A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. A magyar mezőgazdaság statisztikai fejlődése s az … összeírás főbb eredményei községenkint (1897)
Előszó
ELŐSZÓ. Az 1895. évi VIII. törvényczikk alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás eredményének öt kötetes sorozatát nyitja meg e magában is terjedelmes kötet. A magyar agrár-statisztika kiépítése, melyet hivatali elődeim oly nagy buzgalommal és szakavatottsággal indítottak meg, ezzel a tényleges megvalósulás stádiumába lépett. Gondoskodtam, hogy a megkezdett mű mielőbb befejezést nyerjen s a nagy feladatok megoldásánál, melyek mezőgazdaságunk fölvirágoztatása érdekében reánk várnak, részletes és megbízható adatok nyújtsanak tájékoztatást s jelöljék ki habozástól és tévedésektől menten intézkedéseink számára a helyes irányt. Ma már a mezőgazdasági statisztikával szemben sokkal nagyobb igényeket támasztunk, mint akár a közelmúltban. Természetes következménye ez az egyre fokozódó feladatoknak, melyek a megváltozott viszonyok folytán úgy a mezőgazdasági igazgatásra, valamint a gazdatársadalomra várnak. Régebben a magyar közgazdasági politikának legfőbb törekvése közgazdaságunk egyoldalúságának megszüntetése s a nemzeti productió nagy munkájában a helyes arányok létrehozása volt. Tisztán állott politikusaink és közgazdáink előtt, hogy oly ország, melynek összes erőforrásai a mezőgazdaságból fakadnak, a modern állam és társadalom súlyos terheit és költséges berendezését elviselni nem bírja. Sőt arról is meg voltak győződve, hogy magának a mezőgazdaságnak közvetlen érdeke is egyenesen megköveteli a többi közgazdasági ágak harmonikus fejlesztését. Ez szolgált igazolásául a hazai ipar fejlesztésére irányuló törekvéseknek, melyek pár évtizedre nyúlnak immár vissza. Mezőgazdaságunk kevésbé szorult támogatásra. Nem kellett más, mint némi buzdítás, irányadás s a szunnyadó erők felköltése; a magas terményárak úgyis elég ösztönül szolgáltak termelésünk fokozására, a sűrűn ismétlődő kedvezőtlen évek pedig az okszerűbb mívelésre való áttérésre intettek, hogy mezőgazdaságunkat minél inkább függetlenítsük az időjárás szeszélyeitől. De a terményárak rohamos hanyatlása megváltoztatta a helyzetet. Közgazdaságunk alapját, a mezőgazdaságot, nehéz válság fenyegeti, népességünk legbecsesebb államfentartó eleme, a birtokos osztály, az egyre súlyosbodó viszonyok hatása alatt ingadozni kezd. Ily körülmények közt a kormánynak és az intelligens gazdaosztálynak vállvetve, közös erővel mindent el kell követnie, hogy a kedvezőtlen viszonyok káros hatását ellensúlyozza s az újabb virágzás föltételeit megteremtse. Ehez azonban a mezőgazdasági viszonyok alakulásának éles megfigyelése, a tényleges állapotok minél alaposabb ismerete, szóval egy kimerítő és megbízható mezőgazdasági statisztika szükséges. Közismeretű tény, hogy eddigelé megfelelő mezőgazdasági statisztikánk nem volt. Kis eszközökkel nem is lehetett ilyent létrehozni. Törvényhozásunk tehát, áthatva a kérdés fontosságától, még a nagyobb áldozatoktól sem riadt vissza s az 1895. évi VIII. törv.-czikk 300.000 frtnyi rendkívüli hitelt nyitott egy nagy mezőgazdasági statisztikai munkálat költségeire. A mezőgazdasági statisztikai összeírás, mely kiterjedt úgy az egyes gazdaságok egyéni adatainak, mint a községek és járások általános gazdasági viszonyainak följegyzésére, a törvény rendelkezéséhez képest, az 1895. év november havában tényleg végrehajtatott; a statisztikai nyersanyag szakszerű feldolgozásával pedig az országos magyar kir. statisztikai hivatalt bíztam meg, mely a feladatnak intenzióm és utasításaimhoz képest meg is felelt, s e kötettel megkezdte a nagy munkával feldolgozott adatok nyilvánosságra bocsátását. Ez első kötet azokat a legfontosabb adatokat öleli fel, melyeknek községenként való közlése nemcsak a