Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

K - Karinthy Frigyes

861 mű m. elbeszélő irodalom egyik megterem­tője. Az 1920-as évek első felében írt novel­lái, amelyek a Tanácsköztársaság harcait idé­zik fel (Korhely János, Kőműves Papp István, Petri Koczka Péter stb.), 1927-ben először orosz nyelven (Kun Béla előszavával), majd ma­gyarul kiegészítve (Háborúja válogatja, A já­ratos ember, Az én Dobai Gábor bátyám stb.) 1932-ben jelentek meg. A harminckilences dan­dár címmel 19-es témájú novellasorozatából film is készült. ~ fordította először m.-ra Hasek Svejkjét. Művei egy részét Katona Fedor álnéven írta. — F. M. Mindenféle emberek (novellák, Sarló és Kalapács könyv­sorozata, Moszkva, 1932); A járatos ember (novellák, Goda Gábor előszavával, Bp., 1957); Válogatott elbeszélések (Bp., 1960). — írod. Illés László méltatása a A harminc­kilences dandár c. kötetről (Kortárs, 1960. nov.); E. Fehér Pál: K. F. (Élet és Irod. 1963. 9. sz.); R. Gilicz Márta: Ifjú­ságunk példaképei (Bp., 1965, bibliográfiá­val). Karinthy Frigyes (Bp., 1887. jún. 24.— Siófok, 1938. aug. 29.): író, költő, műfordító, kritikus, a 20. sz.-i humorisztikus irodalom egyik megteremtője. Ganz-gyári tisztviselő fia. 15 éves korában a Magyar Képes Világ közölte egy fantasztikus regénykísérletét (Nászutazás a föld középpontja felé). Reál­is­­ érettségi után rövid ideig az egyb­en matematikai, fizikai és orvoskari előadásokat hallgatott, de egyik karon sem vizsgázott, ha­nem újságíró lett. Az Újság, később a Buda­pesti Napló munkatársa (1908). A Nyugat író­csoportjához csatlakozott. Hírnevét így írták ti (1912) c. irodalmi karikatúrakötete ala­pozta meg, tagja volt 1908-ban a haladó írók Vörösmarty Ak.-jának, a Tanácsköz­társaság idején az írói választmánynak. A pro­letárdiktatúra után a Pesti Napló munka­társa. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben a radikális polgári hu­manizmus álláspontjáról ostorozta — az iro­dalom modorosságaitól a közélet fonákságáig és az emberi kapcsolatok elgépiesedéséig — a társadalom elembertelenedését, támadta az elnyomást, a fajmítoszt, a fasizmust (Nem mondhatom el senkinek, 1930; Üzenet a palack­ban, 1938 stb.). Élete nagy vágya, egy Új Enciklopédia, egy fogalomtisztító mű meg­teremtése, amelyben darabokra akarta szedni a hazugságokat, az álmegoldásokat, nem vált valóra. 1936-ban súlyos agyműtétet hajtott végre rajta Stockholmban Olivecrona agy­sebész (erről szól az Utazás a koponyám körül c. műve, 1937). A műtét után két évvel váratlanul agyszélhűdés érte. Első felesége, Judik Etel színésznő 1918-ban spanyolnátha áldozata lett, második felesége, Böhm Aranka orvosnő deportálásban halt meg. — F. m. Martinovics (elb. költemény, 1908; először teljes terjedelmében Bp., 1947); Nem mond­hatom el senkinek (versek, Bp., 1930); Üzenet a palackban (versek, Bp., 1938); regények: Uta­zás Faremidóba (Bp., 1916); Capillária (Bp., 1921); elbeszélések, tárcák, humoreszkek, iro­dalmi karikatúrák: Esik a hó (Bp., 1912); Görbe tükör (Bp., 1912); Tanár úr kérem (Bp., 1916); így láttátok ti (Bp., 1917); Krisztus és Barabbás (Bp., 1918); Gyilkosok (Bp., 1921); Jelbeszéd (elb., Bp., 1921); Minden másképpen van (Bp., 1929); Hasműtét (Bp., 1933); Még min­dig így írtok ti (Bp., 1934); Mennyei riport (r., Bp., 1937) stb.; színpadi művek: Holnap reggel (Békéscsaba, 1916; bemutató 1919., márc. 9-én, Madách Színház); Vérmező (be­mutató 1919. máj. 1.); Kiadatlan naplója és Karácsony Sándor (1891—1912) Karikás Frigyes Karinthy Frigyes Karinthy

Next