MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 39. ÉVFOLYAM (1990)

1990 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER: Az epreskerti művésztelep

356 V. U. 1909. 208.; PIM fotótár M 56/6. Az utóbbi képen jól kirajzolódik a baldachin ornamentikája, mert a háborús belövés következtében mögötte keletkezett lyukon keresztül jó hátsó meg­világítást kapott.Sj 357 A parlamenti üléstermek mennyezetét Thék Endre, a par­lamenti könyvtárét (ez áll közelebb a Feszty-műterem baldachinjá­hoz) Michl Alajos asztalosüzeme készítette (Csányi-Birchbauer: Az új Országház. Budapest, 1902. 35. o. 38. és 43. kép). Volt tehát két olyan műhely is, amely szállítani tudott hasonló, gótikus elemekből építkező, fa burkolati szerkezeteket. A részletformákra bőven lehe­tett példákat találni a forgalomban lévő mintakönyvekben (pl. G. Hirth: Formenschatz. 1880. 101 102., 1881. 142 — 143.). 358 V. U. 1909. 208. A fotó már az átalakított műteremben — a Petőfi-házban készült, a kandalló baloldalát eltakarja a kiállí­tott sajtógép. 359 Tirről ld. Schnöller, M.: Malerfürsten im 19. Jahrhundert: Hans Makarts Atelier in Wien, die Villen von Franz Lenbach und Franz Stuck in München. In: Künstlerhäuser von der Renaissance bis zur Gegenwart. Hrsg. E. Hüttinger. Zürich, 1985. 195 — 208.; Hoh-Slodczyk, Ch.: Das Haus des Künstlers im 19. Jahrhundert. (Materialen zur Kunst des 19. Jh. Bd. 33.) München, 1985. 59 — 68., 81 — 86.; Gollek, Ii.: Lenbach als Kunstsammlcr. In: Franz Lenbach 1836 — 1904. Ausst. Kat. Lenbachhaus. München, 1987. 117 — 128. 360 A toldaléképítés néhány hónappal követte Fesztyék kis­lányának születését; feltételezhető, hogy neki vagy nevelőilőj­ének épült a kis szoba, s az emeleti csak azért készült, hogy ne bontsák meg a tömb zártságát. 361 Gozsdu 273. (Eredeti kipontozások.) Gozsdu emlékezését némi fenntartással kell kezelnünk, mert 1915-ben íródott, 10 — 15 évvel azután, hogy szerzőjük a Feszty-villában megfordult. 362 Feszty — Ijjas 64., 109. 363 É. I. 1891. 254.; V. UI. 1894. 9.; FSzEK Budapest gyűjte­mény fotótár 633/24.; PIM Képzőművészeti gyűjtemény 61.1658. A Feszty-villa Petőfi-házzá történő átalakításakor a domborművet áthelyezték a Konek-villa felőli tömör kerítésfalba. (BTM Újkori osztály fotótár 1863/1949 F. K.) így említi Medvey L.: Vezető Budapest szobraihoz. Budapest, 1939. 63. A dombormű a légitáma­dás során feltehetően a Konek-villával együtt elpusztult, bronz eredetije az Andrássy út 12. sz. alatti egykori megyeri Krausz­palota udvarán megvan. 364 A PIM Képzőművészeti gyűjtemény 61.1058. sz. akvarel­len félkör alakú dombormű látszik; a FSzEK Budapest gyűjtemény fotótár 633/24. sz. fotón némileg emeltebb forma sejlik át az indá­kon. A BTM Újkori osztály fotótár 1864/1949. sz. fotó is ez utóbbi alakot sugallja — erős rövidülésben. A dombormű témája, sajnos, egyik képen sem kivehető. A V. U. 1894. 9. annyit említ róla: „Zala byzanti stílben tartott csoportozatot mintázott." 365 V. U. 1894. 9.; képe: FSzEK Budapest gyűjtemény, fotó­tár 633/24. 366 V. U. 1894. 9. 367 A művésztelep fejlődése. ív. I. 1891. 254. 368 Tehet persze, hogy Árpád szorosabb kapcsolatban volt Gyulával, mint Adolffal. Erre mutat az is, hogy a „körkép vállal­kozást" ők ketten közösen csinálták. 