Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

C - Czibor János - Czigány Dezső - Czigány János - Czigler Győző - Czilchert Róbert

333 Czibor János (Kisújszállás, 1922. okt. 30.— Bp., 1961. júl. 7.): író, irodalomtörténész. Kisújszálláson járt gimn.-ba, de nem fejezte be. Békéscsabán és Szolnokon OTI-tiszt­viselő lett. A II. világháború éveiben Bp.-re került; filmgyári dramaturg volt, majd a felszabadulás után a Fehér Holló könyv­kiadó vezetője lett. 1947-ben a Révai Könyv­kiadó lektora. 1952-től 1955-ig a Színművé­szeti Főisk.-n tanított. Közben haláláig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt. Ön­gyilkos lett. Számos folyóirat — Válasz, Fó­rum, Filmvilág stb. — közölte írásait, iro­dalomtörténeti tanulmányait, filmkritikáit. Sok klasszikus kiadvány szerk.-je, válogatója, melyekhez többnyire ő maga írta az elő­v. utószót. — M. Gábor Áron (filmregény, Bp., 1950). — írod. Abody Béla: Dupla vagy semmi. Emlékezésféle Cz. J.-ra (Élet és írod., 1962. 28. sz.). Czigány Dezső (Bp., 1883. jún. 1. — Bp., 1937. dec. 31.): festő. A müncheni ak.-n, majd Hollósy Simon isk.-jában tanult, 1901-ben és 1903-ban Nagybányán, 1904-től kezdve pedig ösztöndíjasként Párizsban dol­gozott. 1906-ban Bp.-en Ferenczy Károly tanítványa volt. Párizsban gyakran kiállí­tott, a „Függetlenek" tiszteletbeli tagja volt. Mint a mo.-i avantgarde törekvések élcsapatá­nak, a Nyolcaknak egyik alapító tagja és ki­váló képviselője, kapcsolatba került Ady Endrével is, akinek portréját több ízben meg­festette. 1915-ben az Erzsébetvárosi Kaszinó díját nyerte el. A háború után Párizsban, majd D-Franciao.-ban élt. Hazatérése után, 1927-ben rendezett gyűjteményes kiállítást. Művészetének kezdeti korszakát Gauguin, majd Cézanne műveinek hatása jellemezte. Késői korszakában gyakran festett önarc­képet (MNG-ben és bp.-i magángyűjte­ményekben). Öngyilkos lett. — Irod. Genthon István: Az új magyar festőművészet törté­nete (Bp., 1935). Czigány János (Jászberény, 1850. aug. 28. — Bp., 1909. márc. 13.): jogász, a ma­gyar gyorsírás mecénása. Eperjesen végzett jogot, közben 1874-ben letette a gyorsírói vizsgát. 1880-ban ügyvédi oklevelet szer­zett. A múlt század 70-es éveiben az eperjesi jogok­-n s a jászberényi főgimn.-ban több tanfolyamot vezetett, és buzgón dolgozott az Orsz. Magyar Gyorsíró Egyesületben. Hatvanezer koronát hagyott gyorsírási cé­lokra, elsősorban a gyorsírók háza meg­alapítására. Értékes könyvtára a szegedi Somogyi Könyvtárba került. Czigler Győző (Arad, 1850. júl. 19.— Bp., 1905. márc. 28.): építész, műegyetemi tanár. Svájcból bevándorolt ősei három nemzedéken át építészek voltak. Előbb apjától, majd Bécsben Th. Hansentől tanult. 1887-től haláláig a bp.-i Műegy. építészeti karának tanára. Díjnyertes pályázatok után főként középületeket tervezett (Kereskedelmi Ak., Műegy. kémiai épülete, Statisztikai Hivatal, Pazmanaeum Bécsben stb.), bérháza­kat Bp.-en stb. tartózkodó, ízléses újrene­szánsz stílusban. Kabdebó Gyulával szerk.-je volt Az építészet története c. műnek (1903-tól). — Irod. Cz. Gy. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Heti Ért. 1905. 12. sz.) Czilbhert Róbert (Besztercebánya, 1809. márc. 9.—Pozsony, 1884. febr. 4.): orvos, mezőgazda, gazdasági szakíró. Orvosi ta­nulmányait 1826 —32-ben Bécsben végezte. Ezután Pesten folytatott orvosi gyakorlatot, majd a Károlyi grófok uradalmi orvosa lett. Klauzál Imrével 1838 —39-ben megalapía Czelder Márton Czigány Dezső Czigler Győző Czilchert

Next