A Zene 23. (1941)

1941 / 1. szám - Lehár Ferenc élete

Felelős szerkesztő : DR HORUSITZKY ZOLTÁN Felelős kiadó : NOVÁGH GYULA Szerkesztőség: Bp., VII., Erzsébet­ krt 19. III. 22 Telefon: 421—812 Kiadóhivatal: Budapest, IV., Szép­ u. 5. félem 2 Telefon: 381—529 LEHÁR FERENC ÉLETE Nemrég ünnepelték a világhírű magyar zeneszerző, Lehár Ferenc hetvenedik születésnapját. Lehár-hangversenyek, sőt Lehár-hetek hangzot­tak el Európaszerte. Ünnepelték a mestert, aki úgy el tudta bűvölni mu­zsikájával az embereket s akinek több évtizedes dallamai a huszadik század zenei forradalmának forgatagába­n sem merültek el, hanem ma üdébben zengenek, mint valaha. Bár az osztrák császárvárosban, a Straussok hazájában élte le élete javát s a bécsi operett feltámasztója s legmagasabb fokra emelője lett, — magyar hazájától mégsem szakadt el soha. Magyarságát mindenütt és mindenkor vallotta és vallja. De zenéjéből sem hiányzanak a magyar benyomások, a magyar levegő, melyet gyermekkorában, majd később magába szívott, különös tüzet élesztett műveiben. Lehár zenéje örökzölden virul, de ugyanilyen fiatal testben és lélekben a hetvenegyéves zeneszerző is. Pedig nem henyéléssel töltötte életét. Any­­nyit alkotni, amennyit ő, csak folytonos, megalkuvás nélküli munkával lehet. Mi a titka akkor a fiatalságának? Éppen ez a szakadatlan dol­gozás. .,A Mi nem csinálok semmit, fárasztom magam. És mivel az én korom­ban nem szabad kifáradni, dolgozom...“ — így vallott Lehár nem­régiben egy újságírónak. Lehár dolgozott mindig és dolgozik ma is állan­dóan, akár Párizsban a Grand Hotelben tartózkodik, akár Ischlben, a Traun melletti kétemeletes, zsalugáteres kastélyában, akár bécsi ottho­nában, a Schikander-palotában. Lássuk azt a munkában gazdag életet, mely a komáromi Nádor­utcai bölcsőtől a Varázsfuvola szövegírójának bécsi kastélyáig vezet. A család őse Le Harde márki. Francia katonatiszt, akit Austerlitznél elfogtak az osztrákok. Morvaországban megszökik s egy parasztlány

Next