Demokrata, 1996. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)

1996-08-22 / 34. szám

MŰHELY Orbán Viktor szupersztár Gondolatok a lehetséges legjobb miniszterelnök személyiségéről Orbán Viktornak a Demokrata május 2-i számában közzétett interjúja új re­ményeket ébresztett a magyar nemzet jövőjét illetően. A jelenségek az Univer­zumban — így Földünkön is — egyetemes és kölcsönös összefüggésben, vala­mint meghatározottságban állnak egymással. Érvényes ez a természeti és a társadalmi jelenségekre is, hiszen az ember a természet része. CZIKE LÁSZLÓ Az egykori kormánypárt széthullása óta a középen hatalmas űr tátong, amelyet be­tölteni ma könnyebb lehet. Orbán Viktort nem terheli atyái vétke, viszont övé az örökség év a boldogabb jövő. Hamtadszor akár senki nem léphet semmilyen lepkére. Eszmék eróziója 22­zetésére való alkalmasságát is bizonyítani látszik. Előttük a nemzetért való aggódása, nemzetteremtő képessége is hitelesnek tűnik. De mi lesz a finnyásokkal? Akár a seregnyi választóval, akár az ellenzéki politikustársakkal az MDF- ből, Fideszből. Akár a nemzet­közi politikai életből. Mi len­ne? Egyrészt Torgyánnak van esélye finoman stílust váltani (március 14-i emlékezetes be­széde óta váltott is), másfelől ne adjunk túlságosan a finnyá­sak gyomrára: kevéske idő múltán a volt karhatalmista is feküdt nekik. Pető Iván egyszerre csendes és rámenős viselkedése, a kí­vánt poszthoz jól illő kora rokonszen­ves lehet a választóknak, különösen az értelmiségnek és a fiatalságnak. A bi­zonytalankodó fiatalság javát a mo­dernséget, szabadságot sugalló Pető (SZDSZ) a kimeríthetetlen pénzforrá­sok (lásd 1994) és az önkéntesektől hemzsegő médiahadtest segítségével meg is tudja nyerni. Pető egyik igazi gyenge pontja, hogy nemzetteremtő ké­teni vrt.-ről l.ilálni 1i rain»an­t*».i lái «WL—­lompusztítás (megalapozva a kényszerű válto­zásokat beindító Antall-, Boross­­korszakkal) mind­inkább azt a meg­győződést ébreszti a magyar halan­dókban, hogy ké­pességét a véle­ményformáló ér­telmiség nem hi­szi, nem hiheti el. Ha akarna sem tudná megjátszani az igaz magyart, nem lehet ennek megcsinálni, ilyennek eladni. Ennek a ténynek már 1994-ben is volt szerepe, mára pedig meghatáro­zóvá vált a jelen­tősége. A Rákosi­­időkre emlékezte­tő életszínvonal­zuhanás, társadallaink fő oka a pártok létezése, szem­benállása. S ami nem mindegy: nem csak „náciruhás” szkinhedek, egyéb „szélsőségek”, hanem hiteles értelmi­ségiek és pénzes hazai nagyvállalkozók gondolják így. Szükség van tehát egy pártok feletti össznemzeti (összma­­gyar) politikára, nemzetstratégiára; olyasfélére, amiről most a millecen­­tenárium évében, a Magyarok Világ­­szövetsége és mások jóvoltából külö­nösen sokat hallani. De véletlenül sem az SZDSZ köreiből. Pető másik gyenge pontja (szoros összefüggésben az elő­zővel), hogy érzelmi távolságtartó ké­pessége gyakran cinizmusba vált. Eb­ből pedig mostanság a kevés is sok a megviselt, ingerült, gyanakvó tömeg számára, amelyet csak nyílt vagy ilyen­nek látszó viselkedéssel le­het megnyerni, mert még egyszer nem fogja a titokza­­toskodó mellébeszélést böl­csességként, uralkodói erényként értékelni. Lehet-e a túlélés miniszter­­elnöke az az Orbán Viktor, akinek a Demokratában kö­zölt (általam készített) inter­júja Czike Lászlónak a meg­világosodást hozta, Bencsik Andrásban a kétségeket kel­tette. Orbánnak a fiatalságá­val, ambíciójával, erejével (lendületével), nyíltságával (szókimondásával, bátorsá­gával), diplomáciában való jártasságával nincs baj. Leg­alábbis