Ipolyi Arnold: Nyáry Krisztina 1604-1641 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1887)
Kicsi könyvecske, mindössze száz és néhány levél, majd beírva, majd üresen; gyarló asszonyírás, de szép, sőt helyes vonásokkal. Tartalmazza egy nemes és gyöngéd nő életének legnevezetesebb mozzanatait, erőteljes magyar nyelven írt, rövid naplószerű följegyzésekben, melyeket olykor az Istenben élő ájtatos léleknek nemesen egyszerű fohászai kísérnek, hogy mindaz, ami följegyzésre méltó történt, Isten szent neve dicsőségére, a család örömére, boldogságára szolgáljon. Ez a könyvecske Nyáry Krisztina, Esterházy Miklósné naplója . . . Folytatják aztán fiai és unokái. Még gondosan bejegyzik az atya, anya halálát és egyéb fontos családi adatokat s így foly ez mindaddig magyarul, míg a nemzetség érzi nemzeti emelkedését, virágzását. Ellenben, mihelyt az elidegenül a hazától s virágzása teljében már nem szerez, csak költ, hanyatlik , megszűnnek a napló följegyzései is. Egy századon át áll aztán elhagyatva e könyvecske, hisz az unokák immár nem is értik az ősök nyelvét. Csak újabban esik meg a szíve rajta egy derék házi papnak, a legújabb nemzedék ismét magyarabbá nevelőjének, és 2. NYÁRY KRISZTINA NAPLÓJÁNAK ELSŐ LAPJA.