A Trencsén megyei Természettudományi Egylet évkönyve 4. (1881)
Gúta József: Archimedes elve
Archimedes elve. Közli: GÚTA József, a trencséni állami felsőbb leányiskola tanára. Ha a természetben előforduló testeket szemügyre vesszük, úgy azt tapasztaljuk, hogy azok bizonyos tekintetben egymástól lényegesen különböznek. Már a közélet szilárd, csepfolyó és terjengős testeket különböztet meg A szerkezetet illetőleg azt mondjuk, hogy ezeknek különféle halmazállapotuk van Ezen halmazállapotokat a különféle testek alaptulajdonságai folytán könnyen fogjuk kijelölhetni. Szilárd halmazállapotú testek azok, melyek bizonyos meghatározott alakkal birnak, és melyek, ha akárminő alapra helyeztetnek, változatlan alakban megmaradnak. A csepfolyó halmazállapotú testek (folyadékok) önálló alakkal nem birnak és így, ha azokat el akarjuk tenni, edényre van szükségünk, ez esetben a csepfolyó testek azon edény alakját veszik fel, amelyekbe zárattak. A terjengős halmazállapotú testeket (gázok) nem lehet oly edényekbe eltenni, minőkben a csepfolyósokat, mert míg ezeket szabad volt nyílt edénybe zárni, addig a terjengősalaki testeket zártakba kell tenni, melyeknek üregét aztán a terjengősalakú test teljesen kitölti. Ha e terjengősalakú testet más térfogatú edénybe visszük át, tapasztaljuk, hogy az amint kitöltötte a kisebb térfogatú edényt, úgy kitölti a nagyobb térfogattal bírót is Azonban éles határvonalakat az egyes testekre nézve nem állíthatunk, mert bizonyos körülmények közt minden test más-más halmazállapottal bírhat. A szilárd halmazállapotú testekben bizonyos erők