A Zene 21. (1939-1940)

1939 / 1. szám - Papp Viktor: Gróf Zichy Géza (Zenetörténeti vázlat)

12 A ZENE mester, mint Liszt Ferenc, bocsátotta útra, látta el bevezető szavakkal, ki­emelve azok újítói érdemeit. A legnagyobb magyar zeneköltő, Liszt Ferenc és Zichy Géza szoros barátságban, sűrű levelezésben élt. Zichy Lisztnek tanítványa is volt. Levele­zésükből, — mely a Zichy-család birtokában van —, kivonatosan bemutatunk kettőt, mely a leghitelesebben értékeli Zichy zongoraművészetét. Liszt 1882 február 24-én ezt írta Zichy Gézának : »Igen kedves Barátom! Elutazását követő napon levél érkezett hozzám a weimari nagyhercegtől, ki engem szigorú mesterének nevez, mert öt hónap óta nem írtam neki. A nagyherceg megtudta Meyendorff bárónőtől, — kivel levelezésben állok, — hogy Ön Erfurtot jótékonycélú hangversennyel szándékozik meg­tisztelni s mint az ide mellékelt levél utolsó soraiból láthatja, ő királyi fensége felkért, hogy hívnám meg Önt Weimarba....................A weimari udvar a leg­szeretetreméltóbb véleményt táplálja Ön felől s annak kitűnőségei között Ön bizonyára tekintélyes helyet foglal el, — kedves poétám és művészem. Van ott egy zongoraművésznő, ki igen örülne, ha Önt hallhatná s egy­szersmind méltányolni tudná azokat az ördöngős futamokat és veszedelmes ugrá­sokat, melyeket Zichy Gézán kívül senki se merne megkockáztatni. Ez a hölgy Erzsébet hercegnő, nővére Reuss hercegnőnek, kit Ön ismer............. A másik Liszt-levél december 15-én kelt évszám és hely nélkül : »Ön miatt sajnálom, hogy Dönhoff grófnő nem lesz Bécsben. Ő felülmúlhatatlanul kedves és nagy gyönyörűséggel tapsolna bájos két kezével az Ön balkézzel előadott kitűnő »Etudes«-jeinek, melyeket Ön oly csodálatraméltó ügyességgel játszik, mintha legalább is húsz ujja volna.« * Zichy Géza gróf emberi és zongoraművészi kiválósága mellé sorakozik zeneszerzői munkássága. Zeneszerzői helye a magyar zenetörténetben jóval magasabban áll, mint a köztudatban. A köztudat sokszor igazságtalan s a magyar zenetudomány, mely még alig született meg, nem helyezte őt arra a polcra, mely érdemei szerint megilleti. Zichy alkotóművészete a verbunkos szellemű műzene útján jár. Roman­tikus, nemzeti jellegű, nyugati zenei formákhoz alkalmazkodó. Zichy Gézának Volkmann Róbert volt a tanára. Előzőleg Mayrberger Károly pozsonyi tanítóképezdei zenetanár és székesegyházi karnagynál tanult zenét. Mikor a huszonegy éves ifjú Pestre került, be tudott férkőzni Volkmann szeretetébe. A zenei klasszicizmus kiváló tanára nemcsak tanítványául, de barátságába is fogadta őt. Aztán következett halhatatlan mesterünk, Tuszt Ferenc irányító kezének pedagógiai korszaka és benső barátsága, mely meg­szakítás nélküli nemes együvétartozás volt. Ilyen alapon állott az a zenei tehetség, mely Zichy lelkéből az Alár, Roland mester, Nemo, II. Rákóczi Ferenc és Rodostó című operát s a Gemma tánckölteményt váltotta ki. Ezeknek a színpadi műveknek értéke nem egységes, még az egyes operák keretein belül sem. Emelkedett oldalak naiv szavakkal váltakoznak, de Zichy öt dalműve egészében a rajongó muzsikuslélek magyar akarását tükrözi, aki a magyar opera megteremtésén céltudatosan és fáradhatatlanul munkálkodott. Zeneszerzői működésének ez a legnagyobb érdeme. * Zichy Géza gróf vázlatos képe hiányos volna, ha két vonást kihagynánk belőle. Az egyik : az író, a költő ; a másik : a zenei-társadalmi vezér. Irodalmi széplélek volt. Jelentős író és nem jelentéktelen költő. írt regényt, elbeszélést, drámát, útirajzot s nem utolsó érdemeként említjük össze.

Next