Magyar Állatorvosok Lapja, 2000 (122. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 12. szám - IN MEMORIAM - Szent-Iványi Miklós: Dr. Fehér Miklós (1921-2000)

lező 5­ perces zuhanyozás, sampon, fertőtlení­tés, a fehér oldalon aszeptikus overall, csuk­lya, szájmaszk, szemvédő, kesztyű. Mert a kór­okozómentes térre nézve legfőbb veszély: az ember, a dolgozó (akinek tilos más állatokkal érintkezni), a kutató (akinek hiába mondunk akármit), a felügyelő (jobbára állatorvos, aki feladatkörénél fogva hurcolja a kórt), a látoga­tó (aki megsértődik, ha át kell öltöznie). Aztán csodálkozunk, ha az eredetileg kóro­kozómentes, drága pénzen importált állatok­ban kumulálódnak az ember által közvetített fertőzések. A korszerű állatházban tehát az ember szennyezettebb, mint az állat, azaz, nem az ál­latot kell az embertől, hanem az embert kell az állatoktól izolálni, nehogy megfertőzze őket. Az ellentmondást persze a műszakiak is be­látják, ismerik. Ezért próbálnak gondoskodni olyan megoldásokról, hogy a kutató hozzáfér­hessen az állatokhoz anélkül, hogy megfertőz­né őket. Mindez bonyolult és költséges. De nem drágább, mint a kidobott állat, az elfogad­hatatlan adat, a hiábavaló állatkísérlet. IRODALOM 1. COUNCIL DIRECTIVE of 24 November 1986 on the approximation of laws, regulations and administrative provisions of the Member States regarding the pro­tection of animals used for experimental and other scientific purposes, 86/609/EEC, Official Journal of the European Communities, No L 358/1 (18.12.86) 2. European Convention for the Protection of Vertebrate Animals Used for Experimental and Other Scientific Purposes, No 123-, Council of Europe. Strasbourg, 1986. 3. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről. Magyar Közlöny, 1998. 28. 2407-1414. 4. Goodwin, L. G.: The Choice of the Experimental Ani­mal. LAC Collected Papers, 1963. 12. 5-6. d­t. Lane- Petter, W.: A laboratóriumi állat, műszer és vegy­szer. A laboratóriumi állatok ügyében tartott III. or­szágos tanácskozás. OETTI, 1964. 1­9. 5. Kállai L: A laboratóriumiállat-tenyésztés és -felhasz­nálás új útjai, II. Biológiai modellezés ökológiája. In: Csaba Gy.: A biológia aktuális problémái, 2. kötet. 109-153- Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1975. G. Kállai L.: Laborállat - tanulmány. Magánkiadás, Budapest, 2000. IN MEMORIAM Dr. Fehér Miklós (1921-2000) Dr. Fehér Miklós ny. állatorvos, író, műfordító, alkotó munkája végzése közben, megdöbbentő hirtelenséggel, 2000. augusztus 7-én csendben, békésen elszen­­derült. E földi létből való távozá­sakor a legnagyobb ajándékot kapta: a jó halál kegyelmét. 1921. november 13-án szüle­tett egy Újkécske (ma Tiszakécs­­ke) melletti tanyán. Édesapját ko­rán, 9 évesen elvesztette, s a nagy család gondja az özvegyre maradt. 1942-ben Szolnokon érettségizett, és még abban az évben felvették az akkori Mű­egyetem Állatorvos-tudományi Osztályára honvédségi ösztöndí­jasként. 1944-ben katonaszöke­vény lett, s eleinte Budapesten, majd Nyugat-Magyarországon bujkált. 1946-ban folytatta ta­nulmányait és 1950-ben okle­velet kapott. Az alma materben maradt, és a szövettani tanszé­ken, ahol már hallgatóként de­monstrátor volt, gyakornoki, majd tanársegédi állást kapott. Az akkori fizetéséből családjával nehezen élt. 1952-ben sikerült át­kerülnie az Állami Gazdaságok Minisztériumának állományába, és a nagyigmándi Szőkepusztai Állami Gazdaság szakállatorvosa lett. 1953­ február 1-jén, a raga­dós száj- és körömfájás szándé­kos terjesztése vádjával, az Ál­lamvédelmi Hatóság letartóztatta, s már március 14-én, nyilvánva­lóan koncepciós perben, 15 év börtönbüntetésre ítélték. Az állat­orvosi kar megfélemlítése mellett bizonyára rovására írták, hogy 1947-ben a Barankovics-párt vá­lasztási biztosaként jegyzőkönyv­be vette a választási visszaélése­ket, az Állatorvosi Főiskolán pe­dig feszült viszonya volt a sze­mélyzeti osztály vezetőjével. Az 1953-56-os esztendőket a Gyűjtőfogházban, Vácott és a ta­tabányai rabaknában töltötte, ahol Tollas Tibor költő rabtársa volt. 1956-ban kegyelemmel sza­badult. Ezután Debrecenben, Ti­­szacsegén, Szikszón, majd Mis­kolcon, végül újra Szikszón az ÁTEV-nél kirendelt ellenőrző szakállatorvos, egyben a kény­­szervágóhíd élelmiszer-higiéni­kus szakállatorvosa volt. Innen ment 1981-ben nyugállományba. Fogsága alatt családját sok megaláztatás érte, nehéz körülmé­nyek és üldöztetések között éltek. Mindezt leírta Fehér Miklós dr. a Püski Kiadónál 1999-ben meg­jelent „Szabad Nép?” c., Állator­vos „járványos” büntetőpere az 50-es években alcímű könyvé­ben, amelynek német nyelvű ki­adása most van folyamatban. Az 1953-as vádak alól ugyan kegyelemből szabadult, de a Ma­gyar Köztársaság Legfelsőbb Bí­rósága bűncselekmény hiányá­ban csak 1990. augusztus 28-án mentette fel. Fehér Miklós dr. műfordító is volt - Ady, Áprily, Arany, József Attila, Petőfi, Radnóti, Tollas Tibor és a leghíresebb európai költők verseit fordította eszpe­rantóra. Feleségével együtt szá­mos német nyelvű pszichológiai tanulmányt fordított magyar nyelvre. Saját könyve német ki­adását is ő maga készítette elő. Dr. Fehér MikLóst 2000. au­gusztus 23-án temették a káposz­tásmegyeri Szentháromság Plé­bániatemplom urnatemetőjében. Kedves Barátunk, nyugodjál békében! Dr. Szent-Iványi Miklós LABORÁLLAT-ISMERETEK 763

Next