MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 35. ÉVFOLYAM (1986)

1986 / 3-4. sz. - TANULMÁNYOK - SZVOBODA D. GABRIELLA: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése 1863-tól 1903-ig

díszítésétől elfordult, és a Vigadóra terelődött, ahol a magyar mes­terek sikerének örülhettek. 103 Az Akadémia nagytermének falképeiről és művészi díszí­téséről. Ipolyi Arnold előadása az Akadémia 1888. V. 6-i közgyűlé­sén. Keleti i. m. 377. 104 Az Ipolyi-féle eredeti program: A nagyterem falfestményei tárgyában a II. osztály által kiküldött bizottság 1873. május 21-én tartott ülésének jegyzőkönyvében. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, RAL 1383/1873. 105 Az Akadémia nagytermének falfestményei. VII, 1883. 812. 106 Pulszky Károly: Az Akadémia szerepe a képzőművészetek fejlesztésében. Akadémiai Értesítő, 1892, 339. 107 Keletű, m. 383. 108 Akadémiai Értesítő, 1881. XII. 19. 240., Munkácsy és Liezenmayer felkérése uo.; Benczúr megbízatásáról. Akadémiai Értesítő, 1883. 162. és VII. uo. Az Akadémia történelmi képeinek kapcsán zajló sajtóviták között egy érdekes felhívás: A fiatal magyar festők magyar jelmeztárat akarnak létrehozni, mert a történelmi képekhez szükség volna rá. Most kénytelenek a lengyel Matejko-féle jelmezképekhez fordulni. Sok magyar nemesi családnál vannak régi ruhák, különösen Erdélyben. Össze kellene őket gyűjteni. VII, 1884 577-109 Akadémiai Értesítő 1886. XII. 19., 70., 237. no Lotz terve: Levél az Akadémiához. 1886. X. 24., MTA Könyvtára, Kézirattár, RAE 1010/1886 111 W. H­of­man i. m. 112 Riedl Frigyes: Botz Károly falfestményei. Budapest 1890.21. 113 Ybl i. m. 302. 114 .,A Műemlékek Országos Bizottsága 1882. évi jelentései közt a budapesti várbeli főegyházról, ill. a várbeli Szt. Mátyás temp­lomban felépítendő berendezési munkálatokról." OME­ET Budavári Főegyház. Építési Bizottság II. 12-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. 115 A templom rendbehozatalának előkészítő munkálatairól és az azt kísérő vitákról: M. Takács Marianna: A budai Mátyás­templom. Budapest 1940. 116 Az Építési Bizottság összetétele bár változott, de lényegé­ben végig az alábbi tagokból állt: Havas Gábor (elnök), Bogisich Mihály, dr. Czobor Béla, dr. Förster Gyula, Hampel József, Kurucz Vilmos, Eörs Pál, Máltás Hugó, Pártos Gyula, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Szalay Imre, Zsigmondy Gusztáv (az OMKT elnöke), Gerlóczy Károly (I. alpolgármester), a Képzőművészeti Tanács tagjai közül: Kauser János, Medvey Zsigmond, Vidéky János és Zichy Antal. Hír a Mátyás templom rendbehozatalára kiküldött bizottságról. VII, 1884, 741., és a bizottsági ülések névsoraiból. ny Entz Géza: A Mátyás templom és a Halászbástya. Buda­pest 1986,32. 118 Tájékoztató észrevételek a budavári főegyház belső felsze­relésére vonatkozó költségek előirányzatához. (Budapest 1891. március 12. Schulek Frigyes ép. tan. levele 714. oldal, 1890/3. OMF­ET) Schulek ebben a levelében terjeszti elő az egész programot. A fes­tés elhagyása a májusi bizottsági ülésen is felmerül, de egyes bizott­sági tagok pl. Zichy Antal és Szalay Imre — Schulek mellé áll. A régi templom bontásakor a karzatnál a főszentélyben középkori díszítőfestésre bukkantak. (VII, 1874. V. 10., 311.) A festészeti maradványok akvarell másolatai. BTM Kiscelli Múzeum K­sz.: . . . 