MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 42. ÉVFOLYAM (1993)
1993 / 3-4. sz. - SZEMLE - TÓTH SÁNDOR, SZERK: A Művészettörténeti Értesítő első negyven évfolyamának repertóriuma (1952-1991)
80. BÁLÁS ANNA: Corvin János és Corvin Kristóf csontmaradványainak fényképeiről - About the Photographies of John Corvinus' Cranial Bones. XXVI. 1977. 3-4. 286-287. A Természettudományi Múzeumban talált fényképek ismertetése. Vö. 434. 81. BÁLÁS ANNA: Emlékezés Haynald Lajos: A szentírási mézgák és gyanták termőnövényei c. művére. XXIX. 1980. 3-4. 263-266. A szerző a jeles egyházméltóság kiváló botanikai munkáját méltatja (mellyel a tudós hozzájárult a magyar botanika külföldi elismertetéséhez). 82. BERTÉNYI IVÁN: A magyarországi Anjouk heraldikájának néhány kérdése — Einige Fragen zur Heraldik der in Ungarn geherrschten Anjous. XXXV. 1986. 1-2. 56-67. 83. BIRÓ BÉLA: A reformkor művészetének társadalmi háttere. [I.] 1952. 78-86. 84. JAN DABROWSKI: A krakkói és a magyar reneszánsz kapcsolata. V. 1956. 1. 31-36. 85. ENTZ GÉZA: XV-XVI. századi bekarcolások falfestményeken. [I.] 1952. 131-132. „A mellékesnek látszó tények ismerete is sokszor jó szolgálatot tehet." 86. GELLER KATALIN: Justh Zsigmond Párizsi Naplójának ( 1888) képzőművészeti vonatkozásai. XXXII. 1983. 4. 224-231. 87. GERICS JÓZSEF: Az állam- és törvényalkotó Szent István - Stephan der Heilige, der Staatsgründer und Gesetzgeber. XXXIX. 1990.1-2.76-81. Magyarország Szűz Máriának volt felajánlva, ennek a hagyománynak a gyökereit és kialakulását elemzi az írás, elsősorban történeti források alapján. 88. GERICS JÓZSEF: Szent István királlyá avatásának körülményeiről - Uber die Umstände der Krönung von Stephan dem Heiligen zum König. XXXIII. 1984. 3. 97-101. Györffy György Szent István királlyá avatásáról szóló forrásértelmezésével szemben sem a Hartvik-legendát, sem a pannonhalmi oklevelet nem tekinti idevágó dokumentumnak. 89. GYÖRFFY GYÖRGY: Adatok a Pilis megyei monostorok középkori történetéhez. V. 1956. 4. 280-285. 90. KLINGE, MATTI: A finn föld és nép a Jugendstill korszakában. XXVIII. 1979. 1. 8-12. A német-orosz orientáció, ill. a „népi" vonalat megtestesítő finn és karéliai témaválasztások politikai okai. 91. KOVÁCS BÉLA: Adatok Feldebrő történetéhez. XVII. 1968. 1-2. 124-125. Problémák fölvetése a további kutatások elősegítéséhez. A templom feltételezett alapítójaként Aba Sámuelt jelöli meg, a Képes Krónika forrásanyagára hivatkozva. Vö. 168, 290. 92. LŐRINC LÁSZLÓ: Egy hajdani szivárvány színei (Blattner Géza párizsi bábszínháza) — Les couleurs d'un arc-en-ciel de jadis (Le théâtre de marionettes de Géza Blattner à Paris). XL. 1991. 1-2. 17-29. A bábjátszás történetében is jelentős társulatban (1925-1958) számos magyar képzőművész dolgozott. 93. OSZVALD FERENC: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. VI. 1957. 2-3. 231-254. 94. PÉCZELY BÉLA: Arany János a visegrádi királyi kastélyról. VII. 1958. 2-3. 189-191. 95a. PÓCZ EDIT-SOLYMOS ANDRÁSNÉ-FODOR JÓZSEF: A Mardi-Gras és a Vörös mellényes fiú térszerkezeti analízise - Analyse de la structure spatiale du Mardi-Gras et du Garçon au giles rouge. XXI. 1972. 1. 49-57. Cézanne két képének geometriai és trigonometriai levezetése, alapszerkezeti sémája, majd a szerkesztés általánosítása. b. MOLNÁR LÁSZLÓ: Megjegyzések Cézanne két képének térszerkezeti elemzéséhez. XXI. 1972. 1. 58-60. Cézanne életművének és művészi koncepciójának rövid összefoglalása a 95/a. cikk kritikájának tükrében. 96. SOPRONI OLIVÉR: Egy erdélyi csempe várkastéllyal. XXIX. 1980. 3-4. 210-236. A szerző a 17. és 18. századi, csak rajzokról ismert erdélyi csempéken gyakran előforduló virágbokor- és várábrázolásokat vizsgálja. Ezek eredetét az ősi mítoszvilágban keresi: a virágbokrot az életfa leegyszerűsített változatának tekinti, a várat az életfa-mítosz egyik járulékos elemeként kezeli. 97. SZÍJ REZSŐ: Bisztrai Farkas Ferenc, az Ars Hungarica és a A Magyar Bibliofilek Szövetsége. XXIII. 1974. 2. 137-143 A szövetség alapítójának, B.-nak élete, a szövetség munkája és kiadványai, az A. H. sorozat kiadása és a bibliofilek kudarcának okai. 98. SZÍJ REZSŐ: A Sarló képzőművészeti törekvései. XXIX. 1980. 2. 167-169. Az 1928-34 között működő felvidéki értelmiségi ifjúsági mozgalom programja a művészeti ágak társadalmi szerepét helyezte előtérbe. A tanulmány ismerteti a mozgalom létrejöttét, művészeti programját. 99. VÁMOS FERENC: „Egzotikus" emlékek az újabb magyar építészetben. XVII. 1968. 3-4. 250-256. A modern és a népi összefonódásának vizsgálata pl. Lechner Ödön vagy Lajta Béla művészetében. 100. ZOLNAY LÁSZLÓ: A XIII-XIV. századi budavári királyi szálláshely. [I.] 1952. 15-28. Az 1949-51. évi budavári ásatások eredményeit foglalja össze, 3 helyszínrajzzal is kiegészítve. Vö. 893. Ld. még: 36, 56, 206, 397, 562, 568, 608, 756, 766, 820, 821, 930 p-r, 1107, 817, 1119, 1154, 1186, 1222, 1236, 1240, 1260, 1263, 1271, 1281, 1282, 1289, 1290, 1291, 1292, 1293, 1305, 1306, 1315 bis, 1376, 1383, 1385, 1388, 1389, 1421, 1424, 1442, 1443, 1481, 232