Fraknói Vilmos: Pázmány Péter 1570-1637 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1886)
ELSŐ FEJEZET. (1570-1597)
FRAKNÓI VILMOS Jutalmul terjedelmes birtokokat nyertek a Garam és Ipoly partjain, majd utódaik az ország egyéb vidékein is bőségesen részesültek királyi adományokban. Nevezetes családok származtak le tőlök , egyebek között a Forgáchok, Kubinyiak, Pázmányok. Az általuk betöltött dicső hivatal, mintegy örökségkép szállott át egyik késő unokájokra. Pázmány Péter bíbornoknak volt föntartva, hogy a szó és a toll hatalmával a megrendített kath. egyház és a hanyatlásnak indult tudományos műveltség restaurátorává legyen Magyarországon, melyet ősei hatszáz év előtt fegyverekkel a keresztény civilisatio csarnokaiba segítettek vezetni. A PÁZMÁNY-családdal legelsőbben a XXi. század elején Bihar megyében találkozunk, hol a Sebes-Kőrös folyó mentén, a család nevét viselő, most már nem létező, népes helység körül terültek el birtokai.2 Ezeket a xiv. század elején tetemesen gyarapította PÁZMÁNY ISTVÁN, Róbert Károly udvarnoka, kit uralkodója, mert lovagi párviadalban három fogát kiütötte, három faluval kárpótolt.5 Ettől fogva a család nemzedékrendje egy századra terjedő hézagot mutat. 1410-ben Pázmány András szolgabírói tisztet viselt. 1467-ben Pázmány Péter három ha az ősi birtokokra adománylevelet eszközöl ki; egyikök Mátyás király udvarában nevelkedett. A Pázmányok ettől fogva Biharmegye legelőkelőbb birtokosaihoz tartoznak; az alispáni hivatal apáról fiúra száll családjukban.5 A megyei közönség bizalma megnyerésének eszközei, a tekintély és népszerűség megalapításának tényezői között bizonyára nem hiányzott az ékesszólás, mely 1 IPOLYI Arnold: Okmánytani Érdekességek. Századok I. 129. 2 BUNYITAY Vincze A Váradi Püspökség Története, in 497. 3 NAGY Iván Magyarország Családai. xii. 175. 4 BUNYITAY. III. 372. 5 András 1480, Péter 1543, Miklós 1578—80 fordul elő az oklevelekben mint alispán. (BUNYITAY szíves közlése.)