Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
K - Karl Henrik Ernő - Karl János - Karlovszky Bertalan - Karlovszky Geyza - Kármán Elemér - Kármán Géza Aladár - Kármán József
levelei (Babits Mikly bevezetőjével, sajtó alá rendezte Ascher Oszkár, Bp., 1938). — Irod. Abody Béla: Jegyzetek K. humoráról (Dunántúl, 1954. 7. sz.); K. F. most megtalált gyermekkori naplójából (közli Ascher Oszkár, Művelt Nép, 1954. 25—28. sz.); Kolozsvári Grandpierre Emil: K. F. (Irodalomtört. 1956); Füst Milán emlékezései K. F.-re (Emlékezések és tanulmányok, Bp., 1956); Abody Béla: K. költészete (1957); író, könyv, olvasó (I. Bp., 1959); Kardos László: K. F. (Vázlatok, esszék, kritikák, Bp., 1959); Szalay Károly: K. F. (Bp., 1961, bibliográfiával); Kozocsa Sándor: K.-vallomások (Ország Világ, 1966. 2. sz.). — Szt. Németh Andor: Egy foglalt páholy története (r., Bp., 1942); Karinthy Ferenc: Szellemidézés (r., Bp., 1946); Karinthy Ferenc: Irodalmi történetek (Bp., 1956); Karinthy Ferenc: Szellemidézés (színmű, Bp., 1957); Somlyó Zoltán: A kasszában búsongott... (vers); Devecseriné Guthi Erzsébet: Búvópatak (Bp., 1963); Ascher Oszkár: Minden versek titkai (Életrajzi r., Bp., 1964); Karl Henrik Ernő (Bécs, 1781—Körmöcbánya, 1854. ápr. 17.): éremművész. A 19. sz. elején Bécsben, az 1810-es évektől Körmöcbányán működött. A pénzverővel való összekülönbözése miatt egy ideig Turóc vm.-ben magánvésnökként tengődött. Kossuth igénybe vette művészetét, a szabadságharc alatt kiadott egy- és háromkrajcáros váltópénzt ő véste Nagybányán. Emlékezetes a m. orvosok és természetvizsgálók részére 1842-ben készített emlékérme. Kari János:+• Károli János Karlovszky Bertalan (Munkács, 1858. okt. 24.—Bp., 1938. ápr. 11.): festő. ~ Geyza gyógyszervegyész bátyja. Münchenben és Párizsban tanult, majd Bp.-en telepedett le, ahol kezdetben illusztrálással, később aprólékosan kidolgozott tanulmányfejek (Magyar parasztasszony) és arcképek festésével foglalkozott. Fényképhűségű rutinos képmásai keresett arcképfestővé tették. Nagyméretű képein is miniatúraszerűen oldotta meg a szövetek, a bőrfelület, az arc részleteit. Az ún. műcsarnoki naturalizmus jellemző képviselője volt. Egy ideig Bp.-en magánfestőiskolát tartott fenn. Számos díjat nyert (1908: állami nagy aranyérem, Ráth-díj; 1911: jubileumi királydíj; 1920: Horovitz-díj). 1921-ben kollektív kiállítása volt a Műcsarnokban. 1928-tól a bp.-i Képzőművészeti Főisk. tanára volt. Rózsavölgyi Gyula: Női akt a műteremben, Kléh István (1920), G. H. Becker porosz kultuszminiszter (1932), Odry Árpád a Hamlet szerepében, Önarckép c. művei az MNG tulajdonában vannak. — írod. Genthon István: Az új magyar festőművészet története (Bp., 1935). Karlovszky Geyza (Rimaszombat, 1860. nov. 22.—Bp., 1936. ápr. 27.): gyógyszerészvegyész. ~ Bertalan öccse. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte, 1881-ben gyógyszerészoklevelet nyert. 1883-tól 1892-ig Than Károly mellett tanársegéd. Ő állította elő az idegbántalmak ellen ma is használt rubidiumammónium-bromidot. 1892-ben átvette a Gyógyszerész Közlöny szerkesztését. 1923-ban Bp.-en gyógyszertárat nyitott. — M. A gyógyszerek magyar tudományos és népies tájelnevezései (Bp., 1887). — Irod. Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája, 1901 —1925 (Bp., 1931); Horváth Jenő: K. G. (Kis Akadémia negyvenkét esztendeje, 1899 — 1841. Bp., 1941.) Kármán Elemér (Bp., 1876. ápr. 28.— Bp., 1927. febr. 20.): törvényszéki bíró, kriminálpedagógus. Hosszabb időt töltött Hans Grossnak, a büntetőjog grazi tanárának szemináriumában, kitől a lélektani módszernek a bírói gyakorlatban való alkalmazását sajátította el. 1913-ban részt vett a fiatalkorúak bíróságának megalkotásában. A kriminálpedagógia egyik hazai megalapítója. A kedvezőtlen környezetben élő gyermekek számára Pestalozzi-otthont szervezett, melyet 1915-ben Kriminálpedagógiai Intézettel egészített ki. — M. A gyermekek erkölcsi hibái és erkölcsi betegségei (Bp., 1922); Einführung in die Kriminalpädagogie (I —II., Bp., 1923); Die Diebstahle der Kinder (Leipzig, 1924). — Irod. Ganó Vilmos: K. E. az elfelejtett kriminálpedagógus (Gyógypedagógia, 1959. 4. sz.). Kármán Géza Aladár (Bp., 1871. febr. 24. —Bp., 1939. okt. 24.): építész. Tanulmányait a müncheni műegy.-en végezte. Hazatérve Ullmann Gyulával kiterjedt gyakorlatot folytatott, számos bp.-i bérház terve került ki műtermükből. Alkotásai előbb a bécsi szecesszió, majd a modernizált eklektika jegyeit viselik. — F. m. A Károlyi Mihály utcai (volt Ferenciek tere) 3—5—7. sz. szecessziós bérházcsoport és az Akadémia u. 19 — 21. sz. eklektikus bérházcsoportja. Kármán József (Losonc, 1769. márc. 14.— Losonc, 1795. jún. 3.): író. Atyja ref. pap, utolsó évében (1794) püspök. Szülővárosában végzett tanulmányai után jogot hallgatott a pesti (1785), majd pedig (1788) a bécsi egy.-en. Bécsben megismerkedett gr. Markovics Miklósnéval, egy kalandor katonatiszt feleségével; közte és a férjétől külön élő grófné között szerelmi viszony szövődött. Német nyelvű levelezésük fennmaradt, ma