Magyar Belorvosi Archivum 11. (1958)
1958 / 1. szám - Hermann Béla dr. (et al.): A spondylosis deformans kapcsolata egyes vegetatív betegségekkel
MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM A MAGYAR ORVOSOK, GYÓGYSZERÉSZEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE BELGYÓGYÁSZ SZAKCSOPORTJÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM * 1958 * 1. SZÁM A Gyulai Megyei Kórház Belgyógyászati Osztályáról. (Főorvos: Hermann Béla dr.) A spondylosis deformans kapcsolata egyes vegetatív betegségekkel írta : HERMANN BÉLA dr., CSEPPENTŐ ILONA dr. és IZSÁK TIBOR dr. Közlésre érkezett 1956. V. 15. Megyénkben a téli hónapokban a táppénzes dolgozóknak több mint 10%-a spondylosis deformans (Sp. d.) következtében hagyja abba munkáját. Ez a körülmény késztetett bennünket arra, hogy fokozott figyelmet fordítsunk ezen valóságos népbetegségnek és az irodalomban sokat tárgyalt „következményes megbetegedései“ kapcsolata iránt. Sp. d.-ban az intervertebrális rés csökkenése, a protrusio disci, ill. prolapsus nuclei pulposi, valamint a spondylophyták térszűkítő hatására a foramen intervertebrale beszűkülhet. Az utóbbi 10—15 év alatt megismert porckorong-előboltosulások a legújabb anatómiai adatok szerint sokkal gyakoribbak, mint ahogy azt eddig sejtettük. Morton 40 nem válogatott gerincoszlop vizsgálatakor megtalálta 22%-ban a nyaki, 42%-ban a háti és 10%-ban az ágyéki gerincoszlopon (1). Haley és Perry ugyancsak nem válogatott 90 vizsgált gerincoszlopa közül 62-ben volt porckorong előboltosulás: 52 nyaki, 7 háti és 27 ágyéki (az esetek 1/3-ában nyaki és ágyéki egyidejűleg (2). Az előboltosulás leggyakoribb helye a C 5/6 és C 6/7. Ez a lelet jól megfelel Schmorl, Exner, Tenbury korábbi megállapításának, hogy ti. ugyanezen helyeken kezdődik a Sp.-nál a porckorong degeneratív elváltozása is. Egyes esetekben később megindul a protrusio calcificatiója, osteophyta képződés és a „single-disc“ typusú Sp. (Brain, 3). A normális és kóros elhatárolásának nehézségére mutatnak Pallis és munkatársai adatai: 50 év fölötti 50 kórházi beteg (2/3 részében a canalis spinalis és a foramen intervertebrale beszűkülését találták (4). Hangsúlyozni kell, hogy ideggyöki és gerinc-compressiós tünetek esetében is csak akkor szabad belenyugodni a röntgenologice kimutatott Sp. és discus-hernia kóroki diagnosisba, ha gondos ideggyógyászati, belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálattal (liquor, vérkép, stb.) gerincvelő tumort, sclerosis laterialis amyotrophicát, sclerosis multiplexet, ill. imyelosist okozó egyéb intoxicatiót, valamint a csigolyák egyéb megbetegedéseit is (spondylitis, spondylarthritis, tumorok) ki tudunk zárni. A Sp. d.-nak tulajdonított panaszok változatosak. Többnyire a nyaki vagy ágyéki csigolyák egyik vagy mindkét oldali segmentumában — mint láttuk, ezek a Sp. megbetegedésének leggyakoribb helyei — jelentkeznek fájdalmak, zsibbadások, fonákérzések; a megfelelő végtag ügyetlenné válhatik. Ezek a tünetek olykor állandó jellegűek, máskor a megbetegedett gerincszakasz mozgása váltja ki. A megfelelő segmentumban a tapintás, hő és fájdalom érzékelése lehet normális, fokozott, csökkent vagy hiányzó. Ugyanez a helyzet az inreflexekkel is. Az izom- és helyzetérzés csökkenhet. Az izomerő olykor csökkent. Súlyos esetekben segmentális izomsorvadások jönnek létre. Olykor az alsó végtagok spasticus paresise jelentkezik analgesiával és thermoanaesthesiával. Máskor a beteg csak arról panaszkodik, hogy derekában, ill. nyakában tompa fájdalmat érez. A felsorolt tüneteket legátfogóbban Russel Brain elemezte, amikor részben gyöki, részben medulláris compressiora vezette vissza őket (5). Tapasztalás szerint a panaszok erőssége és a Rtg. elváltozások súlyossága között nincs öszszefüggés. A panaszok időtartama a legkülönbözőbb: napokig, máskor hónapokig, évtizedekig tarthat. Többnyire szakaszosan visszatérnek. Máskor állandósulnak és valósággal nyomorékká teszik a beteget. Elsőnek Teissier figyelt fel 1905-ben a praevertebralis osteophytáknak és az angina pectorisnak gyakori együttes előfordulására (6). Schutton, Landry és Hochrein praecordialis panaszok esetén figyelmeztetnek cervicobrachialis neuralgia lehetőségére (7). Godlewsky kiváltó szerepet tulajdonított a csigolyaízületekben képződött arthrophytáknak a „vertebrocardialis“, „vertebro-visceralis“ -syndro-