119 Építési Bizottság 1891. II. 12-i bizottsági ülés jegyző­könyve és uo. 1891. V. 5-i ülés jegyzőkönyvében Eers Pál ellenőr februári jelentése az elvégzett munkáról. (Országos Műemléki Felü­gyelőség, le­vél­tár.) 120 A festészeti albizottság: Bogisits Mihály (elnök), dr. Czobor Béla, Kurucz Vilmos, Schulek Frigyes és Székely Bertalan. Építési Bizottság 1891. X. 15-i ülés, 29. sz. jegyzőkönyv (OMF, ÉT) 121 A templom falain talált festészeti nyomok elegendők annak bizonyítására, hogy a falak már a 13. században is festve voltak, de nem elegendők egyetlen kép tartalmának felderítésére sem. Kurucz plébános indítványa: a készülendő festmények mind magyar tárgyúak legyenek. A festészeti albizottság ezt elfogadta, majd megtárgyalták a programot (33. sz. jegyzőkönyv az 1891. X. 29-i ülésről, 776. OMF­ET). A program a torony keleti falán Székely Bertalantól: Mátyás címer, Mátyás profilképe, mellette két páncélos vitéz; az előcsarnok oldalfalán feliratok, amelyek az egyes képek rendeltetésére vonat­koznak; a NY-i kapu két oldalán angyalok. Borettói kápolna: külső falán Szűz Mária Magyarország patrónusa, bent az ajtó fölött a lorettói ház átvitele; az oldalfalakon Mária monogramjával repülő fehér galambok és angyalok medaillon-képe; a mennyezet boltcik­kelyeiben négy mezőben két-két angyal, kezükben szalagon Mária dicsérete. Déli mellékhajó: a Mária-kapu fölötti első falszakaszon médaillon-képekben a rózsafüzér legenda-sorozata, amely a nyugati falakon folytatódik. A rózsafüzér felosztása szerint három részben öt-öt képcsoport: a szent olvasó örvendetes titkai: Krisztus gyer­meksége; fájdalmas titkai­ Krisztus kínszenvedése; dicsőséges titkai: Krisztus feltámadása. Lotz Károlytól: a nagyablakok mellett kette­sével hat képen Szűz Mária litániájának invokációja; Szent Imre kápolna (Assisi Szent Ferenc, Buda patrónusának kápolnája) : három jelenet Székely Bertalantól: középen Krisztust saját szemével meg­látó Szent Ferenc; délen a Stigmatizáció; északon a Szentbeszéd a madarakhoz. A Szent László kápolna északi és keleti falán Botz Károlytól: Szekér viszi Szent László tetemét Nagyváradra; Szent László tetemének kiemelése; Eskütétel Szent László sírjánál; A cser­halmi ütközet; A váradi templom alapítása; Szent László a sziklá­ból vizet fakaszt. Az emeletre vezető ajtó fölött: Agnus Dei; az északi mellékhajó torony melletti boltszakaszának északi falán: Szent István a Boldogságos Szűzhöz folyamodván Konrád seregei vissza­vonulnak. Nagy Lajosnak álmában a Szűz diadalt ígér, ha képét zászlajára tűzi és Zellbe zarándokol. Buda visszafoglalásakor a tö­röktől befalazott Mária-kép újra láthatóvá válik. A Béla-torony alatti egykori keresztelő kápolna északi falán az 1456. július 21-i nándorfehérvári győzelem emlékére hármasképen Kapisztrán az ostromlókkal; III. Callixtus pápa a győzelem emlékére elrendeli a déli harangszót; Hunyadi János a győzelem kihirdetésekor; a keresz­telő kápolna fölött a Szent Lélek képe, a Mátyás-toronyban Székely Bertalantól: Segítő Mária. A sekrestye felett a máltai lovagok ora­tóriumának keleti falán: I. Ferenc József és Erzsébet királyné koro­názása, a Szent István kápolna nyugati és déli falán (Garai kápolna) Székely Bertalantól: Szent István kihirdeti a kereszténységet; fölötte Szent István Mária védelmébe ajánlja Magyarországot; Szent István fiát tanítja; Szent István alamizsnát oszt; a pogányság felett diadal­maskodó Szent István, fölötte angyalok Szent István sírjánál; a Szent Jobb megtalálása; Szent István sírjánál csodák történnek. (Ez utóbbit 1960—69-ben Patay László rekonstruálta grisailleban.) Dr. Nemes Antal: A Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári fő­templom története és leírása. Budapest 1893. A falképek a II. világ­háborúban nagyrészt elpusztultak. A teljes megújítást 1954-ben Zádor Mihály végezte. Az 1960 —69-es restaurálási munkákat Illés János, Lente István, Dénes Jenő, Borzsák Jenő, Bujdosó Anna, Reizinger Márta, Rády Ferenc restaurátorok végezték. Entz i. m. 47. 