A Zene 9. (1928)
1928 / 7. szám - -or: A Szabad Egyetem Baráti Köre estélyei
A Szabad Egyetem Barátai Köre estélyei. »Szabad Egyetem Barátai Köre« címen új magyar kultúrtársadalmi szervezet alakult meg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter védnöksége alatt. Ennek az új alakulatnak a célja egyrészt az, hogy a társadalom részéről felkarolja és támogassa az iskolán kívüli népművelés ügyét és magát a Szabad Egyetem intézményét, másrészt maga ez a szervezet is lehetően olyan munkát fejtsen ki, olyan műveket ismertessen, amelyek a nagy magyar kultúrában mintegy hézagpótló szerepet töltenének be. A Sz. E. B. K. kulturális és társadalmi munkája sikerének céljából ebben az évben hangversenyeket, irodalmi és művészettörténeti estélyeket fog rendezni a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében s amelynek műsora a közeli napokban kerül nyilvánosság elé. Mielőtt a programmot röviden ismertetnénk, közöljük a Sz. E. B. K. vezetőségének névsorát. Védnök : gróf Klebelsberg Kunó. Tiszteletbeli elnökök : Petri Pál, Sipőcz Jenő. Ügyvezető és a művészettörténeti szakosztály elnöke : Felvinci Takács Zoltán. A zeneművészeti és zenetudományi szakosztály elnöke : Radnai Miklós. Az irodalmi szakosztály elnöke : Hevesi Sándor. Társelnökök : Csányi Károly, Gaál Vilmos, Gerevich Tibor, Hóman Bálint, Ilosvay Lajos, Kertész K. Róbert, Kornis Gyula, Laky Dezső, Magyary Zoltán, Petrovich Elek, Ruffy Pál, Toldy László, Pályi Sándor, Glatz Oszkár. Alelnök : Zeller Tibor. Főtitkár és a zeneművészeti és zenetudományi szakosztály referense : Vadas György. Titkárok: ifj. Oláh Gusztáv, Hollósi Somogyi József, Tunyogi Szűcs Endre. Sajtóreferens : Sós Endre. Jegyző : Harkai Schiller Pál. A teljesebb társadalmi propaganda érdekében a kör keretén belül hölgybizottság is alakult, amelynek elnöke : gróf Klebelsberg Kunóné. Alelnöke : Petri Pálné. Tagjai : gróf Bethlen Istvánné, Kertész K. Róbertné, Jeszenszky Sándorné, Hevesi Sándorné, Radnai Miklósné, Felvinci Takács Zoltánné, Ribáry Dánielné, Nagy Árpádné, gróf Zichy Rafaelné. A Sz. E. B. K megszervezése és részben átszervezése oly sok időt vesz igénybe, hogy ebben a szezonban összesen nyolc estélye lesz, ebből négy zenei, két irodalmi és két művészettörténeti. Az irodalmi estélyek előadója maga az irodalmi szakosztály 139 A ZENE Mindent egybevéve megállapíthatjuk, hogy Siklós zenéje a nő szerelmének gyönyörű apoteózisa, amely szerzőt alkotóerejének és genialitásának teljes virágzásában mutatja be. Az Operaház becsületére válik, hogy ezt a magyar alkotást illő keretekben hozta színre. Márkus László főrendező teljes illúziót keltő, sőt látványos dekorációkkal oldotta meg a misztikus és regeszerű dráma romantikus hangulatát. A zeneart Fleischer Antal vezényelte. Ennek a homlokegyenest másfajta stílusokhoz vonzódó muzsikusnak kevés érzéke van az impresszionisztikus finomságokra. A sejtelmes, sápadt pasztelltónusokat sokszor keverte hangos és rikító színűekké. Ellenben az énekesek művészi képességük teljében állottak rendelkezésre. Külön dicséretet érdemelnek, hogy oly önfeláldozóan és oly nagy ambícióval feküdtek bele szerepeikbe. A festőt Farkas Sándor énekelte, az asszony nagy drámai szerepét Marschalkó Rózsi és Budanovits Mária adják kettős szereposztásban, felülmúlhatlan tökéletes művészettel, megindító közvetlenséggel. Ugyancsak kettős szereposztásban hallottuk Március szerepét : dr. Székelyhidy Ferenctől és Laurisin Lajostól. Az időt Palotay Árpád, az orvost Komáromi, a fontosabb hónapok szólamát Venczel, Székely, Pogány, Szügyi és Röszler énekelték. Az újdonságot a közönség megértő szeretettel fogadta és lelkes ovációkban részesítette a szerzőket és szereplőket. Minden reményünk megvan arra, hogy a Siklós-opera állandó műsordarabja lesz Operaházunknak. A »hónapok háza« után Csajkovszkynak elavult balettjét, a »Diótörő«-t mutatták be. Az Operaház fennállása óta nem láttunk ennél gyengébb balettelőadást, amelynek szcenikai része olcsó iparosmunka benyomását keltette. Floresztán. YYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY