MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 16. ÉVFOLYAM (1967)
1967 / 2. sz. - KUTATÁS - SZÍJ REZSŐ: A Kner nyomda és kiadó könyvművészeti törekvései
S ennek bizonyítására az idevágó sok bizonyító adat közül csak egy levélrészletet iktatok ide. Szabó Lőrinchez intézte 1941-ben az alábbi sorokat: ,,. . . Y. Tatsuki Osakából azt írta nekem: »vagyunk itt Japánban egy páran, akik megfigyeltük, hogy mikortól és miként hatott a Kner-féle tipográfia a német nyomdászat fejlődésére«. És Carl Ernst Poeschel, az élő legnagyobb német nyomdász, aki most kapta meg elsőnek a Leipzig város által alapított Gutenberg-Ringet, azt mondotta nekem: »boldog volnék, ha gyakran elérném tipográfiában azt a színvonalat, amelyet Ön minden könyvében elér.« Végül, amikor 1937-ben az angol nyomdászok kiküldöttje, Mrs. Beatrice L. Warde idejött, mestere, Stanley Morison, elismerten az első angol nyomdász, ezt mondotta neki: »van ott egy ember, Kner, az tudja, hogy tipográfiában miről van szó.«"34 Azonban a puritán egyszerűség alkalmatlan volt a közönség szélesebb rétegének megnyerésére. Kner Imre bizonyos típusú nyomtatványok készítésére képesnek bizonyult, de önálló könyvtípus létrehozására — amely hosszú életű lett volna — már nem. Az északi sorozat sem volt alkalmas ily célra éppen formai egyhangúsága miatt. Olyan külföldi cégek, mint a Nelson, Ullstein, Reclam, Tauchnitz-vállalatok épp azért juthattak el a fejlődésben oly magas csúcsra, mert egészen csekély nyereségre kalkuláltak, s éppen olcsóságuk biztosított számukra megfelelő állandó jellegű vásárlóközönséget. Magyarországon is tudunk nagysikerű sorozatokról — Magyar Könyvtár, Modern Könyvtár, Világkönyvtár — s még a Tevan Könyvtár is többre vihette volna, ha nagyobb nyomdai műgonddal készül, ami nem feltétlenül járt volna együtt a termelési költségek növekedésével. Azt tudjuk, hogy a fenti külföldi vállalatok nyomdai üzeme nem idegen félként kezelte a kiadói részleget, különben a kiadványsorozatok nem is bizonyultak volna üzletileg életképesnek.35 Nem tudjuk pontosan Kneréknél milyen volt a viszony nyomda és kiadói tevékenység között. Annyi azonban bizonyos, hogy rendszeres könyvkiadás hiányában a nyomda az évnek azokat az időszakait fordította könyvkészítésre, amelyben egyéb munka nem, vagy csak alig akadt. A Kner-nyomda és kiadó művészi oeuvre-je nem mentes problémáktól, de nem igényel magának egyeduralmat a könyvművészet terén, s úgy, ahogy előttünk áll ez a könyvművészet, méltán foglal helyet a legkülönbek soraiban is az elsők között. Szíj Rezső 104S IH1418 WVkW/k iWA «»( »»tj (itvcr Ki « i\ ti aw hatva \a»ih dftnív tttKU lZUMtK li»»lv A vvnuX JA «»it g q aávcj^^- cu&k-cj 18. Újévi üdvözlet ig42-re. Rajz: Kozma Lajos JEGYZETEK 1 Kner Imre: A könyv művészete. Bp. 1957. 13 —14. 1. (Kozma Lajos cikke.) Az eklekticizmus világa ez, a teljes zűrzavaré, amelyet talán Van Gogh fejezett ki legtömörebben, mikor ezt írta: „. . . a teljes anarchia és fegyelmezetlenség közepette élünk", — úgy látszik, el sem tudta képzelni azt, ami következett utána. A könyv mesterei azt az alapvető szükségszerűséget tévesztették szem elől, amely szerint a könyvnek mindenekelőtt — könyvnek kell lennie. Ybl Ervin: A szecesszió jelentősége. Lyka Károly emlékkönyv. Bp. 1944. 270.1. — Érdemes idézni Ady Endrét: ,,Az immár elkerülhetetlen társadalmi reformoknak ebből kell kiindulni. Mert az egyéniség elnyomva nem sokáig lehet ! A história bizonyítja, hogy a legvéresebb átalakulásokat az egyéniség szabadulási törekvése szülte. Az elnyomott egyéniség még nem fegyverrel csinál forradalmat, de harcát megkezdte ! .. . Egyelőre a legmagasabb téren folyik a harc. A művészetben, irodalomban. A régi korlátok hívei gúnyolják az apostolokat, félreértik törekvésüket s legjobban félreértik e törekvés alapját. A nagy tömeg divatnak tekinti, pedig az egy nagy világátalakulás első igénytelen előcsatározása. Hagyjátok hát a szecessziót ti, kik a korlátok bábjai vagytok ! Forradalom és emberek kellenek hozzá, nem divatbábok. A szecesszió új, átalakított világából fog erre a korra visszatekinteni a jövő század Gibbonja !" — írja Ady Endre. (Összes prózai művei 1. köt. Bp. 1955. 125.1.) — Megjegyezzük, hogy Tisza István utálta a szecessziót. (E. Horváth Zoltán: Magyar századok. Bp. 1961. 516. 1. és még: Tisza István: Szabadgondolkodás. Magyar Figyelő 1911. 2. köt. 580. 1. 3 Kner Imre: A könyv művészete. 82. 1. 4 Eredetije a szegedi Egyetemi Könyvtárban. Rendezetlen. 'A Kner-nyomda épületeinek . . . 19—20 1. ' A könyv művészete. 126. 1. 'Kevél Szíj Rezsőhöz. 1941. jan. 23. 3 A könyv művészete. 15 — 16., 54., 69. 1. •A könyv művészete. 126 — 127. 1. — E. még: Almanach 1919, 1922. idevágó cikkeit. 10 Nemzeti Ujság 1921. nov. 20. 11 A könyv művészete. 19. 1. 12 A könyv művészete. 38. 1. Az idézett cikket 1928-ban írta. 13 Uo. — E még i. m. 46—47. 1. 14 Mata János fametszőművésznek írt, 1943. aug. 19-i levelében. 13 Uo. 14 Uo. 4 Uo. 18 A könyv művészete. 45 — 47. 1. 13 Kner Imre — Mata Jánosnak 1943. aug. 19. 23 Uo. 21 Szemléltetően igazolta ezt az a kiállítás, amelyet Kozma Lajos könyvművészete és alkalmazott grafikái címen rendezett a Magyar Bibliofil Társaság 1961. évben az Iparművészeti Múzeummal közösen. E. Koós Judit id. katalógusát. 22 Nem hagyhatjuk szó nélkül Granasztói Pál igaztalan megjegyzését, amit a Vallomás és búcsú (Bp. 1960) című könyvében kockáztatott meg Kozma Lajos ellen. Szerinte Kozma azért fordult a népművészethez, mert jobbágyszinten akarta tartani a népet. (1981.) 23 Kner Imre levele Kozma Lajoshoz. 1923. nov. 30. 24 1925. márc. 13-i levél Kozmához. 26 Eevél Tevan Andorhoz. 1917. jan. 25., 28. 23 Bevél Kozma Bajoshoz. 1930. júl. 21., 22. " E- Kozma: Das neue Baukunst. . . 23 Kner Imre —Buday Györgynek. 1937. jan. 13. 29 Prahács Margit : A modern zene. E- A Mai világ képe. 1. köt .578.1. 39 Kner Imre — Buday Györgynek. 1937. aug. 1. 31 Kner Imre — Mata Jánosnak. 1943. okt. 5. 32 Kevél Szíj Rezsőhöz. 1941. jan. 8. 22 Uo. 34 Kner Imre — Szabó Lőrincnek. 1941. márc. 25. 31 Ranschburg Viktor: A könyvkiadás mestersége. Bp.1922.43.1. 114