MTA Tagajánlások, 1892
2 I. A) alosztály (Philol. Közi. 1880., 1883., 1885). «A Nemzeti Múzeum arab, perzsa és török kéziratai» leirása és ismertetése (Magyar Könyvszemle 1880). b) Német és franczia nyelven : «Die Zabiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte» (Lipcse 1884). Legelső munka, mely az európai irodalomban tüzetesen foglalkozik a muhammedán jogi iskolák eredetével s fejlődésével. «Muhammedanische Studien» (két kötet, Halle 1889., 1890.). Első kötete a pogány arabok vallási fölfogását ismerteti s Muhammednek azzal való küzdelmét, a másodikban legfontosabb a muhammedán traditióról eddig uralkodott fogalmak lényeges megváltoztatása s helyreigazítása. A «Revue de l’Histoire des Religions» c. folyóiratban (1880—1890.) : «Le culte des saints chez les Musulmans.» «Le culte des ancêtres et le culte des morts chez les Arabes» (külön is megjelent). «Le sacrifice de la chevelure chez les Arabes.» «Le monotheisme dans la vie religieuse des Musulmans.» «Influences chrétiennes sur la littérature de l’Islam.» «Le rosaire dans l’Islam» stb. A «Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft» 1870 óta majd minden évfolyamban közölt tőle kisebb-nagyobb értekezéseket, így pl. (1878 — 1887) : «Muhammedanische Polemik gegen Abi al-Kitab.» «Kairoer Strassen-und Jugendlieder » «A vulgáris arab nyelvről.» «Materialien zur Kenntnis der Almohadenbewegung (különösen érdekes benne a régi berber műveltségnek az iszlámra való hatása). Nyelvészeti czikkeket közölt a Steinthal-féle «Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft» ez folyóiratban: «Ursprung einiger metaphorischer Ausdrücke der arabischen Sprache» (1888); «Geberdenund Zeichensprache bei den alten Arabern» (1886.). «Arabische Beiträge zur Volksetymologie» (1888.). A muhammedán jogi intézmények fejlődéséről is több értekezése jelent meg, melyekben a jogtörténet mint műveltségtörténeti forrás van földolgozva philologiai alapon. Végül megemlíthetjük, hogy Goldziher munkatársa több külföldi gyűjteményes munkának, így az Ebers-féle «Aegypten in Wort und Bild» ez, díszmunkában a főiskolákról és mecsetekről írt. A Brockhaus-féle Lexikon 14. kiadása számára is ő dolgozta az iszlámot és arabságot illető összes czikkeket. HEINRICH GUSZTÁV 1. tagot, egyetemi ny. r. tanárt, a Kisfaludy-társaság rendes tagját, az országos közoktatás-ügyi tanács ügyvivő alelnökét rendes tagul ajánlja Ponori Thewrewk Emil r. t. Heinrich 1880 óta levelező tagja az Akadémiának, s ez idő alatt is oly gazdag és értékes irodalmi munkásságot fejtett ki, hogy csak legfontosabb dolgozatainak felsorolására szorítkozunk. Főműve nagy «Német Irodalomtörténete», melynek két vaskos kötete 1886. és 1889. jelent meg, a M. T. Akadémia könyvkiadó vállalatában (folytatása sajtó alatt van), mely minden részében önálló kutatásokon alapszik és ítéletének önnállóságával, valamint vonzó előadásával méltó helyet foglal el a legkitűnőbb hasonló tárgyú külföldi munkák mellett. Kisebb