Turán. Magyar néprokonsági szemle 22. (1939)
1939 / 4-5. szám - Művészet
mint azok, akiknek könyvét szánta. E szerénykedő vallomás ellenére is meg kell állapítanunk, hogy a szerző célját tökéletesen elérte: Japán háromszoros megértése és megértetése tekintetében nagyszerű stílusművészetével, az élmények értelmes feldolgozásával, érdeklődésünket az első mondattól az utolsó szóig feszültségben tartó előadásmódjával a legtökéletesebbet nyújtotta. Japán szerinte szociális családi állam. Hagyomány és újszerűség, ragaszkodás az ősi rögökhöz és elszánt akarat az új hódításokra, kultúra, polgáriasultság, ipar, kereskedelem és politika azok a területek, amelyeket többhónapos tartózkodása idején a szerző alaposan tanulmányozott. Legfontosabb azonban a japáni hadsereg szellemének, szervezetének, hivatásának és hivatástudatának jellemzése. A szerző eltalálta azt a módot, hogy miképen ismertessen meg egy hatalmas nép minden problémájával, anélkül, hogy a száraz statisztikai adatok tömkelegével elszédítené olvasóját. Lépésről-lépésre halad. Megírja, hol és hogyan került először érintkezésbe Japánnal s amint körüljár a szigetországban, az újonnan meghódított tartományokban, a fényképezőgép lencséjének élességével és könyörtelen pontosságával elmondja mindazt, amit látott. Aki tisztában akar lenni a japáni kérdés lényegével, olvassa el mielőbb ezt a könyvet. Nemcsak tanulságos, de a szó nemes értelmében vett szórakoztató, szellemi üdítést nyújtó munka. Nem ártana megjelentetni második kiadását, mert az első, értesülésünk szerint már szinte teljesen elfogyott. A kiadótól a Turáni Társaság könyvtára Forbát Róbertné szíves közbenjárásával tudta csak megszerezni az egyik utolsó példányt. Fogadja ezért, a kiadóval együtt, őszinte köszönetünket. MŰVÉSZET A finn zene német folyóiratokban. A német zenetudomány sohasem haladt el észrevétlenül a finn zene szépségei mellett. Mert a finn műzene fejlettsége általánosan elismert, s a népdalok gyűjtésében megelőzték a legtöbb európai nemzetet. De ezek csak külső okok. Belső oka talán azzal magyarázható, hogy a finn zene német telepesek közvetítésével észrevétlenül is sok germán vonást tartalmaz. Pacius (a nemzeti himnusz megzenésítője) és Faltin, a helsinkii egyetem néhai zenei nevelője s a finn műzene szárnybontogatói — német telepesek. Ez is hozzájárulhat ahhoz az öntudatlan rokonszenvhez, amellyel a német zenetudomány kíséri a finn zenei élet kialakulását. A német zenei folyóiratok sohasem zárkóztak el a finn zenei élet ismertetésétől. A Die Musik nem először méltatja a finn műzenét. Flodin adatszerűen beszámoló cikke (Entwicklung d. Musik in Finnland II. 11.) után Nimann áldoz a finn zene mai nesztorának méltatására tanulmányt (XIII. 4.). Az akkor még csupán ötvenedik esztendő felé haladó s a jövő évben a hetvenötödik életévét betöltő Sibelius nemcsak Suominak legnagyobb zeneköltője, hanem az utóromantikus szimfonikus és kamarazene-irodalomnak is világhírű művelője. Műveit éppúgy előadják Londonban, mint hazájában. Ha nem is tartalmaz új megállapításokat, mégis fontos az olvasóközönség tájékoztatása szempontjából dr. Nikolaus van der Pals összefoglaló dolgozata, mely szintén e folyóiratban jelent meg (XXX. 2.). Pals a Kaiéval a miondakör ösztönző hatásának említése után rátér a finn zene