122 A budavári főegyház Építési Bizottság 1891. november 20-i ülésének jegyzőkönyve, 38. sz. (OMF LT) 123 Pevsner írja a 20. századi testületekről, de szavait a 19. szá­zadiakra is nyugodtan alkalmazhatjuk: „A huszadik században ilyen nagy testületek foglalták el a Suger­k, Medicik, XIV. Lajosok egy­kori helyét, és ez igen jelentős tény. Ha ugyanis bizottságok által képviselt testületként működnek ... az esztétikai eredmény szük­ségképpen a bizottság legalacsonyabb közös nevezőjére zuhan, és még ahol nincs is így, ott sem lesz egyéni. Az egyéni műpártoló valószínűleg bátrabb, és jobban bízik az építészben (festőben), mint egy bizottság. Igen ritka az az eset, ahol a bizottság élén olyan ember áll, aki született műpártoló, és ráadásul megvan az az adottsága, hogy meg tudjon győzni és magával tudjon ragadni egy fafejű bizottságot. Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Buda­pest 1974, 433-124 Gerecze Péter: A pécsi székesegyház, különös tekintettel a falfestményekre. Pécs, 1891 125 VII, 1884. 788. 126 Ybl i. m. : A Kúria és a pesti Országház mennyezetképei című fejezet, 335. 127 Vámos Ferenc: Az első pesti Országház tervezésének elő­készületei 1835 — 1844. Művészettörténeti Értesítő XII. 1963. 38. 128 VII. 1884. 161. és Az új Országház belseje, uo. július 27. 397-129 Az elkészült színvázlatokról lásd Steindl Imre levelét Tisza Lajoshoz. Országház, Oklevéltár 271/1894. Az Országház lépcsőházában Lotz Károlytól: Magyarország apoteózisa, a Törvény­hozás apoteózisa (az 1222-es Aranybulla); Magyarország és a társ­országok címere. Főemeleti tanácsterem: a tükörmennyezeten a Bölcsesség, Erélyesség allegorikus képe (olajképek vászonra, utólag beépítve) ; az étterem északi falán Körösfői-Kriesch Aladár: Halászat a Balatonon a XV. században; déli fal: Bölény vadászat (Etele meg­menti Budát); az étterem főfalán Spányi Béla: Magyarországi várak: Vajdahunyad, Árva vára, Visegrád, Trencsén, Clissa (Hor­vátországban). (Az 1901-ben készült freskók a II. világháborúban elpusztultak, 1984-ben rekonstruálta őket Patay Ferenc) A tájkép­sorozat lezárása kétoldalt Stein Jánostól szőnyegszerű dekoráció fegyverekből, címerekből cartouche-ok; az étterem kazettás mennye­zetén Tardos Krenner Viktor: Aratás, Bőség, Szüret allegóriája; Képviselőház, társalgó: Vajda Zsigmond: Csodaszarvas, Attila kardja; Buda halála; Emese álma; Felsőházi társalgó: uő.: Szent László megtalálja az embervészt elhárító gyógyfüvet; Könyves Kálmán eltiltja a boszorkányégetést; Szent István fogadja a pápá­tól küldött koronát; a Szent Kereszt apoteózisa; Mátyás az igazságos; Nagy Lajos elrendeli a kassai dóm építését. Képviselőházi ülésterem: Vajda Zsigmond temperái. Az 1848-as törvények kihirdetése; az 1867. évi koronázás; a két ülésterembe vezető lépcsőházak és a dísz­emelet tükörmennyezete: Vajda Zsigmond: Igazság, Történetírás, Hazaszeretet, Egyházjog allegóriái, Felsőházi ülésterem: Jantyik Mátyás: Az Aranybulla kihirdetése; Vitám et sanguinem; Delegációs terem és folyosója: Dudits Andor: I. Ferenc József 1867-es koro­názási kardvágása (ez a legnagyobb méretű kompozíció). Folyosó: a minisztériumok allegóriái: Honvédelem, Vallás- és közoktatás, Igazságügy, Földművelés, Ipar, Kereskedelem. Az elnöki hivatal nagyterme (1929-ből) négy kormányzó képe, egy átfestve. Az elnöki fogadóterem főfalán Munkácsy: Honfoglalás. Zámborszky Ilona: A magyar Országház. Budapest 1937. 95 — 104. 130 Az állandó Országház Budapesten. Budapest 1896. Dömötör István: Az új magyar Országház falfestményei. Művészet, 1902. 153.; Zámborszky i. m. 95 — 115. A program szerzőjére eddig sehol sem találtunk utalást. A kifestés több évig húzódott. 170

Next