MTA Tagajánlások, 1911
4 I. osztály, ötletes, színpadilag roppant hatásos muzsikájával meghódította a külföldet is. Kifejezetten magyar motívumok alkalmazását kizárta a dalmű tárgya. Megtaláljuk azonban a faji vonásokat a zene temperamentumában, charakterében. A francziás drámai stylus, mely a szerző szeme előtt lebegett, érdekesen és egészen egyénien átalakul a munka szövésében. Ezután egy figyelemreméltó kísérlet következik : a Gemma czímű tánczköltemény (1904 febr. 20.). Formájában és tartalmában sajátos, különszerű munka. Félig melodráma, félig ballet. Amit a balletben mimikával szoktak kifejezni, azt itt zenekísérettel szavalják. A munka inventiója friss és gazdag. A magyar rhythmusok egyre élesebben domborodnak ki, egyre szervesebben kapcsolódnak össze a nemzetközi formákkal, egyre frissebben, közvetlenebbül fakadnak a költő inventiójából. A Gemma mintegy tanulmány és átmenet Zichy gróf utolsó nagy művéhez , a Rákóczi-trilógiához. Eddig két része került bemutatóra: Nemo (1905 márcz. 30.) és II. Rákóczi Ferencz (1909 jan. 30.). Ez a nagyszabású, méreteiben és tartalmi egységében egyaránt impozáns alkotás kétségtelenül a magyar drámai zene egyik határjelzője. Zichy gróf benne valósággal egy új formanyelvet alkotott magának. Tovább haladt az Erkel megjelölte úton, de gazdagította, fejlesztette, a modern kor igényeihez képest átalakította a magyar zenét. Egy hittel, tudással, szinte fanatikus rajongással, de egyszersmind erős és gazdag költői phantasiával fölépített rendszerrel állunk itt szemben. Zichy trilógiája legjelentősebb munkája a magyar zeneirodalomnak Erkel Bánk bán-ja óta. Ezen operák külföldi színpadokon is (Antwerpen, Berlin, Braunschweig, Breslau, Hamburg, Prága operaházaiban) előadattak és elismeréssel fogadtattak. A zeneművészet egyéb térein szintén jelentékeny műveket alkotott gróf Zichy Géza. — Felsoroljuk a következőket: „Zách Klára“ (ballada) solo és vegyes karra, megjelent Rózsavölgyinél 1873-ban. —„A dalnok útja“ (dalok) megjelent Lipcsében Simrocknál. — „Étude-ek“ megjelent Párisban Heugelnél. — „Chaconne“ (Bach után) megjelent Hamburgban Rahternél. — „Étude-ek“ megjelent Wienben Gutmannnál. — „Sonata“ megjelent Hamburgban Bacternél. — „Serenade“ férfikar és nagy zenekarra, megjelent Budapesten. — „Serenade“ (étude) megjelent Durand és Schoenwerknél Párisban. — „Ave Maria“ soprán és orchesterre. — „Liszt-induló“ hegedű és zongorára. — „ Verbunkos“ orchesterre. — ,Egy vár története“ orchester-suite, előadták Berlinben 1889 decz. 6., Wienben 1892 márcz. 27. — „Dolores“ sorok, vegyes kar és nagy zenekarra. Előadták Berlinben 1889. — „ Hazánk" ének- és zenekarra, előadatott Ő Felsége 25 éves koronázási jubilaeuma alkalmával 1892 jun. 8. a M. kir. Operában. — „A zene" ének- és zenekarra. Előadatott Budapesten 1890 decz. 28. — „A tündérek tava“ megjelent Breitkopf és Haertelnél. Előadatott a wieni udvari operában 1885. jan. 25. — ..Petőfi szellemes ének- és nagy