MTA Tagajánlások, 1894

2 I. A) osztály.­ tót tett közzé , úgy hogy azóta a magyar nyelvtudomány és irodalom­­történet búvárai csaknem összes régi nyelvemlékeinkhez hozzáférhet­nek.­­ Munkálatainak sorozata az ide csatolt jegyzékben található. Ez adatok alapján Volf György lev. tagot a rendes tagok sorába való fölvételre ajánlom. Volf György munkáinak jegyzéke : Nyelvtudomány. I. A szószerkesztésről. Magyar Nyelvőr I. évf. 1872. Az idegen szavak és a purismus. U. o. Az idegen szavak jogosultsága. U. o. Hol jogo­sultak az idegen szavak ? U. o. II. évf. 1873. A fosztó képző. U. o. I. évf. 1872. Az -at -et képző. U. o. IV. évf. 1875. Az orvosi műnyelv. U. o. VI. évf. 1877. Műszaki műszak. U. o. VIII. évf. 1879. Előterjesz­tés a Magyar Nyelvtörténeti Szótár ügyében I—V. U. o. X. évf. 1881. Nyelvünk és szótár-irodalmunk. U. o. XIII. évf. 1884. Német magyar egybevetések U. o. Egy kis szlavisztika U. o. XIV. évf. 1885. Még egy kis szlavisztika. I—II. U. o. XV. évf. 1886. A «zsoltár» szó és még valami. U. o. Hogy hangzott a «császár» eredetije. U. o. A cseh «f» hang kora. Hunfalvy-Album. 1891. II. Szómagyarázatok. Magv. Nyelvőr III. évf. 1874., IV. évf. 1875., X. évf. 1881., XIII. évf. 1884. A magyar nyelv használata. U. o. I. évf. 1872.; II. évf. 1873. Cseh gyémántok (Idegenszerűségek). U. o. I. évf. 1872. Egy szokatlan használatú szó. U­. o. II. évf. 1873. Idegen csemeték, fattyúhajtások. U. o. I. évf. 1872. ; II. évf. 1873.; IV. évf. 1875. III. Thewrewk Emil pályamunkája. I—II. U. o. II. évf. 1873. Imre Sándor pályamunkája I—IV. U. o. III évf. 1874. Toldy Ferencz fölolvasása. U. o. IV. évf. 1875. Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. (Neologia és Orthologia). U. o. Hogy védik agyon a korcs szavakat. U. o. Imre Sándor akadémiai értekezése. I—V. U. o. V. évf. 1876. A nyelvújítás szóalkotása U. o. VI. évf. 1877. Nyelvé­szeti tarkaságok. U. o. X. évf. 1881. IV. Az egyszerű sziszegő hangok jelölése a régi magyar orthographiában. Nyelvt. Közl. XIX. évf. 1885. Kiktől tanult a magyar írni, olvasni ? (A régi magyar orthographia kulcsa.) Értekezések a nyelv- és szépt. köréből. XII. köt. 6. sz. 1885. Kiktől tanultunk írni, olvasni ? Magy. Nyelvőr. XIV. évf. 1885. A magyar helyesírásról. Bud. Szemle LXVII. köt. 1891. Még egyszer a magyar helyesírásról. U. o. LXVIII. köt. 1891. A relativum hangsúlya. Magy. Nyelvőr. XXI. évf. 1892. Még egyszer az «a ki, a mi» hangsúlya. Búd. Szemle. LXIX. köt. 1892. A magyar helyesírás alapja. Akad. Értesítő III. köt. 1892. A magyar helyesírás alapja. Búd. Szemle LXXVI. köt. 1893. Orthologia és phonetikus irás. U. o. LXXVII. köt. 1894. Irodalomtörténet. Báthori László és a Jordánszky-Codex bibliafordítása (Akad. székfoglaló) Értek.a nyelv- és széptud. köréből. VII. köt. 10. sz. 1879. A Margit-legenda írója és kora. Egyet. Philol. Közlöny. V. évf. 1881. A Margit-legenda és eredetije. U. o. A Debreczeni-Codex. Budenz Album. 1884. A Batthyá­nyi-Codex irodalomtörténeti és liturgiai fontossága. Egyet. Phil. Köz­löny XIV. évf. 1890. Hogy hívták az Argirus szerzőjét ? U. o. VI. évf. 1882. Arany János prózai dolgozatai. I—III. Magy. Nyelvőr. VIII. évf. 1879. Régi magyar codexek irodalomtörténeti ismertetése a Régi Magy.

Next