magyar különbségtétel hatása a cigány közegek szerveződésére
Szociológiai Szemle 26(2): 90-117. A „magyar” hegemónia és a cigány stigmatizáció A cigány-magyar különbségtétel hatása a cigány közegek szerveződésére Kovái Cecília kovai@rkk.hu Beérkezés: 2016.05.24. Átdolgozott változat beérkezése: 2016.09.26. Elfogadás: 2016.10.04. Összefoglaló: Tanulmányomban főként Északkelet-Magyarország falvaiban végzett terepmunkáimon keresztül vizsgálom a cigány-magyar különbségtétel lokális működésmódjait, elnyomó mechanizmusait, gazdasági és strukturális meghatározottságait. A cigány-magyar különbségtételt hatalmi viszonyként értelmeztem, amelyben a „magyar” bír hegemón jelentéssel és domináns társadalmi pozícióval. Állításom szerint a cigány-magyar különbségtétel hatalmi viszonyának legfőbb mozgatórugója az asszimilációs kényszer, amely folyamatosan rögzíti a cigányság stigmatizált jelentéseit. Fő kérdésem, hogy az etnikai különbségétel e meghatározottságai hogyan hatnak a „cigány” közegek belső szerveződésére, a cigányság identifikációs lehetőségeire, az esetlegesen kialakuló érdekérvényesítő tevékenységek mozgástereire. Tanulmányomban azt is vizsgálom, hogyan válik a rokonsági hálózat e „cigány” közegek fő szerveződési formájává, hangsúlyozva, hogy ez nem pusztán valamiféle „kulturális sajátosságként” értelmezhető, hanem a cigány-magyar különbségtétel lokális működésének velejárója. Kulcsszavak: etnikai különbségtétel, stigmatizáció, asszimilációs kényszer, rokonsági hálózat Bevezetés Tanulmányomban főként Északkelet-Magyarország falvaiban végzett terepmunkáimon keresztül vizsgálom a cigány-magyar különbségtétel lokális működésmódjait, elnyomó mechanizmusait, gazdasági és strukturális meghatározottságait. A cigány-magyar különbségtételt hatalmi viszonyként értelmeztem, amelyben a „magyar” bír hegemón jelentéssel és domináns társadalmi pozícióval, amelyet elsősorban gazdasági erőfölénye és a többségi lét jelöletlenségének „kényelme” . 2000-ben 3 hónapos kulturális antropológiai terepmunkát végeztem egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu cigánytelepén. A résztvevő megfigyelés módszerét követve egy cigánytelepi családnál éltem, az ő hétköznapjaikon keresztül ismerhettem meg ezeket a közegeket. 2000 után 14 évig folyamatosan visszajártam, követtem az ott történt változásokat, doktori disszertációmat is főként e kutatás tapasztalataiból írtam. 2007-ben egy újabb kutatás keretében két hónapot töltöttem egy másik Borsod megyei falu cigánysorán, az iskola és a család viszonyát kutatva. Kapcsolatom az akkori házigazdáimmal szintén máig tart. E kutatások során alapvetően a kulturális antropológia módszerével, résztvevő megfigyeléssel dolgoztam. A fentiek mellett számos cigány tematikájú kutatásban (oktatás, migráció, roma önszerveződés, a gyermekvállalás kérdései) vettem részt a régióban, több mint 50 interjút készítettem falvakban, kisvárosokban tanító tanárokkal, polgármesterekkel vagy különösebb pozíciót nem betöltő, helyben élő emberekkel.