Turán. Magyar néprokonsági szemle 22. (1939)

1939 / 4-5. szám - Művészet

mint azok, akiknek könyvét szánta. E szerénykedő vallomás ellenére is meg kell állapítanunk, hogy a szerző célját tökéletesen elérte: Japán háromszoros megértése és megértetése tekintetében nagyszerű stílus­művészetével, az élmények értelmes feldolgozásával, érdeklődésünket az első mondattól az utolsó szóig feszültségben tartó előadásmódjával a legtökéletesebbet nyújtotta. Japán szerinte szociális családi állam. Ha­gyomány és újszerűség, ragaszkodás az ősi rögökhöz és elszánt akarat az új hódításokra, kultúra, polgáriasultság, ipar, kereskedelem és politika azok a területek, amelyeket többhónapos tartózkodása idején a szerző alaposan tanulmányozott. Legfontosabb azonban a japáni hadsereg szel­lemének, szervezetének, hivatásának és hivatástudatának jellemzése. A szerző eltalálta azt a módot, hogy miképen ismertessen meg egy hatalmas nép minden problémájával, anélkül, hogy a száraz statisztikai adatok tömkelegével elszédítené olvasóját. Lépésről-lépésre halad. Megírja, hol és hogyan került először érintkezésbe Japánnal s amint körüljár a sziget­­országban, az újonnan meghódított tartományokban, a fényképezőgép lencséjének élességével és könyörtelen pontosságával elmondja mindazt, amit látott. Aki tisztában akar lenni a japáni kérdés lényegével, olvassa el mielőbb ezt a könyvet. Nemcsak tanulságos, de a szó nemes értelmében vett szórakoztató, szellemi üdítést nyújtó munka. Nem ártana megjelen­tetni második kiadását, mert az első, értesülésünk szerint már szinte teljesen elfogyott. A kiadótól a Turáni Társaság könyvtára Forbát Ró­­bertné szíves közbenjárásával tudta csak megszerezni az egyik utolsó példányt. Fogadja ezért, a kiadóval együtt, őszinte köszönetünket. MŰVÉSZET A finn zene német folyóiratokban. A német zenetudomány sohasem haladt el észrevétlenül a finn zene szépségei mellett. Mert a finn műzene fejlettsége általánosan elismert, s a népdalok gyűjtésében megelőzték a legtöbb európai nemzetet. De ezek csak külső okok. Belső oka talán azzal magyarázható, hogy a finn zene német telepesek közvetítésével észrevétlenül is sok germán vonást tartalmaz. Pacius (a nemzeti himnusz megzenésítője) és Faltin, a helsinkii egyetem néhai zenei nevelője s a finn műzene szárnybontogatói — német telepesek. Ez is hozzájárulhat ahhoz az öntudatlan rokonszenvhez, amellyel a német zenetudomány kíséri a finn zenei élet kialakulását. A német zenei folyóiratok sohasem zárkóztak el a finn zenei élet ismertetésétől. A Die Musik nem először méltatja a finn műzenét. Flodin adatszerűen beszámoló cikke (Entwicklung d. Musik in Finnland II. 11.) után Nimann áldoz a finn zene mai nesztorának mélta­tására tanulmányt (XIII. 4.). Az akkor még csupán ötvenedik esztendő felé haladó s a jövő évben a hetvenötödik életévét betöltő Sibelius nem­csak Suominak legnagyobb zeneköltője, hanem az utóromantikus szimfo­nikus és kamarazene-irodalomnak is világhírű művelője. Műveit éppúgy előadják Londonban, mint hazájában. Ha nem is tartalmaz új megállapításokat, mégis fontos az olvasó­­közönség tájékoztatása szempontjából dr. Nikolaus van der Pals össze­foglaló dolgozata, mely szintén e folyóiratban jelent meg (XXX. 2.). Pals a Kaiéval a­ miondakör ösztönző hatásának említése után rátér a finn zene­

Next