a megnyilvánulás 5 Ray Bradleuin egyik novellájában törté­nik, hogy az időben évmilliókat visszaütő­­ző őslényvadász expedíció vigyázatlan tagja letér a szigorúan kijelölt ösvénytől, és akaratlanul csapos egy lepkét Mikor visszatérnek saját jelenj­ükbe, mindent vál­tozatlanul találnak, egyetlen ki véld­­e : a korábban lezajlott amerikai elnökválasz­tás nem az általuk ismét, hanem azzal el­lentétes eredménnyel zárult. A lepke el­pusztítása visszamenőleg megváltoztatta a múlt egészét, a módosult eb­ben történe­­lem pedig megvá­ltozott jelenhez vezeted. Lehet, hogy egy vigyázatlan időutazó a kijelölt ösvényről letérve, a múltban Ma­gyarországon is eltaposott egy lepkét? Or­bán Viktor számára a választás 1­994-ben váratlan eredménnyel zárult. Bölccsé kel­lett válnia egy politikai szétválás, majd egy választási vereség tanulságainak levo­nása által, emelten hűnek maradni önma­gához. A Janus-arcú szövetségesen, az apakomplexuson sikerrel túllépett. A potenciális minisztere­lik*-jelöltek — a hatvanévesek — fanottizációja kapcsán ez év február 29-én s­ról­lnám a Demokratá­ban, hogy Magyarország eljövendő mi­niszterelnökének személyisége objektíven determinált Közvetett módon próbáltam kikövetkeztetni az új miniszterelnök sze­mélyét. Sorba vettem a jelölteket, szemé­lyes tulajdonságaikat egybevetettem az ál­talam körvonalazott etalonnal, és nem örültem a végeredménynek. A mérce túl szigorúnak bizonyult. Később megértet­tem, hogy hipotézisemben volt a hite­űt tökéletes miniszterelnököt kerestem, aki személyesen nem létezhet. A retoonkrommun­izmus bukása után milliók utolsó illúzió­jának bizonyult az MSZP is, az SZDSZ per­ig elveszítené ár­tatlanságát: koalícióra lépett a volt kom­munistákkal, majd azonnal az ujja köré csavarta őket 1996-ban bekövetkezett az MDF felbomlása, majd kérészéletű mé­­diasiker után mintha elvirágzóban volna a Kisgazdapárt «... Az eszmék eróziója konkrét személyek által zajlik. Az ellenfelek elfogyasztották egymást, eszméik pedig andre lejáratód­­tak. A hatvanévesek a kilencvenes évek­ben sorra amortizálódtak: Pozsgay Imrét, a nagy népi szocialistát végleg pályán kí­vülre lökve volt pártja, valamint a négyi­­genes szavazás. Antall Jü­rtef, a rendszer­váltás miniszterelnöke meghalt. Roma Péter és Für­extim­ a választási vereség után pártjuk mellékezőröptőjévé vált. Sár­id Iván felfedezte magában a liber.iS.st, és Szabius Györggyel együtt létrehozták az azonosíthatatlan bázisú és töltésű MDNP-t Három hatvanas még keményen tartja ma­gát 3 ingben. Horn Gyula javában ualko­­dik. Csurka litván vádol és füstölög, és Torgyán József is ereje teljében vitatkozik és perel . A hatvanasok mindegy kiváló személyes mlujdos mindegyiküknek jutott v­­os-fontos szerep Magyait­sában. Ugyanakkor a mi­kor átmeneti személyiség­küklsen sincs meg az igiu férfi valamennyi jellemvot­­ó összessége. Egyikük tv másik­u­kból az. A hatvani szakban szülének, néhány­ tek egy mélységével) gont sok viszomt úgy öregedtek sem engedték őket a tűz . Életrajzukon imili­sm vagy valódi népük fejük zangtalanság, lelkükben bús önmarcangolás. Nem lentmondá­sos. köpönyegé Ez­ egy komprén generáci nok legerősebb cselekvő orfikfcé fennmaradónak látszó, iro minde­nestül hazug rendszínben volt kénytelen leélni. Az álság és a képm­utatu­s he­lei vö­dön a legjobbal­ba is. A hatvanasok sok­színű személyiségei fontosak mégis, mert közvetlen törményei lettek az­ oroszlán­­szívűeknek, a valódi győzőknek A jövő nem a hatvanéves­eké, ezért is f­­ejtetik az eseményeket. Ez az­ utolsó lehe­tőségük 1998 azonban már nem az övék, a termével erősebbnek bizonyul, s jöhet egy új generáció. És új miniszterelnök, aki nem vétkes a múltban, nem adósa senki­nek, nem fu­t versenyt az idősei. Nem gya­núsítható semmivel, nincs bűntudata, te­hát nem kér. K­ánéra egyszerűen elveszi, ami az övé. Az élet választás­­a­, egyetlen racionális döntés A nép a négy „szabad" év tapasztalatai alapján kiábrándult a bpi­. Miizmusból, és újra althatatla vágyat ér­zett a háromhatvanas szilárd, vakarám a háromkilencvenes folyékony kenyér iránt 1994-ben az emberek vissaszav­azték a halálomba a szacuáaákat, így a kivétel válhatott látszólagos politológiai törvény­szerű*5­gye Innen ered az uralkodkó tévhit, miszerint Magyarországon a választók a számukra szimpatikus pártokbra szavaz­nak Nem így van! Némeyik párt tudatá­ban volt (pl.: az MDF 1999-ben), vagy van aralak, hogy az egyszerű választó a párt vezetőév­el azonosítja a pártot Ha si­kerül rokonszenves arcú, jól fogyasztható (lútercM kics­.édű, egyenes és tiszta tekin­czike l­ászló idézett vitairatában (Orbán Viktor szupersztár, Demokrata 32. szám) helyesen leszögezi­, hogy a jövő miniszterelnökének legfőképpen nálpo­­liikusnak kell lennie, azaz olyan sze­mélynek, akit sem ábrándok, sem vá­gyak nem hajalnak, ezek ugyanis ön- és közveszélyesek lehetnek. Majd felsorol­ja a nemzeti ellenzék dipóin­ikusát, s ki­mutatja, hogy szinte mindeki­k esetében felismerhető a belülről vezérelt­ség, az álmok kergetése. Egy kivételt talál: Or­bán Viktort. Ezt követően a szerző egy korábbi cikkében felállított tízpontos norma szerint vizsgáztatja a Fidesz elnö­két, de elmulasztja saját tesztlapját kiér­tékelni, ehelyett sietve leszögezi szemé­lyes véleményét a nemzeti ellenzék mi­­niszterelnök-jelöltje nem lehet más, csakis Orbán Viktor. Jelen sorok írója azok véleményét osztja, akik Czike Lászlóhoz hasonlóan úgy vélik, célszerűbb előbb a feladatot magát meghatározni, s csak utána keres­ni meg a konkrét fitb­ulusra képes konkrét hőst, mintsem ennek a fordítottját csele­kedni, keresni egy h­őst, s annak képes­ségeihez igazítani a feladatot. Az utóbbi a természetben, a sportban vagy a hétköznapi gyakorlatban elkép­zelhetetlen, a politikai valóságban saj­nos nagyon is elképzelhető, nem kell hozzá más, csak az a sajátságosan lebe­gő, a mámorhoz hasonlatos állapot, amit a média képes az elszigetelődött, önma­gától, társaitól és a környezetétől is el­szakadt egyénből kiváltani, menyni kerül" — Horn egyetlen pozití­vuma az a bolsevista pártfegyelem és ru­tin volt, amit az elmúlt évtizedekben az 1956-os forradalom leverése óta­ sajátí­tott el. Csak ebben szakértő, minden másban — mim látjuk — dilettáns. • Rumor Gábor: „együtt sikerülni fog" — Kuncze Gábor minden idők leg­rosszabb, legönzőbb és legártalmasabb belügyminisztere. A közigazgatás anya­gi csődbe került, a rendőrség eróziója és korrumpálódása példátlan méretű, és ez egyértelműen az­ SZDSZ Kuncze által képviselt politikáján* a következmé­nye. Kuncze, aki csak megjelenésében olyan, miit egy „derék magyar gyerek", simán megtévesztette a választóka. — Borisz Jelcin: .hia a kommunisták győznek, polgárháború lesz" — ha vala­ki. Jelcin kommunista. Súlyosaul iszá­kos, szétütött. A volt moszkvai párttitkár Jelcin mögötti (amerikai) propaganda­­gépezet azonban ezzel az ocsmány ha­zugsággal fogadtatta el a levitézlett Bo­risz cárt a néppel. Jelcin egyetlen elad­ható értéke az volt, hogy személyében tíz uralkodó maffia megfenyegette a la­kosságot: ha a Zjuganov által