Majláth Béla: Maylád István 1502-1550 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1889)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS. KORSZAKALKOTÓ eseménye a xvi. századnak a mohácsi vész. Társadalmunk, kulturánk, jogi állapotaink, állami, nemzeti létünk történetében oly viszonyok kezdetét jelzi, melyek minden egyes vonatkozásaikban a közállapotokra érdekessé teszik a kor szereplő egyéneit, vezérférfiait. S ha szemléljük a catastropha után beálló helyzetet, melynél kétségbeejtőbbet alig egyszer jegyzett föl a történelem , azt bizonyára fölötte megrendítőnek látjuk. Európa vezéreszméivel, társadalmi vallási állapotával ingadozik, s bárha a renaissance mindenütt reformál, a középkorból kibontakozó újkor még magán viseli foszlányait a megromlott erkölcsiségnek, melyeket a középkorból öröklött át. A jogczím, melylyel a trónkövetelők II. Lajos halála után igazaikat támogatni vélték, a nemzet zöménél nem sokat nyomott a mérlegen. A magyarságot délről fenyegető veszély elhárítása volt az indító erő, mely a királyválasztási mozgalmakat vezette, s míg I. Ferdinánd párthívei szerződési jogokkal sánczolták körül jelöltjük igényeit, Zápolya János választói annál szívósabban védet t. MAVLÁD ISTVÁN ÉS NEJE CZÍMEREI.