Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)
2020-02-26 / 9. szám
Szalay Károly ■ szókimondó Lakiteleki sátor IIl. 1979-től, az Illyés Gyula jelenlététől nagy jelentőségűvé vált lakiteleki találkozóról ugrok át az 1985. október 22-i eseményre, az úgynevezett „Élő antológia’-összejövetelre. Az ötvenhatos forradalom évfordulójának az előestéjén három esemény zajlott le Lakiteleken. Kezdődött Lezsák Sándor költő és tanító lakásán, folytatódott a grafikai kiállítás megnyitójával, és befejeződött a poéták személyesen elmondott verseivel, az „élő” antológiával. Az ott történtekről részben egy novemberi ügynökjelentésből, részben Kovács Júliának az október 30-án a Népszavában megjelent tudósításából számolok be. Az újságírónő megérkezvén Lakitelekre megállapítja: autójának alig talál parkolóhelyet, olyan nagy gépkocsisor lepte el a „tetthelyet”. „Hát persze, Lakitelek világváros” írja, Rómát, Párizst, Londont emlegetve, majd komolyra fordítva a szót, így folytatja: „Természetesen a siker záloga Lezsák Sándor egyénisége, már-már ■zseniális szervezőkészsége, amelyet az a szilárd meggyőződése támogat, hogy Lakitelek nem néhány ezres kisfalu a magyar alföld szélén, hanem pont Európában. Persze azt nem is sejthette, hogy mivé fejlődik ez a „kisfalu”, ez a „pont” 2020-ra. De volt benne némi látnoki erő. Lakitelek országos és bizonyos értelemben nemzetközi jelentőségét az illetékes elvtársak azonban megsejthették, mert besúgókat küldtek az isten háta mögötti falucska tanítója nyakára, és jelenlétük következtében ki is rúgták Lezsákot november 19-én a művelődési házbeli mellékállásából. De hát mi is történt Lakiteleken a forradalom emlékünnepének előestéjén? Az ügynök „tájékoztatója” (már október 25- én!) hírt ad arról, hogy a grafikai kiállítást többfelé elviszik majd az országban. Aczél Géza a sajtószabadságot hiányolta, Buda Ferenc és Hatvani Dániel pedig elkészítette az Isten éltessen, Pista! című szamizdatot a Párizsban élő Kemény István szociológus 60. születésnapjára. A nagy nyilvánosságnak szánt képbemutatót és költői estet Lezsák Sándor nyitotta meg, és üdvözölte a megjelenteket. Sajnálkozott, hogy „nem lehetnek jelen Kolozsvár, Kassa, Újvidék, München, Cleveland, Párizs képviselői, akiknek szintén ott lett volna a helyük. Jól érthetően az országba be nem engedett Kányádi Sándorra, az Amerikában megjelenő Szivárvány című folyóirat szerkesztőire, Mózsi Ferencre és Kemenes Géfinre, Tollas Tiborra, a Nemzetőr tulajdonos-főszerkesztőjére, Saáry Évára, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör egyik vezetőjére vagy éppen Szőcs Gézára, az Ellenpontok című romániai szamizdat kiadvány egyik szerkesztőjére is utalt, akik a kiállítás képeit ihlető versek szerzői is voltak.” (Idézet Petrik Bélától) Lezsák Sándor méltatta azokat a határon túl élő költőinket, akik „működtetik azt a szellemi áramkört, amely nélkül még távolabb kerülnénk eltaszított önmagunktól”. Ismét elhangzott Lakiteleken az Egy mondat a zsarnokságról és újfent Illyés Gyula előadásában. De már hangszalagról, mert a költő két évvel azelőtt meghalt. (Temetése mikéntje beletartozott a rendszerváltoztatást előkészítő láncolatba. Erről majd máskor.) A jelen lévő költők fölolvasták verseiket, amelyekhez a kiállított illusztrációk tartoztak. Tehát kép és vers együtt prezentáltatott. Az est szellemiségét Pete György fogalmazta meg egy interjújában. „Ez a politika 1956-ra nyúlik visszafel a következő alapelveken nyugszik: a nemzeti szuverenitás helyreállítása, szabadd választások, az oroszok menjenek haza, jöjjön létre többpárti demokrácia. [...] Visszaállítani a rendszer által megrogyasztott nemzeti önbecsülésünket. [...] nyíltan vállalni azt a kötelezettséget, hogy meg kell tennünk mindent a határon túli magyarságért.” Vagyis: 1985 az 1979-es lakiteleki találkozó szellemiségének folytatása volt, amelynek alapgondolatát Illyés Gyula adta meg. ■ (Folytatjuk.) Az internetes újság főszerkesztője rátelefonált az egyik szerzőjükre: - Figyelj, Bubu, gyorsan össze kéne dobni valami kis cikket az életmód rovatba, mit ne együnk este, mitől hízunk, ilyesmi. Át tudod küldeni egy órán belül? Az újságírónak természetesen nem okozott gondot néhány bevett közhellyel, letöltött képekkel összeállítani azokat az egészségre káros ételeket és italokat, amiket lefekvés előtt már nem tanácsos fogyasztani. Pattogatott kukorica, hasábkrumpli, sajt, fagylalt, vörös hús és egyebek mellett felsorolta a szánsavas üdítőket is, mehetett a cikk. A szerkesztő éppen rápillantott, ezer ilyet közöltek már, élesítette, és záporoztak is a kattintások. Eltelt vagy fél nap, amikor az egyik kolléga szórakozottan beleolvasott, és a kommentek között a téma által nem indokolt vérre menő csatát vett észre. Azon estek egymásnak többen, vajon mik lehetnek a szánsavas üdítők. Fel is hívta a cikk szerzőjét, aki első pillanatban nem jutott szóhoz, de aztán kivágta magát.A szánsav egy sajátos karbonmódosulás, a képlete H.1C4C10,. Gyengíti az immunrendszert, és puffadást okoz. — Ezt nem tudtam — ismerte be a szerkesztő. Gyorsan íratok erről valakivel. És választ sem várva, letette a telefont. Ki kéne javítani az eredetit, gondolta Bubu, de már annyian letöltötték, megosztották, kommentálták, hogy rém kellemetlen volna beismerni a hibát. Azután meg már különösen, hogy ugyanazon az internetes felületen megjelent egy hosszas tudományos értekezés a szánsavról, nyelvészek magyarázták meg a szó etimológiáját (Kazinczyék alkották meg, mert azt vették észre, hogy a szánsaval leöntött havon jobban lehet csúszkálni), orvosok véleményezték a szánsav élettani hatásait. Bubu ezt már nem bírta elviselni, és a szerkesztőségi értekezleten felfedte a titkot a sajtóhibáról. -Javítsuk ki csendben? - töprengett a főszerkesztő. - Nem lehet, ahhoz már túlságosan sok reakció érkezett. Vagy hagyjuk így, később a sok hülyeség között már senkit sem fog izgatni? Végül ebben maradtak. ■ Mindaz, ami ezer éven át történt velünk, s amit szeretnénk a sorsharag számlájára írni, a mi tökéletlenségünk bűne. Ady Endre Ungváry Sajtóhiba Zsolt ■ JOBBSZÉL 33 fLi[ni.im* 2020. február 26.