Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
K - Karinthy Frigyes
861 mű m. elbeszélő irodalom egyik megteremtője. Az 1920-as évek első felében írt novellái, amelyek a Tanácsköztársaság harcait idézik fel (Korhely János, Kőműves Papp István, Petri Koczka Péter stb.), 1927-ben először orosz nyelven (Kun Béla előszavával), majd magyarul kiegészítve (Háborúja válogatja, A járatos ember, Az én Dobai Gábor bátyám stb.) 1932-ben jelentek meg. A harminckilences dandár címmel 19-es témájú novellasorozatából film is készült. ~ fordította először m.-ra Hasek Svejkjét. Művei egy részét Katona Fedor álnéven írta. — F. M. Mindenféle emberek (novellák, Sarló és Kalapács könyvsorozata, Moszkva, 1932); A járatos ember (novellák, Goda Gábor előszavával, Bp., 1957); Válogatott elbeszélések (Bp., 1960). — írod. Illés László méltatása a A harminckilences dandár c. kötetről (Kortárs, 1960. nov.); E. Fehér Pál: K. F. (Élet és Irod. 1963. 9. sz.); R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei (Bp., 1965, bibliográfiával). Karinthy Frigyes (Bp., 1887. jún. 24.— Siófok, 1938. aug. 29.): író, költő, műfordító, kritikus, a 20. sz.-i humorisztikus irodalom egyik megteremtője. Ganz-gyári tisztviselő fia. 15 éves korában a Magyar Képes Világ közölte egy fantasztikus regénykísérletét (Nászutazás a föld középpontja felé). Reális érettségi után rövid ideig az egyben matematikai, fizikai és orvoskari előadásokat hallgatott, de egyik karon sem vizsgázott, hanem újságíró lett. Az Újság, később a Budapesti Napló munkatársa (1908). A Nyugat írócsoportjához csatlakozott. Hírnevét így írták ti (1912) c. irodalmi karikatúrakötete alapozta meg, tagja volt 1908-ban a haladó írók Vörösmarty Ak.-jának, a Tanácsköztársaság idején az írói választmánynak. A proletárdiktatúra után a Pesti Napló munkatársa. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben a radikális polgári humanizmus álláspontjáról ostorozta — az irodalom modorosságaitól a közélet fonákságáig és az emberi kapcsolatok elgépiesedéséig — a társadalom elembertelenedését, támadta az elnyomást, a fajmítoszt, a fasizmust (Nem mondhatom el senkinek, 1930; Üzenet a palackban, 1938 stb.). Élete nagy vágya, egy Új Enciklopédia, egy fogalomtisztító mű megteremtése, amelyben darabokra akarta szedni a hazugságokat, az álmegoldásokat, nem vált valóra. 1936-ban súlyos agyműtétet hajtott végre rajta Stockholmban Olivecrona agysebész (erről szól az Utazás a koponyám körül c. műve, 1937). A műtét után két évvel váratlanul agyszélhűdés érte. Első felesége, Judik Etel színésznő 1918-ban spanyolnátha áldozata lett, második felesége, Böhm Aranka orvosnő deportálásban halt meg. — F. m. Martinovics (elb. költemény, 1908; először teljes terjedelmében Bp., 1947); Nem mondhatom el senkinek (versek, Bp., 1930); Üzenet a palackban (versek, Bp., 1938); regények: Utazás Faremidóba (Bp., 1916); Capillária (Bp., 1921); elbeszélések, tárcák, humoreszkek, irodalmi karikatúrák: Esik a hó (Bp., 1912); Görbe tükör (Bp., 1912); Tanár úr kérem (Bp., 1916); így láttátok ti (Bp., 1917); Krisztus és Barabbás (Bp., 1918); Gyilkosok (Bp., 1921); Jelbeszéd (elb., Bp., 1921); Minden másképpen van (Bp., 1929); Hasműtét (Bp., 1933); Még mindig így írtok ti (Bp., 1934); Mennyei riport (r., Bp., 1937) stb.; színpadi művek: Holnap reggel (Békéscsaba, 1916; bemutató 1919., márc. 9-én, Madách Színház); Vérmező (bemutató 1919. máj. 1.); Kiadatlan naplója és Karácsony Sándor (1891—1912) Karikás Frigyes Karinthy Frigyes Karinthy