Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
P - Paksi József - Paksi Lesták - Paksi Mihály - Paksi Olivér - Pál Alfréd
339 Bp., 1933. jún. 12.): újságíró, író. 1896-tól Bp.-en jogot hallgatott. Ebben az időben az egy.-i ifjúság mozgalmainak egyik vezetője s az Egyetemi Lapok szerk.-je volt. 1916—20-ban a Petőfi Társ. titkára és a Petőfi-ház ig.-ja. 1922-től ngy.-i, 1926-tól ogy.-i képviselő demokrata párti programmal. 1932-ben megszervezte az írók Gazdasági Egyesületét, melynek haláláig elnöke volt. Dramaturgja volt a Star filmgyárnak. Számos regénye és novelláskötete jelent meg. — F. m. Legényavatás (elb., Bp., 1900); Kossuth (dráma, Bp., 1902); Tévelygő lélek (dráma, Bp., 1905); A forradalmár (dráma, Bp., 1907); Éjszaka (r., Bp., 1916); Magyar máglya (r., Bp., 1934). — írod. Gulyás Pál: P. J. (írod. tört. 1933); Móricz Zsigmond: P. J. (Pesti Napló, 1933); Rédey Tivadar: P. J. (Napkelet, 1933); Supka Géza: P. J. (Literatura, 1933); Fodor József: P. J. emlékezetére (Élet és Irod. 1963. 23. sz.). Paksi József (Tác, 1884. márc. 19.— Bp., 1961. nov. 29.): a kommunista mozgalom harcosa, asztalos. Fiatal segéd korában csatlakozott a munkásmozgalomhoz. Az I. világháború előtt szervezője és vezetője a famunkások és az SZDP újpesti szervezetének. Ő alapította Újpesten az első famunkás termelőszövetkezetet. A Tanácsköztársaság idején az újpesti forradalmi törvényszék elnöke volt. A tanácshatalom megdöntése után elfogták és halálra ítélték. A szovjet kormány kicserélte, Moszkvában és Bakuban vezető gazdasági beosztásban dolgozott. 1958-ban nagybetegen tért vissza Mo.-ra. Paksi Lesták (? — ?, 1361—66 között): bán. Rátót nembeli, 1348-ban kir. sáfár. 1349 — 51-ben asztalnokmester, 1349-től 1356-ig István hg. özvegyének nevében Szlavónia kormányzója, 1350-ben udvarmester. 1350-ben a második nápolyi hadjárat alatt a kir. seregének ellátását irányította, 1352-ben a litván hadjáratban vett részt. 1356 —58-ban Fejér vm.-i ispán, 1360 —61-ben szlavón bán. — Irod. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek (II., Bp., 1904). Paksi Mihály (Mezőkaszony, 1681—Sárospatak, 1744. jún. 2.): tanár. Gyulafehérváron, Tállyán, majd 1702-től Kassán tanult. 1710-től a franekeri és utrechti egy. hallgatója. Hazatérve 1716-tól a gyulafehérvári, 1718-tól az egyesült sárospatak —gyulafehérvár—marosvásárhelyi kollégium fizika- és teológiatanára. 1734-től haláláig a sárospataki kollégium ig.-ja. — F. m. Physica contracta . . . (Claudiopoli, 1719). — Irod. M. Zemplén Jolán: Régi fizikai kéziratok kutatása Erdélyben (Magy. Tud. 1958). Paksi Olivér (? — ?, 1364 — 66): tárnokmester. Rátót nembeli, I. Károly feleségének, Erzsébet kir.-nénak kedvelt embere. 1330 — 32-ben Szabolcs, 1336-ban Somogy vm.-i ispán, 1336-tól 1357-ig kir.-néi udvarbíró, 1336 — 39-ben Fejér vm.-i, 1340—42-ben zólyomi ispán, 1347-től 1352-ig tárnokmester. Részt vett az első nápolyi hadjáratban (1347 — 48). 1348-ban Martell Károlyt, András hg. csecsemő fiát ő hozta Mo.-ra. 1353 — 54-ben vasi, 1353-ban soproni, 1356 —57-ben szatmári, 1356-ban máramarosi, 1357-ben ugocsai ispán. — Irod. Daróczy Zoltán: Ki volt a Paksy-család őse (Turul, 1911). Pál Alfréd (Bp., 1877. ápr. 2. —Bp., 1934. márc. 8.): politikus. Jog- és államtudományi doktori oklevelének megszerzése után közigazgatási pályára lépett. Nógrád vm.-ben Pákh Albert Palágyi Lajos (1866—1933) Paál László 22* Pál