megsze­mélyesített kisembe­r maffia akár a báb képes. Azóta volt­­ ménykötésű Lelet mintha nem is len A mesék királyfija Adalékok a nemzeti hős fantomképéhez Abban igaza van S­zike Lászlónak, hogy a nemzeti elkötelezettségű ellen­zéknek egy olyan hőst kéne állítania, aki a lehető legnagyobb mértékben megfelel az ideális miniszterelnök paramétereinek. Abban azonban vitat­koznék vele, hogy ez a személy csak Orbán Viktor lei­et. Hőnyi példa lalá tetésére, hogy a egyáltalán nem * gondolkodás, amit más gépezetét vetik hogy sokak érdek ember érdekének,­­ is vonzónak látszik vetni, a médiumán — Horn Gyula: .az szakértelem kor- ' 22 BENCSIK ANDRÁS 1. Nemzeti stratégia: nincs (bár azt mondja Orbán, kellene, hogy legyen.) 2. Gazdaságpolitika: téves (Czike ér­tékelése.­­ 3. karizma: értékelhetetlen (a fogalom azt jelenti, az illetőben van-e isteni ado­mány, isteni képesség, amit szerintem kissé elhamarkodott dolog lenne előre odaítélni.) 4. küldetésre hal: értékelhetetlen (az intenzív sikervágy még nem küldetésre­­dal.) 3. nemzeti tudat: igen 6­ nemzeti felelősség: igen 7 nyílt személyiség: igen 8. fiatal, erős- igen 9. hívő, ám jelleme­­emlékezzünk a régi Orbán Viktorra, amikor a kormány­ A mámor az az állapot, amit az 1994-es választások idején, de a mostani orosz választásokon is láttunk, amikor egy nyilvánvalóan hazug ígéretet elhitt a la­­­­kosság, mert az adott hős személyiségé-­­­re pontosan illett a vállalt feladat. Ezt ér-­­­demes még egyszer felidézni. Józanul körbenéz,a hazugságsorozatna Oroszországot egy szerint már csak a katasztrófától. Jó szög a hetvenes-nyolcvanas években fel­halmozott erkölcsi tőkéjének maradékát feláldozva megmenekülne ettől a fájdal­mas terápiától. Ehhez azonban valóban le kell szá­molni az ábrándokkal, az álmokkal és a vágyakkal. Elfogadva Czike László gon­dolatmenetét, azt javaslom, vegyük ki­csit tárgyi­lagosabban szemügyre a nem­zeti ellenzék ,,utolsó" lábon maradt je­löltjét. Orbán Viktort Maradva a szerző tízpontos tesztlapjánál, én Orbán Viktor esetében az alábbi értékeket találtam. Rövidítve közlöm a kérdéseket, akit ér­dekel, az előző heti Demokratában el­lenőrizheti. A túlélés miniszterelnöke A túlélés pártjai nem járathatják le magukat azzal hogy lejáratják egymást Czike László szerint megvan a jövő miniszterelnöke, Orbán Viktor szemé­lyében. Bencsik András szerint nincs meg, különösen nem Orbán Viktor személyében, más értelemben viszont megvan. Cikkét így fejezi be: "Bizo­nyos vagyok abban, hogy a jövendő nagy miniszterelnöke már itt van kö­zöttünk (...) Mihelyst tudjuk, mit kell megoldani, meglesz az is, aki képes lesz rá.” Természetesen nem lehetünk bizonyosak benne, hogy már itt van, s csak azért nem látni még, mert csendben “készül feladatira” E feltétele­zés mögött il a reményteli várakozás rejlik, hogy bárki e hazában ponto­san tud(hat)ná az ország előtt álló feladatokat, amelyek gyökeresen külön­böznének az eddigiektől, és mindenekelőtt és fölött­ megvalósíthatók. VARGA DOMOKOS GYÖRGY Három pártelnökről, három tehetsé­ges miniszterelnökről nem szóltam még Lehet-e a túlélés miniszterelnöke Torgyán József? Orbán Viktor? Pető Iván? Mindegyiküknek van erős és Magyarország problémái azonban egy­szerre egyedi és világproblémák. A mi­niszterelnöki nagyság kritériumai kö­zött ezért egyforma súllyal kell szere­pelnie a világ gondjai és a honi bajok közötti eligazodás képességének. Ha elfogadjuk hogy Nyugat civilizációja mély, kiült,ihm válságban van, ha elfo­gadjuk, hogy a pénzbe, ragyogásba, reklámba fu­llasz­tott