MTA Tagajánlások, 1888

4 F? ■" ’>' • ■ T*- ' Dr. Halásznak régibb szakirodalmi munkásságából még megemlítem a főbb dolgozatokat : Az -alom, -elem képző, a -mány, -vány képző (Nyelvőr III. köt.) Ritkább és homályosabb képzők (czikksorozat a Nyelvőr VII., VIII., IX., X. köteteiben, melyet 1880-ban az Akadémia a Sámuel-díjjal tüntetett ki). Visszahódított magyar szók (Nyelvőr X., XII.) Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok (Nyelvt. Köziem. XVI., külön mint «Ugor füzetek» 3. száma). Kazinczy mint fordító (czikksorozat a Nyelvőr XII. kötetében). Orosz-lapp nyelvtani vázlat (Nyelvt. Közrem. XVII. Sámuel-díj, 1882). Zűrjén nyelvmutatványok (közlés, fordítással: Nyelvt. Köziem. XVII.). 4. Idősb SZINNYEI JÓZSEF könyvtárőrt levelező tagot ajánlja Barna Ferdinand, levelező tag. Bátorkodom idősb Szinnyei József egyetemi könyvtárnok urat a Tekintetes Tudományos Akadémia első osztályába levelező tagoi megválasztásra ajánlani; aján­latom támogatására az e Tekintetes Akadémia által kiadott nagy repertóriumán kívül következő dolgozatait említvén föl: a) Hírlapirodalmunk 1848—49-ber.. Budapest, 1877. 81. b) Egy «Magyar irók névtáráénak terve. Budapest, 1877. 8r. c) Mutatvány-ív id. Szinnyei J. Magyar írók névtárá­ból (1886. aug. 20.) 8r. d) A komáromi magyar színészet története I—IV.füzet. Komárom, 1881—1884. 8r. e) Irodalmi viszonyaink 1845. és 1888-ban. Budapest, 1888. 8r. f) Hírlapirodalmunk és a hirlapkönyvtár. Budapest, 1884. 8r. g) A magyar hírlapirodalom 1886-ban. Budapest, 1886. 8r. h) Komárom 1848—49-ben. Naplójegyzetek. 8r. Szabad legyen ezenkívül egy — ajánlottamnak érdem szerinti igaz tisztelője: Abafi Lajos által egybeállított életrajzát fölemlítenem, mely hangyaszorgalmú tevé­kenységének hű rajzát állítja elő. 5. ILMINSZKI MIKLÓS (Nikolaj Ivanovics) tanítóképző-igazgatót külső tagot ajánlja a­ Budenz József, rendes tag. Azon tanítóképző intézet, a melynek Ilminszki hivatala szerint az élén áll, annyiban nem közönséges paedagogium, hogy annak vezetésére csak kitűnő nyelv­tudós vállalkozhatott. Ez ugyanis az úgynevezett allophyl (oroszul: m­orodol) — jelesen többféle török és ugor népek, u. m. : kazáni tatárok, csuvasok, mordvinok, cseremiszek, vozjákok számára való seminárium, mely 1870 táján azon czéllal alapíttatott, hogy a keresztény míveltségnek legalkalmasabb terjesztőivé ugyanezen népeknek saját fiait nevelje. Ezen intézet szélesebb körben és pedig a mi altaji nyelv­­tudományunkra nézve is fontossá vált az által, hogy a tanítás és egyházi vallásos élet irodalmi eszközeit az illető allophys nyelveken szerkeszti és kiadja — és pedig, s ez egyenesen Ilminszkinek érdeme, — immár olyan módon, hogy azoknak a nyelvész is, mint becses nyelvanyagoknak hasznát veheti. Ilminszki ugyanis oda

Next