Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
H - Heltai Gáspár - Heltai Jenő
705 ig.-ja. Részt vett a Nemzeti Munkapárt alapításában. 1913. febr. 15-től Bp. főpolgármestere, főrendiházi tag. Heltai Gáspár, (Nagydisznód v. Nagyszeben, 1490 v. 1510 —Kolozsvár, 1574): protestáns prédikátor, nyomdász, író. Erdélyi szász családból származott. 1531 táján a humanista Brodarics István püspökkel került összeköttetésbe. 1536-ban kezdett magyarul tanulni Kolozsvárott. Az 1540-es évek elején tért át Luther hitére, 1543-ban beiratkozott a wittenbergi egy.-re. 1544-ben hazatért és ugyanez évtől haláláig a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben elfogadta a sacramentarius (református) hitelveket, majd Dávid Ferencet követve az antitrinitárius (unitárius) felfogáshoz csatlakozott. 1550-ben Hoffgreff Györggyel együtt nyomdát alapított Kolozsvárt, amelyet 1553-ban egyedül ő, 1554-től csak Hoffgreff vezetett. 1559-től a vezetés teljesen a kezébe került. Nyomdájának különösen a m. egységes helyesírás kialakításában volt jelentős szerepe, a 16. sz. egyik legjelesebb prózaírója. Néhány kisebb műve latinul és németül jelent meg, irodalmi munkásságának értékes és jelentős része m. nyelvű. Néhány könyv kivételével lefordította az egész Bibliát, több munkatárs segítségét igénybe véve. Világi jellegű művei főleg az erkölcstanítás szolgálatában álltak, de mint társadalomrajzok is igen érdekesek. Magyarra fordította, ill. átdolgozta Aiszóposz meséit, s mindegyiket tanulsággal látta el. Bonfini történeti munkája nyomán magyarul megírta az első összefüggő m. történelmet, amely nem száraz krónika, hanem színes, sok helyen szépirodalmi értékű elbeszélés. — F. m. Catechismus Minor . . . (Kolozsvár, 1550); A Biblianac első része . . . (Kolozsvár, 1551); A reszegségnek és tobzódásnac veszedelmes voltáról való Dialógus (Kolozsvár, 1552, hasonmás kiadása Stoll Bélától, Bp., 1951); Száz Fabula . . . (Kolozsvár, 1566, kritikai kiadása Imre Lajostól a Régi Magy. Kvtárban, 1897); Háló . . . (Kolozsvár, 1570, és Régi Magy. Kvtár, 36. sz.); Cancionale (Kolozsvár, 1574, újabb kiadás: Varjas Béla 1962); Chronica az Magyaroknac dolgairól .. . (Kolozsvár, 1575, kiadásai: Toldy Ferenc 1854, Varjas Béla 1943); Válogatott írások (Nemeskürty István válogatása, Bp., 1957); H. G. válogatott művei (válogatta és a bevezetőt írta Székely Erzsébet, Bukarest, 1957) — írod. Borbély István: H. G. (Bp., 1907); Waldapfel József: H. G.-ról (írod. tanúim. 1957); Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma (írod. tört. Közs. 1957); Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963); Heltai Jenő (Bp., 1871. aug. 11. —Bp., 1957. szept. 3.): író, újságíró, Kossuth-díjas (1957). Első verse 14 éves korában jelent meg. Jogi tanulmányait 1890-ben félbeszakítva az újságírói pályára lépett. A Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa. Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkára, 1914-től 1918-ig dramaturg ig.-ja, 1918-tól az Athenaeum könyvkiadó irodalmi ig.-ja, 1929-től a Belvárosi Színház, 1932 — 34-ben a Magyar Színház egyik ig.-ja. A modern nagyvárosi élet franciásan könnyed, közvetlen verselőjeként tűnt fel (Modern dalok, 1892; Kató, 1894; Fűzfasíp, 1913; Elfelejtett versek, 1947). Népszerűekké váltak Kacsóh Pongrác János vitézéhez írt dalszövegei. Regényeiben előszeretettel ábrázolta a század- Heller Farkas Henrik Heltai Jenő 45 Életrajzi Lexikon I. Heller