atlantai olimpia már nem mellékajtó, hanem főbejárata holnap haszonelvű m­ultivilágiba, ak­kor azt is be kell látnunk, hogy a jövő nagy magyar miniszterelnökének nem a felvirágoztatás a fő feladata, hanem a túlélés garantálása A túlélésre kell tehát a miniszterel­­nököt keresni. A túlélés miniszterelnöke valószínűleg nem a szeretet és tisztesség apostola, nem jé­­zusi alkat és nem hasonlít Gandhira, mert az ilyen embert manapság­­a fo­gyasztói Khotizmus korában) mindkét oldalon (fogyasztatók és fogyasztók) megkövezik A Lezsák-félékből sugár­zó szent jámborság sokakból tisztele­tet, szeretet­, még többekből (“a Gyu­la a mi emberünk ") megvetést és gyű­löletet váltana ki A túlélés miniszterel­nöke nem töltetlen rendelkezik (ne fél­tőlén rendelkezzék) túl erős, túlsigo­csinálni (legyen végre olyan is, ami nem szétválaszt, hanem összetart), de aki e túlélés idejére csakis keresztény (avagy csakis hitetlen) országok tud el­képzelni, az nem összegyúrja, hanem megosztja a magyarságot (lásd még egyszer: "a Gyula a mi emberünk A nemzetc­sanálás ugyanakkor hosszú távú feladat, ezért a túlélés miniszterel­­nöke nem lehet idős, sőt, legyen kifeje­zetten fiatal. Ne úgy játsszon a túlélés­re, mint Horn Gyula, akiről viszont végre le kell szögezni: uralkodását egyáltalán nem a pufajkás nyílt erősza­ka, hanem a vétkes mindenáron megfe­lelni vágyása (azaz bomudatat jellemzi. Mindenüttnek mindig mindent ígér (a nemzeti oldalnak is), s ha már muszáj (­ nyílt elégedt­­enséget, viszály­kodást, robbanás- elkerülendő), ad (a nemzeti oldalnak is). Ezzel a politikával most már csaknem bizonyosan kihúzza hiva­tali ideje hátralévő másfél évét. A tan­­ácsi taktika azonban a legcsekélyebb mértékben sem foglalkozik azzal, mi lesz aztán. Minden túlzás nélkül az or­szág erőjárulékainak teljes felélése, a jelért és a jövő módszeres kifosztása fo­lyik. (A World Economic Forum lesújtó jelentése: a vizsgált 48 ország közül Magyarország a 46. helyre került. Lásd Új Magyarország, aug 13.) És éppen ez az, amit egy fiatal (hál m még több gyere­m­szterjelöltek többségében ezek a tu­lajdonságok csak részben fedezhetők fel (ha egyáltalán). Az MDF e nökéről szóltunk. A KDNP elnöke, Giczy György a gondolkodásában (világné­zetében) statarozott és következetes, a gyakorlatban viszont képtelen a szerve­zet fölé emelkedni, pártja megfelleb­bezhetetlen tekintélyű első embere len­ni. (Mások innen ennyire sem jöhetnek számításba). Az MDNP elnöke, Szabó Iván inkább hirtelen, mint erős és hatá­rozott (Ebben a pártban van szinte a legtöbb értelm­­es és tapasztalt politikus ...vagy helyesebben kormány­hivatal­nok a meggondolatlan kiugrás azonban elnököstül megpecsételte sor­sukat.) Az MSZP első emberéről szin­tén szóltunk Noha az MSZP-ben min­denféle ember megtalálható, Horn Gyula ragyogó oszd meg és uralkodj politikája csökkenti egy következő (szocialista) miniszterelnök k­iegcsiná­­latának esélyét. Beszélnek Németh Miklós hazahívásáról Az ezt fontolga­tók valószínűleg nem veszik tekintetbe, hogy 1998 nem ugyanaz, mint 1994. Akkor, két évvel ezelőtt, a közvéle­ménnyel szemben még lett volna esé­lye a "­szakértő" Németh Miklósnak (Hornnal szemben nem volt), mert az akkor, ellenzék által ügyesen "elhisz­­torizált", politikával túltelített hangu­latban jól ks lehetett játszani a higgadt szakértő" és a “háromhatvanas kenyér" délibábjára. Még egyszer nem lehet ilyen gazdasági és erkölcsi csőd után, amit Hornék maguk után hagynak, csak az erősnek, keménynek, bátornak (­al­jasnak?) ill a világ.

Next