Szilágyi Sándor: II. Rákóczy György 1621-1660 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1891)
RÉG RÁKÓCZY GYÖRGY erős, buzgó kálvinista volt. Hite erejével vívta ki uralkodása eredményeit: élete minden válságos perezében érezte, látta, hogy vele van Dávid istene, védi, oltalmazza, perezre sem hagyja el. Tudta, hogy ez az ő istene, ez az ő saját istene praedestinálta őtet, hogy fejedelemmé legyen, dynastiát alapítson, befejezve a Bethlen Gábor által kezdett munkát, örök időre biztosítsa vallása szabadságát a császár birodalmában s háza uralkodását a maga országában. S ha öreg Rákóczy György hitt a kálvinista praedestinatioban, mennyivel inkább kellett abban hinnie fiának, II. Rákóczy Györgynek, ki tanúja volt annak, hogyan sikerült egymásután minden terv, melyhez atyja fogott. S valóban ifjú György is erős kálvinista volt, egészen atyja iskolájából, ugyan annyi hittel, épen oly erős meggyőződéssel — de több önbizalommal s kevesebb óvatossággal Az öreg György tudta, hogy Jehova vele van, de aztán el is készített mindent úgy, hogy Jahvénak ne 2. BETHLEN ÉS RÁKÓCZY CZÍMERE.