Településtudományi Közlemények 8. (1956)

Laboda Zsigmond - Major Jenő: Egy Duna menti falu településtudományi vizsgálata

háttérbe az eredeti funkció, minek következtében területe is összeszűkült. A hegyesek patkó alakú vízfelületének északi részét később betöltötték, rajta egy sor ház létesült, és a térség többi sarkát is sza­bályozták. A tér mai jelentőségét az artézi kút és a mozi adja meg. Ugyanerre az időre esik a Sósdombi utca és a Kalocsára vezető országút kereszteződésének be­épülése. Maga a kereszteződés 1851-ben már be­­épült. Az ekkori beépítési vonal azonban még erő­sen különbözik a maitól, a sarkok mindenütt le vannak kerekítve. A hely jelentőségét azonban mu­tatja az a körülmény, hogy csak a tér közvetlen közelében levő telkeken vannak lakóépületek, tá­volabb kertek, szállások sorakoznak az utak men­tén. Amikor ezeken is lakóházak épültek, az utcavo­nalak kiigazításával a kereszteződés kisarkosodott. Erre a főtengelyekből adódó szerkezeti vázra fonódtak rá a zúgok, közök, melyek a nagy ki­terjedésű közbeeső területeket feltárták, de még így sem volt minden teleknek, szállásnak közvetlen ki­járata az utcára. . A közök kialakulását a homályos helyi hagyo­mány azzal hozza kapcsolatba, hogy egy-egy köz mentén azonos nevű családok »nemzetsége« élt. »A Csíkos közben jó kisházasok laktak. A Csíkos nem­zetség lakott ott, ezek közt volt a Csíkos nevű bíró­viselt ember, erről nevezték el.«­ A források alap­ján a következők állapíthatók meg. A Csíkos köz azonos az 1860-ban szereplő »Viola utcával«, tehát ez a név újabb keletű. Ekkor négy Csíkos nevű csa­lád élt Úszódon, ezek valóban mind itt laktak,­­ ugyancsak itt lakott négy Benedek, több Csire, Kia és Tóth nevű család is. A Csíkosok 1770-ben tűn­nek fel először a faluban 3 családdal, 1828-ban is 3 családdal szerepelnek, s valóban »kisházasok«, azaz zsellérek. A József-kori kataszteri térképen 1784-ben a Csíkos köznek még nyoma sincs, az 1827-es Vásárhelyi-féle térképen azonban már fel­ismerhető mint kertek között vezető dűlőút. 1851- ben a Főutca és Csíkos köz sarkán áll Csíkos Béni nagy, »három lakrészes« háza (akkora mint a pap­lak, egy 310 öles — uszódi viszonylatban tekintélyes nagyságú — telken). A többi 3 Csíkos család elszór­tan lakik ebben az utcában. Valószínűleg ugyanez a helyzet itt, mint a Háby köznél. A Háby név már 1715-ben szerepel, azonban 1851-ig csak egyetlen ilyen családnevet találunk, csupán 1851-ben szere­pel kettő. Az egyik ház a közben volt, a tanácsház mögött, a másik viszont — a Csíkos Béni házához hasonlóan — a Háby köz és a Főutca sarkán, a ta­nácsházzal szemben (most az orvosi lakás van a helyén). Hasonló esettel állunk szemben a Faragó köznél. A Faragó név egy 1700 körüli adójegyzék­ben tűnik fel,6 6 7 * ettől kezdve 1828-ig egyetlen össze­írásban sem szerepel. Az 1851. évi telekkönyvben a név utólag át van húzva, Faragó nemzetségről tehát nem lehet beszélni. Megállapítható tehát, hogy a közök nem a nemzetségi keretek között együttélő csalá­doktól kapták nevüket, és így kialakulásuk sem hozható ezzel kapcsolatba. A családneveket viselő közök arról a családról kapták nevüket, amelynek telke mellett vagy telkén keresztül a köz kiágazott az ott haladó utcából. Feltűnő például, hogy a falu­ban legnagyobb számban szereplő Tóth nevű csa­ládról nincs egyetlen köz sem elnevezve, pedig Úszód Vásárhelyi Pál térképén 1927-ben Úszód településtörténeti térképe . Sivó Ignác 70 éves uszódi lakos közlése. 1 Orsz. Stár. U et C. Fasc. 122 No 46. Ekkor Faragó András volt az uszódi bíró.

Next