MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 07. ÉVFOLYAM (1958)

1958 / 2-3. sz. - KUTATÁS - PATAY PÁL: Nógrád megye harangjai

JEGYZETEK 1 Rómer Flóris az 1860-as években a magyarországi haran­gokról egy tanulmány megírását tervezte. Ehhez bő jegyzetanyagot gyűjtött össze. Tanulmányának kidolgozása sajnos elmaradt. Gyűjtésének anyaga, amely az irat hagyatékának XXXVII— XI­VIII. sz. csomagjait képezi, valamint a jegyzetfüzeteiben levő személyes feljegyzései (mindkettő az Orsz. Műemléki Felügyelőség Könyvtárában) azonban igen értékes és ma már pótolhatatlan adatokat tartalmaznak.­­Kovács Mihály, A harang (Bp. 1919). 3 Legtöbb adatot — Rómer cikkein kívül - Mihalik Józsefnek, Kemény Lajosnak és Janicsek Józsefnek az Archeológiai Értesítő hasábjain megjelent közleményeiben találunk. Ezek azonban főként Kassára és Sáros megyére vonatkoznak. A Szepességet illetően Pajdusák Máté Szepes megye középkori ércöntvényei és azok mesterei c. tanulmánya (Lőcse 1909) foglalja kimerítően össze a megye középkori harangöntésének történetét. 4 A meglevő harangok adatait magáról a harangról leolvasva szereztem be. Ezt csak néhány esetben nem tudtam a megközelít­hetetlen voltuknál fogva végrehajtani. 5 Gyűjtésem későbbi szakaszában hathatós támogatásban részesültem Dercsényi Dezső révén a Művészettörténeti Dokumen­tációs Központtól, amiért is ezúton hálás köszönetemet fejezem ki. " Réti Zoltán segítő támogatását itt is őszinte hálával köszönöm meg. "A helyszíni adatgyűjtést az 1955 56. években végeztem el és 1956 szeptemberében zártam le, így az azóta öntött harangok adatai már nem szerepelnek a felsorolásban s a „jelenleg" kifejezés is az 1956. évre vonatkozik. Az adatok felsorolásánál a következő rendszert követtem : Az egyes templomok (haranglábak stb.) minden egyes harangját, amelyről csak kissé is bővebb adatokat ismerünk, sorszámmal jelöltem meg. A meglevő harangok sorszáma tett számjeggyel van szedve. A sorrend általában az öntésük időrendjét követi. Amennyi­ben azonban egy adott időpontban meglevő harangokat sorolok fel, úgy azt nagyságuk sorrendjében teszem. A régi (kb. 1867 előtti) harangok feliratait teljes egészükben (amennyiben igen hosszúak, csak a lényeges részüket) betű szerint közlöm — idézőjelek között­ Betűtípusra való tekintet nélkül NAGY BETŰVEL írtam azokat a szövegeket, amelyeket vagy személyesen, vagy — néhány eset­ben — hitelt érdemlő munkatárs útján, magáról a harangról jegyez­tem le. Irodalomból, vagy mások feljegy­zéseiből átvett szöveget kis betűvel közlök. Az újabb öntésű harangok esetében csak a leglényegesebb adatokat, mint az öntőmester neve, az öntés ideje, említem meg. (Az egyes műhelyek részletesebb adatait 1. a 168—169. oldalakon.) A további adatok a harangok súlyára, az alsó átmérő­jükre, ill. a hangjuk magasságára vonatkoznak. A forrásmunkákat illetően a legtöbb adatot a Cannonica Visitatiók szolgáltatták. Miután alig van olyan templom, amelyik­nél ezek ne jöttek volna forrásként számításba, ezeket külön nem említem meg a lábjegyzetekben. Ezen túlmenően azonban a forrá­sokra esetenként hivatkozom. Meg kell még jegyeznem, hogy több esetben a helybeli lakosoktól (harangozó stb.) is szereztem be adatokat, mindenekelőtt is a háborúk során elrekvirált harangokra vonatkozólag. Ezeket sem sorolom fel a lábjegyzetekben. A Cannonica Visitatiók közül az alábbiakat dolgoztam fel : Váci egyházmegye : 1697., 1702., 171­1., 1715—16., 1722, 1727., 1746., 1767. 1773. (csak a hatvani esperesség községeire), 1779. évi, továbbá a főesperesi látogatások közül az 1772. évi (hatvani esperesség), 1777., 1780., 1784., 1788. évi látogatások jegyzőkönyveit, végül az 1828., 29., ill. 32. évi püspöklátogatásokét, mint amelyek a legkimerítőbbek voltak. Esztergomi egyházmegye: Nógrád megyei esperesség : 1713., 1731., 1755., 1761., 1789. évi látogatások jegyzőkönyvei, továbbá egyes esetekben az 1813., 1818., 1835. és 1911. évieké. Honti középső esperesség: 1732., 1754., 1779. éviek. Rozsnyói egyházmegye: 1713., 1731., 1755. (mindhárom alka­lommal még mint az esztergomi egyházmegyéhez tartozó terület), 1778., 1784., 1813—14., 1831—32.,­ 1860—61., 1912. és 1932. évi jegyzőkönyvek. Egri egyházmegye: 1811. évi Cannonica Visitatio jegyzőkönyvei. Az evangélikus egyházközségeknél több esetben forrásként szolgáltak az esztergomi rk. egyházmegye 1713., 1731., 1755. évi Cannonica Visitatiói. Igen bő anyag volt található a Bányai ev. Egyházkerület püspökének 1798., 1805., 1813., 1819., 1832., 1838— 39. és 1875—78. évi, a Dunáninneni ev. Egyházkerület püspökének 1899—1900., 1902. (csak Ipolyvece) és 1927—31. évi egyházláto­gatási jegyzőkönyveiben. 