Dr. Veress Endre: Izabella királyné (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1901)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS Elmúltak azok a fényes napok, melyekkel Szapolyai János király oldalán, olaszos udvarával még egyszer és utoljára visszavarázsolta kicsiben Mátyás király korát a budai és visegrádi palotában, melyeknek pompája és ragyogása alig halványult valamit a lepergett ötven esztendő alatt. Még a Corvina-könyvtár is meg volt, néhány száz kötettel és Izabella könyves almáriumával, telve latin és olasz, német és lengyel könyvekkel, melyeket gyűjtött vagy íróiktól ajánlva kapott. A krakói királyi palotában, a lengyel renaissance fénykorában gondos nevelésben részesült. Magyarország királynéi közül egyetlen elődje sem volt olyan művelt, tanúit és felvilágosodott mint ő, a ki Szent Ágoston munkáit olvassa, írókat segélyez műveik kiadásában s akkor, midőn Európa-szerte megindul az ellenreformáczió, Erdélyben privilégiumot ad egy buzgó lutheránus papnak az első magyar biblia nyomatására. Négy nyelven, sőt valószínűen magyarul is beszélt, kettőn írt, még pedig úgy, miként kortársai közül egyetlenegy királyné sem, még a franczia műveltségű Mária özvegy magyar királynét sem véve ki a sorból. Egynek sem maradt fenn annyi levele, stílus, tartalom és gondosság tekintetében pedig egyike sem vetekedhetik Izabella leveleivel. Csak úgy duzzadnak azok az élettől és szenvedélytől, a királyné lelki és kedélyállapota szerint, aminek visszatükrözői. Az igaz, hogy nem mindig hű visszatükröző, mert korán eltanulta olasz anyjától az ámítás mesterségét, melyet később csalódásai, Martinuzzi példája s a bécsi udvari politika kétszínűsége valósággal művészetté fejlesztett benne. A gyanakodás és bosszúvágy érzetét is környezete kelte fel lelkében, ellenszenvessé pedig (élete utolsó éveiben) udvarának kiváltságolt lengyel alakjai tették. Ezt annak alapján állítjuk, hogy még másfél század múlva, Buda visszavívásakor is mintegy 800 írott és nyomtatott könyvet talált Marsigli Alajos Ferdinánd gróf a várpalotában. Ebből 300 kötetet Bécsbe küldtek, 114 kézírati mű jegyszékét pedig a bolognai egyetemi könyvtárban őrzött iratai 85. kötetéből «Catalogus librorum in arce Budensi repertorum anno 1686» czímen kiadta dr. Ludovico Frati: Rivista delle biblioteche, Iv. évf. (Firenze, 1892.) 13—16. 1.