369 Hirth, G.: Der Formenschatz. Ein Quelle der Belehrung und Anregung für Künstler und Gewerbtreibende, wie für alle Freunde stilvoller Schönheit, aus den Werken der besten Meister aller Zeiten und Völker. München —Leipzig, 1889. 34. 370 Pl. a Palazzo Erizzo a Canale Grandén a Palazzo Contarini „Dalle Figure" (S. Samuele) mellett. 371 Feszty — Ijjas 60. 372 Vály 378. 373 M. Sz. 1893 — 94. 7°2* 374 Herczeg 279. 375 Justh Zsigmond Naplója és levelei. Sajtó alá rendezte Kozocsa L. Budapest, 1977. 747. 376 Estély Munkácsy tiszteletére Feszty Árpádnál. V. U. 1894. 175-­­ 377 Estély Feszty Árpádnál. V. U. 1899. 48. 378 Mint a 351. jegyzet. 379 Mint a 350. jegyzet. 380 Mint a 353. jegyzet. 381 Mint a 377. jegyzet. 382 Feszty — Ijjas 65 — 66. 383 Uo. és mint a 377. jegyzet. 384 Feszty — Ijjas 60. 385 M. Sz. 1893-94. 794-386 Gozsdu 273. 387 Herczeg 278. 388 Gróf Csáky Albinné: Szalonélet. A Hét mutatványszám. 1889. 3 — 5. A cikket és az azt követő reagálásokat újra közölte: Mikszáth K. : Cikkek és karcolatok XXIX. (Mikszáth Kálmán Összes Művei 79. kötet.) Sajtó alá rendezte Kroó A. és Rejtő I. Budapest, 1987. 9 — 10. és 228 — 250. 389 Uo. 240. 390 Uo. 9—10. 391 Károlyi Mihályné emlékirataiban írta le azt a történetet, hogy sógora, Esterházy Pál herceg szinte fizikailag rosszul lett attól a megpróbáltatástól, hogy mint ifj. Andrássy Gyula belügy­miniszter leendő vejének látogatóba kellett mennie a polgári szár­mazási­ Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. „A gyomra kavarodott fel a puszta gondolatra, hogy egy Esterházynak látogatóba kellett mennie egy Wekerléhez." (Károlyi Mihályné: Együtt a forradalom­ban. Budapest, 1973. 105.) 392 Feszty Árpádné Jókai Róza Laborfalvi Róza Lendvay Mártontól született lányának (a Mikszáth által II.-ként jelölt) Rózának és id. Andrássy Gyulának törvénytelen gyermeke volt. Életének első két évét dajkaságba adva töltötte, majd Jókai házá­ban nevelkedett. Vály Mari szerint nagyanyja által agyonkényez­tetve. Származását természetesen mesterséges homály fedte, és csaknem felnőtt volt, amikor nagyanyja, kevéssel halála előtt, rá­vette Jókait, hogy adoptálja a leányt, így lett Jókai Róza , és lett a legünnepeltebb író lányaként szalonképessé. Münchenben Liezen­­mayer Sándornál tanult festeni, ahonnan nagyanyja halálakor ta­nulmányait félbehagyva hazatért, és átvette Jókai házának és életé­nek irányítását. Élete legnagyobb sikerét azzal érte el, hogy Jászai Maritól el­hódította Feszty Árpádot. Gozsdu Elek írja: „Én bizalmas jó barátja voltam Jászai Marinak (. . .) Egy délután ott teáztam nála . . . sírt . . . és sírt ...(...) Egynéhány percig hallgatott, azután kicsi zseb­kendőjével erősen dörzsölte a szemeit, a zsebkendőt az asztalra csapta, felugrott a pamlagról, a szemei szikráztak, és fuldokló düh­vel azt mondta: Az a csontvázbestia — igen, a nyálas csontváz­bestia az ágyamból húzta ki ... a saját ágyamból húzta ki. . . de . . . de mi még találkozni fogunk ! A Jókai lánya !