MTA Tagajánlások, 1882
4. De infinitivi Graeci forma. Budapestini, 1878. 5. Epistola ad Aemilium Thewrewk de Ponor de codice Ambrosiano Lithicorum, quae Orphei nomine circumferuntur. Ibid. 1879. III. azon értekezéseket, melyek német nyelven a Literarische Berichte aus Ungarn-ban jelentek meg : 1. Die Bibliothek des Königs Mathias Corvinus. Nach einem, am 4. März 1878. in der ungarischen Akademie der Wissenschaften gehaltenen Vorträge des Verfassers. 2. Ungarische Universitäten im Mittelalter. 3. Die classische Philologie in Ungarn. Végül IV. még Homér-kiadását is említem, mely ugyan iskolai használatra készült, de azért önálló és tudományos becsű munka, a mennyiben a homéri dialectus első rendszeres tudományos előadását foglalja magában. 2. Lehr Albert lev. tagot ajánlva a Gyulai Pál r. tagtól. Lehr Albertnek több jeles értekezései jelentek meg a nyelvészeti folyóiratokban, íme a nevezetesebbek: 1. A tárgyas tárgytalan ragozáshoz. (Nyelvőr III. k. 3. 4.) 2. Határozó-e a határozó ? (U. o. IV. k. 3.) 3. Tom, tod, tok, tott (U. o. V. k.) 4. Igazítások (U. o. VI. k.) stb. Ezek közül az elsőt az Akadémia a Sámuel-díjjal, a másodikat és harmadikat dicsérettel tüntette ki. Lehr különösen szókötési kérdésekkel foglalkozik, melyek aránylag el vannak hanyagolva nyelvészetünkben, s bő ismerettel folyvást éles megfigyelő tehetséget párosít. Újabban Arany Toldiját adta ki mintegy 20 — 25 ívnyi nyelvi és tárgyi magyarázattal. (Budapest, 1882.) Magyar költői művet még senki sem adott ki ily bő és alapos magyarázattal. Nemcsak a népnyelvből, hanem a régi irodalomból is mindent összeszed Lehr, a mi Arany költői nyelvének felvilágosítására szolgál és számos szókötési szabályt hoz tisztába és sok finom árnyalatot különböztet meg a rokonértelmű szók és mondatok használatában. A költői nyelv sajátságait senki sem érti jobban nála nyelvészeink között. Nagy irodalmi és nyelvészeti jártasság jellemzik e művet, s minthogy egy majdnem egészen elhanyagolt téren, mondhatni, páratlanul áll, kétszeresen megérdemli az osztály és Akadémia figyelmét. h) ajánlva Budenz József r. tagtól. Lehr Albert gymn. tanárnak (Budapesten) a magyar nyelvészet terén való sikeres működését az Akadémia I. osztálya már három ízben lev. tagságra való kijelölés által elismerte, s ismeretei és tehetségéről való meggyőződését a Nyelvtudományi Bizottság is azzal fejezte ki, hogy nemrégiben őt segédtaggá választotta. Lehr A. nyelvészeti dolgozataiból kitűnik, hogy ő kivált a magyar népnyelv jeles ismerője, sajátságainak gondos vizsgálója és ügyes fejtegetője ; s hogy másrészt szintoly gondosan a régibb és újabb irodalom nyelvét tanulmányozta, úgy, hogy az ő nyelvészkedése, mely a nyelvhasználat alapos megértésére és magyaros helyesség tekintetéből való megbirálására irányul, erősen megvetett alapon nyugszik. Nyelvészeti ♦