A Zene 23. (1941)
1941 / 4. szám - A Rádió zenei tervei
62 KÜLFÖLDI HÍREK ♦♦♦ Magyar balett a berlini Operabálban. December havában a berlini Operaház magyar balettújdonságot mutat be, Rajter Lajos ,,Pozsonyi majális“ c. művét, Kodály Tererina Elberfeldben. Kodály remekműve Németországban is igen nagy népszerűségnekörvend. Az elmúlt évadban mutatták be igen nagy sikerrel Berlinben. Ez idén ismét műsorra kerül Németországban: Elberfeld bérleti hangversenyeinek záró ünnepi koncertjein, 1942 április 24-én és 25-én Lehmann Fritz vezényletével adják elő a Te Deumot. A műsor másik száma a Kilencedik szimfónia lesz. I Rossini-kultusz Pesaróban. A halhatatlan olasz operaköltő, Rossini Pesaróban született 1792-ben. Szülővárosa nagy fia művészetének ápolására Rossini-színházat létesített, melyben a „pesarói hattyú“ operái hangzanak el a leggyakrabban. Természetesen két legnépszerűbb dalműve szerepel a legsűrűbben: a huszonnégy éves korában írt Szevillai borbély, Rossini első nagy sikere és a mester utolsó műve, a Tell Vilmos. A többi Rossini-opera kevésbé népszerű, sőt akad több olyan is, amelyik a mester halála óta színre se került. Ezek közé tartozik a Tolvaj szarka, melynek csak a nyitánya lett közismert. Katona- és egyéb szórakoztató zenekarok műsorán gyakran találkozunk ezzel a lendületes, szellemes nyitánnyal. Zandonai Riccardo, neves olasz zeneszerző, a pesarói konzervatórium igazgatója fedezte fel a Tolvaj szarka kéziratát a konzervatórium kutatárában, így a Szevillai borbély után, 1817-ben írt remekmű új életre támadt: a Rossini-színház repertoárjába került. A felújítás sikeréből arra lehet következtetni, hogy a műnek ez az új élete sokkal hosszabb lesz, mint az előbbi volt. Columbus-opera Amerika felfedezésének 450. évfordulójára. 1942 év Amerika felfedezésének emlékére. (450 év előtt kötött ki Columbus a nyugatindiai szigetek egyikén.) A frankfurti operaházban ebből az alkalomból bemutatják Egri Werner Columbus című operáját. Egr Werner Németország egyik legismertebb zeneszerzője. Eddig három operát (Die Zaubergeige, Peer Gynt, Columbus) egy dramatikus tánckölteményt (Joan von Zarissa) és több egyéb művet írt (Georgica, négy paraszttánc, Hegedűzene zenekarral, Természet — szerelem — halál, kantáta basszushangra és kamarazenekarra, variációk koloratúrszopránra és zenekarra; Hazám, himnusz Klopstock szövegére, egyszólamú énekkarra és zenekarra, stb. ő írta a berlini olympiai játékokhoz a Festmusik-ot. Nietzsche és Wagner Cossma levelezése. Érdekes és a zenetörténészek számára igen jelentős könyv jelent meg Weimarban, a „Gesellschaft der Freunde des Nietzsche-Archivs“ kiadásában. Ez a könyv Liszt idősebb lányának, Wagner Richárd feleségének, a nagy filozófushoz, Nietzsche-hez írt leveleit tartalmazza. Nietzschetől csak egy levél maradt fenn, de az ő gondolatai is világosan kiolvashatók Cosima feleleteiből. A levelek kiadása új megvilágításba hozza Nitzsche és Wagner viszonyát. Nietzsche ugyanis eleinte nagy rajongója volt Wagner művészetének, de később ellene fordult és Bizet-t tartotta az ideális zenedráma-írónak. Első nagy munkájával, a „Tragédia születése a zene szelleméből“ cíművel a wagneri drámának ad eszmei és történelmi alapot. Wagner ellen írt művei: Wagner Richard Bayreuthban, Wagner bukása. Ez a belső átalakulás is tükröződik Cosima leveleiből. Az első levelek a Wagnerrajongás időszakából valók, amikor Nietzsche mint fiatal professzor, Baselból tizenhat alkalommal meglátogatta Wagneréket Tribschenben (1869—1871). Ezután írta meg nagy munkáját a Tragédia születéséről. Még találkoznak Wagner és Nietz- A ZENE