A Zene 23. (1941)

1941 / 4. szám - A Rádió zenei tervei

A ZENE Hollóssy János könyvnyomtatómester, Budapest, VII., Jósika­ utca 20. 64 nagy magyar mester művészetét. A beköszöntő előadás már megvolt no­vember 19-én, a Társaság hangver­senytermében, az Esterházy-utcai Festetich-palotában. Az előadó dit­­rói Csibis József zeneművészeti fő­iskolai tanár Liszt transcendentális etűdjeiről értekezett, összehason­lítva az első és harmadik kiadást a zongoratechnika szempontjából. A műveket Anda Géza játszotta el. A többi előadás ugyanott lesz. De­cember 10-én Molnár Antal a Dan­­te-szonátát elemzi, utána Ticharich Zdenka adja elő a művet. Január 21-én Basilides Mária énekli el a három Petrarca-szonettet Isoz Kál­mán bevezető előadása után. Feb­ruár 11-én dr. Takács Menyhért tárgyalja Liszt három Mephisto ke­­ringőjét, utána ditrói Csiby József előadásában hangzanak el a művek. A befejező előadást Ádám Jenő tartja Liszt tájképeiről. Az előadó­­művész, Károlyi Gyula a mester táffestő zongoraműveiből ad szemel­vényt. Az Országos Liszt Ferenc Tár­saság gyönyörű pro­gramm­ja mél­tán érdemli a legnagyobb érdeklő­dést. Zenekultúra egy gyártelepen. A balatonfűzfői ,,Nitrochemia iparte­lepek“ részvénytársaság vezetősége, követésre méltó módon, nagy gon­dot fordít tisztviselői karának és munkástömegeinek kiművelésére. Ebben a népművelőmunkában leg­nagyobb szerepet kapott a zenemű­vészet. A gyár főmérnöke dr. Kol­lár Géza vezetésével hangversenye­ket, kamaramuzsikálásokat rendez­nek és zenei előadásokat tartanak. Az első előadást dr. Kollár Géza tartotta Liszt Ferencről. Mozart halálának 150. évfordulója alkalmá­ból ugyancsak dr. Kollár Géza is­merteti december folyamán Mozart művészetét. A gyár vezetősége több előadásra legkitűnőbb zenetörténé­szeink és esztétikusaink meghívását is tervezi. A rövidhullámú rádióműsorok ki­bővülése. A Rádió rövidhullámú mű­sora november 2-től kezdve kibő­vült. A Dél am­erikának irányított műsor éjjel 1—3-ig tart A műsor­közlés nyelve itt magyar és spa­nyol. Az északamerikai műsorsu­gárzás ideje éjjel 3—5-ig, magyar és angol nyelven. A kibővült műsor­idő a magyar zene nagyobb nép­szerűsítésének ad lehetőséget. Délelőtt is ad zenét a Rádió. De­cember 22-től kezdve a délelőtti órákban is sugároz zenét a Rádió. A tervek szerint d. e. 10.15—11.10-ig és 11.20—­11.40-ig lesz részben szó­rakoztató zene, részben művészle­mezekből összeállított műsor. Az »Énekszó« új számában Ger­gely János érdekes cikkben ismer­teti a párisi magyarság énekkarai­nak munkáját és sorsát. Megszívle­lendő javaslata az, hogy küldjünk a külföldi magyarok számára kotta­­anyagot és jól képzett karvezető­ket, mert mindenütt nagy a kar­éneklési kedv, de a legszebb meg­indulások megakadnak a kotta­­anyag silánysága és a vezetők al­kalmatlansága miatt. A cikkíró rá­mutat arra, hogy az emigrált oro­szoknak Párisban még középisko­láik is vannak, a magyarok pedig nyelvüket is lassan elfelejtik. Leg­alább annyit tegyünk meg, hogy zenén keresztül kapcsoljuk szoro­sabban hozzánk idegenbe került magyarjainkat. A további cikkekből kiemeljük Rajeczky írását a fiú­­gimnáziumokon belül zajló zenei életről (Böngészés a fiúgimnáziu­mok értesítő szemléje után) és Sza­bolcsi „Mozart és a népdal“ c. cik­két. A többi cikk írója Alpár Aqui­­tania, Herényi György és Raies István. A kitűnő folyóirat ezzel elérke­zett az ötvenedik számához. A leg­többet kívánjuk, ha azt mondjuk: a második ötven számmal érjen el az „Énekszó“ ugyanolyan ered­ményt, mint az elsővel. Az ötvenedik szám melléklete Mozart 3—4—5 szólamú kánonjai­nak gyűjteménye. A szövegeket Jan­ko­vich Ferenc és H­erényi György fordították.

Next