8 Chobot Ferenc, A váci egyházmegye történeti névtára. I. (Vác 1915) 160. — Chobot adata semmiképp sem egyeztethető az 1832. évi Cannonica Visitatióban olvashatóval. Lehet, hogy tévedésből a keszegi rk. templom egyik harangjának adatával cserélte fel (Keszeg is, Alsópetény is Nézsa filiája). Ott ugyanis a Cann. Vis. szerint volt egy 1717-ben öntött harang. " Völgyi István: A balassagyarmati r. kath. templomnak harang­jai (Balassagyarmat 1917).­­— Rómer hagyaték XLIII. csomag. — A Nógrád megye Műemlékeiben közült adatok tévesek, azok a dunántúli Gyarmat községre (Veszprém m.) vonatkoznak. 10 Ev. egyház presbitériumi gyűléseinek jegyzőkönyvei. 11 Rómer hagyaték XLIV. csomag. 13 Völgyi István i. m. — Völgyi az öntőmester nevét tévesen Walser Mihálynak írja. 13 Völgyi István i. m. 14 1715., 1722. és 1727. évi rk. Cann. Vis. 15 Historia Domus. 18 Lehetséges, hogy e harang a XVIII. sz.-ban Mátraszöllősön volt (1. ott). — Cann. Vis. Mátraszöllős 171­1., 1727. — Rómer hagya­ték XL- csomag. "A Hist. Dom. 1782-t említ. 18 Ev. Cann. Vis. Szécsény, 1899. — Szécsényi ev. Egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 13 Ev. egyház számadásai. — Rómer jegyzőkönyv V. 104—105. 23 Mocsáry Antal, Nemes Nógrád vármegye esmértetése. I. (l'est 1826) 223. — Hist. Dom. - Rómer hagy. XL- csomag. — A szövegben felsoroltakon kívül a berceli egyház részére 1766-ban 2, 1835-ben és 1885-ben 1—1 harangot szenteltek fel. Ezekről azon­ban sem az 1832. évi Cann. Vis., sem az 1804-től vezetett Hist. Dom. nem emlékezik meg. Valószínű, hogy az 1766. évieket Bercel filiáját képező Nógrádkövesd és Alsósáp (1. Nógrádsáp alatt) részére szentelték fel. Az 1885. évi talán a berceli temetőkápolna harangja lehet. — Protocollum Ordination 1728—1763. Protocollum Func­tionum Eppiscopalium 1808 53, 1859 1900. Vác. Egyházmegyei Levéltár (a következőkben l­rotoc.). 31 Ez a felirat a Hist. Dom. szerint. Mocsáry „Misericordis O. JE.HC.Bertzeli harang D.A.J.A. Bíró" szöveget említ, Rómer jegyzetei viszont „Misericord. O.J.E.H.C. Bertzeli harang... stb." feliratot. 22 A Cann. Vis. szerint 1762. Ez téves. 23 l'rotoc., Vác. 24 Magyar Nemzeti Múzeum 58/1909 k­. sz. 25 Ilist. Dom. — l'rotoc., Vác. 28 1722. és 1727. évi rk. Cann. Vis. 27 Hist. Dom. — Protoc., Vác. 28 Hist. Dom. — Protoc., Vác. 22 A Hist. Dom-ban „Schaudt Antal 1800" szerepel — tévesen. 30 Rómer hagy. XXXV11. csomag. 31 P­rotoc., Vác. 32 Protoc., Vác. 33 Feljegyzés a plébánia anyakönyvének borítólapján. 34 Hist. Dom., Nógrádmarcal. — Rómer hagy. XLVI. csomag. 33 A Ilist. Dom. szerint 206,5 kg súlyú, cisz hangú. Ez téves , vagy az első világháború alatt elvitt nagyharangra vonatkozik, vagy fontokban értendő a súlyadat. 38 Hist. Dom., Magyarnándor. — l'rotoc., Vác. 33 l'rotoc., Vác. - - l'rotoc., Esztergom. 38 Átvételi elismervény az 1944-ben beszolgáltatott harangok­ról a Ref. egyház irattárában. 311 Protoc., Vác. 48 Hist. Dom. — Protoc., Esztergom. — Protoc., Vác. 41 Mocsáry Antal i. m. 228. — Gerecse Péter, Magyarország Műemlékei. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Bp. 1906) 535. 42 Magyar Nemzeti Múzeum 89/1908 k­. sz. 43 Rómer jgyk. V. 109—110. 44 Rómer jgyk. V. 23—24. — Gerecse Péter i. m. 535. 44 Rómer jgyk. V. 24. —• Protoc., Vác. 44 P­rotoc., Vác. 47 Ev. egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 48 Hist. Dom., Litke. 48 Hist. Dom., Kálló. — Protoc. Vác. 58 Az Ev. egyház Acsa (Pest m.) filiája. Az adatok az acsai Cann. Vis.-kból valók. 41 Vasárnapi Újság, 1868. 456. 175

Next