(...) Tüntetett a kö­zönyével, pedig bőgve sírt a lelke." (Gozsdu 272.) Fesztyvel kötött házassága közelebb vitte Jókai Rózát a diva­tos társasághoz, hiszen Feszty legszűkebb baráti köréhez tartozott pl. Justh Zsigmond, Gozsdu Elek és Hubay Jenő is. Arról, hogy Róza asszony okos, céltudatos és nagyon hiú volt, a vele szemben vitathatatlanul rosszindulatú Vály Marin kívül be­számolt Feszty Masa és Mikszáth Kálmán is. (Vály, Feszty — Ijjas, Mikszáth.) 393 Mint a 228. jegyzet. 394 V. U. 1894. 335-336. 395 Gozsdu 274-277. 396 Feszty — Ijjas 93. 397 Mikszáth 353. 398 Feszty Masa Gozsdu Eleknek tulajdonítja a képtelen ötletet (Feszty — Ijjas 97.). Gozsdu mindössze annyit említ: „Feszty Firen­zébe költözött . . . befalaztatta szobáinak ajtaját és elment . . ." (Gozsdu 274.) Egyik szöveg sem jelöli pontosan, hogy melyik ajtót vagy ajtó­kat falazták be. Feszty Masa kétszer is „tapétaajtót" említ (Feszty — Ijjas 97. és 105.), valószínű tehát, hogy az emeleti ebédlőből a mű­terembe vezető ajtóról lehetett szó. 399 Vály 451. A Kerepesi temetőben Jókainé Laborfalvi Róza sírjára az ifjú feleség koszorút helyezett az igen tapintatlan „Jókainé — Laborfalvi Rózának" felirattal. Fesztyné a szalagot meglátva előbb el akarta azt távolíttatni, majd végül maga tépte le azt és összetiporta a koszorút. Jókai „törvény elé idéztette a kegyelet­sértőt" (uo. 450 — 451.). Vö. Feszty — Ijjas 110 —114. 400 Feszty — Ijjas 106. A BFL. VII. 12. d. 11.765. sz. telek­könyvi betét szerint 1905-ben 71.906 K teher volt betáblázva a házra. Ehhez mérhető összeg — a művészek közül — csak Zala Stefánia úti műtermét terhelte. Fesztynek azonban ekkor már nem volt a Zaláéhoz mérhető jövedelme. 401 Feszty — Ijjas 117. 402 Herczeg 396. 403 BFL- VII. 12. d. 11.765. 404 Feszty—Ijjas 117 — 118. 405 Herczeg 394. 406 Feszty — Ijjas 118 — 120. 407 Mint a 403. jegyzet, 100.000 K-ért vették meg a továbbra is tulajdonjog korlátozásokkal terhelt ingatlant. Az új kikötések szerint az ingatlan csak Petőfi és Jókai múzeum számára használ­ható. 1925-ben az ingatlant visszaszármaztatták eredeti tulajdonosá­nak, Budapest főváros közönségének, és a telekkönyvbe bejegyez­ték, hogy az azt mint Petőfi- és Jókai-múzeumot a nyilvánosság részére fenntartani köteles. 408 Főv. Tervtár 28.347 Hrsz. 143.608/1907. júl. 9. 409 Uo. 155.676/1908-III. júl. 21. Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnöke említi. „Egy előkelő műépítész, aki a budapesti társaságnak is szereplő tagja volt, fel­ajánlotta, hogy ingyen elvégzi a Feszty-házban szükséges átalakító munkákat. Csakis az építőanyagot kell megfizetnünk. Kiszámította, hogy az építőanyag kilencvenezer koronába kerülne. Az átalakító munkát azután elvégezte egy másik építész, nem ingyen, hanem polgári haszon fejében, összesen tizenkétezer koronát kért és kapott." (Herczeg 395.) Ez a történet nem egyeztethető össze a forrásokkal. Csimár Károly, az első építész — tudomásom szerint — nem volt előkelő, sem a társaság tagja. A néhány falazásért és kis bontásokért aligha kérhetett 90.000 K-t. A körülírás inkább Vágó Józsefre ille­nék, egyébként is őt volt sikk a két háború között szidni. A hasz­nálatbavételi engedély két tervre hivatkozik: a Csim­áréra és a Vágókéra; annak nincs nyoma, hogy a felelős építőmester — Vágó László és Vágó József — időközben változott volna, bár ez nem zár­ 6.

Next