Szabó Károly: Kun László 1272-1290 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1886)
ELSŐ KÖNYV
KÚN LÁSZLÓ. 21 Lőrincz egykori nádorral és kunok birájával az anyakirályné pártjához csatlakozva harczoltak a király és hívei ellen. A pártharczok dühöngése közben történt az a hallatlan botrány, hogy András, Jákófa, a Kaplyon nemzetség tagja, a gróf Sztárayak őse, a korona tekintélyének porba tiprásával a kiskorú királyt buzogányával megverte; miért aztán az ország nagyjai őt mint hűtlent számkivetésre s jószágai elkoboztatására ítélték ; más felől pedig a király hívei az anyakirálynét fogságba vetvén Túrócz várában András, Ivánka ha, a Forgácsok őse őrizete alatt tartották.3 E fogság azonban nem lehetett tartós, mert a fiai emlékek az Anjou-korból. i. 34. 1. hol ezen oklevél kézzelfogható hibával van 1272-re közölve 1273. helyett. 1 1273. (szept 1. után) ad a király kiváltságlevelet két Komárom vármegyei falura főlovászmesterének Mihálynak, Imre fiának, ki unokatestvérével Miklóssal együtt az ő parancsára a háji Szent-Lőrincz monostorát a kúnok támadása ellen emberei s rokonai halálával megvédelmezte. Hazai Okmt. vi. 1901. — 1274. márcz. 28-án adományozza Dersnek és Demeternek, Hont fiainak, a hűtlen Móricz Drágos nevű faluját, ki az egykor hűtlen kunokhoz csatlakozva ellene föllázadt. WENZEL, IX 541. 2 ív. László 1274. febr. 23-án adományozza hívének Miklós erdélyi vajdának, Móricz fiának, az Andrástól, Jákó fiától, elkobzott szamosmelléki birtokokat, Jákó várát (a mai Aranyos-Medgyest) a hozzá tartozó jószágokkal. FEJÉR, V. IL 426. 1. és x. iv. 860. 1. — Ezen oklevelet, melyben a gyermekkirály keservesen panaszkodik a rajta elkövetett szégyenletes eset miatt, Fejér mindkét helyen tévedve közölte 1278-ra 1274 helyett, mint az ország nagyjainak az oklevél záradékában közlött névsorából már föntebb bebizonyítottam. — Hogy ezen palotabotrány nem történhetett elébb a király és v. IL 217. 1., mely adományt László is megerősített. U. ott 218. 1. — FEJÉR e vár nevét hibásan adja, «Castrum Turulnak, valamint épen ily hibásan említi a túróczi Sz. Ágoston rendi monostort» de Turul» és «de Thurul» név alatt, iv. 1. 524. és 448. 1. , mert Turul vár valamint turuli prépostság nem létezett, s Detricus mint «Prepositus de Turul» 1278-ban kétségtelenül hibásan van említve túróczi prépost helyett. WENZELnél, Iv. 100. és 1751. — Ennél fogva GYÁRFÁS ISTVÁN, ki Erzsébet királyné ezen fogságát összezavarja annak fiával együtt később 1274-ben történt budai elfogatásával, alaptalanul vitatja, hogy Turul vára a Buda köze girá masan küzdenek, teljesítve kötelességüket, melyre a nationis identitás vol astrinanyja közt 1273 utolsó hónapjaiban kitört meghasonlásnál, bizonyosnak tarthatjuk abból, hogy László 1273-ban (szept. 1. előtt) kelt levelében, melylyel András ungi és Jákó zemplini főispánoknak Jákó fiainak adományozza a Zemplin vármegyei Sztárát és Perecsét, ezen testvéreket mint kedvelt híveit említi Hazai Okmánytár, vi. 192. 3 Maga mondja Erzsébet anyakirályné Székes-Fehérvártt, 1274. julius 2-án kelt levelében, hogy midőn némely országnagyok hűtlensége miatt Túrócz várában mint fogoly András, Ivánka fia, őrizete alatt volt, az neki hű szolgálatokat tett, nevezetesen nagy szorultságában 100 márkát adott kölcsön, miért Vásárfalu királynéi birtokkal adományozta meg. FEJÉR, Monumenta Hung. Hist. Diploma