Magyar egyháztörténeti vázlatok 22. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2010)
2010 / 1-2. szám - Tanulmányok - FEDELES Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök
ben elfogadhatónak tartom Karácsonyi nézetét, mely szerint „fölhatalmazást nyert, hogy másutt is végezhessen püspöki teendőket, tehát biztosan másutt volt in pontificalibus helytartó”.6667 Kézenfekvőnek látszik, hogy a Pécsett egyházi javadalmat viselő klerikus, stalluma székhelyén vállalt segédpüspöki feladatokat, s ilyetén Alsáni Bálint bíboros, pécsi püspök (1374-1408) suffraganeusaként tevékenykedett. E hipotézist támasztja alá egy későbbi forrás is, mely eleddig elkerülte a kutatók figyelmét. Jelesül Kálnói András püspök (1445-1455) által a 15. század derekán kiadott oklevélről van szó, amely arról tájékoztat, hogy néhai György argyasi püspök egykori suffraganeus korábban betegsége miatt már tíg nem tudta újraszentelni a Tolna archidiaconatus templomait. György pályafutását néhány további elemmel ki tudjuk egészíteni. 1394-ben kanonoki javadalomhoz jutott a Mecsekalján, ugyanis ekkor pápai provízió folytán kapta meg a Szilveszter fia, Szüveszter halálával megüresedett stallumot a székeskáptalanban. E beneficiuma előtt már birtokában volt a székesegyházban lévő Mindenszentek kápolna rektorátusának, amint a bullából értesülünk.6 67 68 A pápai kamara becslései alapján a kanonoki javadalom minimálisan 50, míg a kápolnaigazgatóság 30 aranyforintjövedelmet biztosított számára évente.69 70 71 72 73 A kanonoki stallum birtokában György az egyházi középréteg tagjává vált, s a minimálisan várható évi 80 forintos jövedelemmel az átlagra jellemző életmódot folytathatott.70 71 72 73 Fentebb említésre került, hogy az argyasi püspökség már alapítása idején — finoman fogalmazva is — a legszerényebben dotáltak közé tartozott. Ez az állapot pedig megszűnését követően tovább romlott, s éppen a püspökség szegénysége miatt mentesültek a pápai taxa fizetése alól az 1399 és 1418 között kinevezett főpapok. Éppen ez volt az egyik oka, hogy pécsi kanonoki javadalmát továbbra is megtartotta. 1411-ben egy újabb megüresedett kanonoki stallumot kapott a pápától, commendaként. A pápai bulla arról tájékoztat, hogy a hitetlenek között lévő argyasi püspökség (ecclesia sua Argensi, que inter infideles constituta existit) egyáltalán nem jövedelmezett, s mivel György régóta főpapi teendőket lát el Pécsett és az egyházmegyében (in civitate ac diocesi Quinqueecclesiensi pontificalia per nonnulla tempora exercevit) a kanonoki testület már eddig is az üresedésben lévő stalummal és a hozzá tartozó prebendával támonogatta, hogy prelátusként nehogy koldulásra szoruljon. György valamikor 1418 táján hunyhatott el, ugyanis ez év november 28-án V. Márton pápa (1417-1431) a halála folytán megüresedett argyasi püspökséget Ófalui János esztergomi egyházmegyés Benedek-rendi szerzetesnek adományozta.14 66 Karácsonyi 1905. 7. 67 Az oklevél Huendler Vitus karmelita szerzetes, pécsi segédpüspök formuláriumában maradt fenn. „Andreas...Epsicopus Quinqueecclesiensis...quondam Dominus Geor(g)ius Episcopus Ärgernis olim Suffraganeus noster vivente propter sui Corporis continuas infirmitates reconciliare non potuisset” KOLLER IV. 315. 68 MV 1/3. 250-251.; Reg.: ZsO I. Nr. 3389. 69 Uo. 70 MÁLYUSZ 2007. 81-83. 71 „liberatus propter paupertatem". Vö. Taxae pro communibus servitiis. Ex libris obligationum ab anno 1295 usque ad annum 1445 confectis. Excerpsit: HOBERG, HERMANNUS.Cittá del Vaticano, 1949. (Studii e Testi 144.) 13. 72 Kápolnaigazgatóságról 1394 után nincsenek információink. Vö. FEDELES 2005. 372. (Nr. 134.) 73 ZsO III. Nr. 195. 74 EUBELI. 105. 14