Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
A - Angyal Endre - Angyal Sándor - Ángyán Béla - Ángyán János - Antal Dániel
Angyal — Irod. Végvári Lajos: P. F. A. kiállítása (Fotóművészet, 1968.1.); A. (Fotóművészet, 1975. 2.); Angyal Endre (Pozsony, 1915. szept. 25.— Pécs, 1976. márc. 28.): irodalom- és művészettörténész. Tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészkarán végezte, s a müncheni és a firenzei egy.-en tanult tovább. 1940-ben óraadó tanár volt Bp.-en és Pécsett. Német filológiával foglalkozott; a germán és román nyelvek mellett elsajátította a szláv nyelveket is. 1958-tól tanársegéd a KLTE szlavisztikai csoportjában, társszerk.-je a Slavica c. debreceni évkönyvnek. 1968 — 1975 között tudományos munkatárs az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében Pécsett. A barokk színjátszással, az udvari kultúrával kezdett foglalkozni; kutatásainak területe ezután különösen az európai reneszánsz és barokk művelődéstörténet, a m. és a szomszédos szláv népek kultúrájának kölcsönkapcsolata. — F. m. Theatrum mundi (Bp., 1938); Udvari kultúra, udvari költészet (Kolozsvár, 1944); Barock itt Ungarn (Bp. — Leipzig — Milano, 1948);A reneszánsz és a barokk Kelet-Európában (Bp., 1961); Kelet-Európa művészete a 18. —19. sz.Kati (Bp., 1961); August Pavel (Debrecen, 1961); Die slawische Barockwelt (Leipzig, 1961; Varsó, 1972); Paul Josef Safarik (Debrecen, 1962); Dobrovic az ember, művész és politikus (Pécs, 1968); Magyar —horvát kapcsolatok a historiográfiában (Bp., 1970); Nagyszombat (Trnava) et la culture baroque européenne (Baroque, 1976. 8. sz.). — írod. Gyenis Vilmos: A. E. (írod. tört., 1976. 2. sz.); Sziklay László: A. E. (írod. tört. közl., 1976. 4. sz.). — Szt. Csorba Győző: A. E. (vers, Jelenkor, 1976. 7 — 8. sz.). Angyal Sándor (Fehérgyarmat, 1925. jan. 8.—Bp., 1968. nov. 16.), színész, Jászaidíjas (1969). Műkedvelőként kezdett játszani, első nagyobb szerepe Horatio volt Shakespeare Hamletjében (1948). A bp.-i Színház- és Filmművészeti Főisk.-n szerzett képesítést (1949), a Debreceni Csokonai Színház szerződtette, itt egyaránt játszott operett- és prózai szerepeket. 1960-tól a Fővárosi Operettszínházban játszott. Az 1963 —64-es évadban a bp.-i Petőfi Színházban musicalszerepeket alakított, a színház megszűnése után a Fővárosi Operettszínház tagja. — F. sz. Ifjú Nagy (Bródy S.: A tanítónő); Szakhmáry Zoltán (Móricz Zs.: Úri muri); Balázs (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Károly (Hubay M.— Vas I. — Ránki Gy.: Egy szerelem három éjszakája); Pickering ezredes (Lerner—Loewe: My Fair Lady); Viola bácsi (Chitz —Romhányi—Ránki: Muzsikus Péter kalandjai). Ángyán Béla (Bp., 1885. márc. 10. —Bp., 1945. júl. 10-): ügyvéd, igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő. ~ Béla orvos fia. Jogot tanult a bp.-i és a berlini egy.-en; Bp.-en doktorált, majd ügyvédi irodát nyitott (1913). Részt vett a Nemzeti Egyesülés Pártja szervezésében és megalakításában (1919. febr.) és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szervezésében, majd csatlakozott a gróf Bethlen István vezette bécsi ellenforradalmi csoporthoz mint Bethlen magántitkára. Az ellenforradalmi korszak kezdetén Bp.-en ügyvéd, 1922. okt. 1-től a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, utóbb Bethlen miniszterelnök lemondásáig igazságügyi államtitkár (1927. jan.— 1931. szept.); részt vett törvényjavaslatok előkészítésében. A békési (1926 — 30, 1935—39) s közben a pápai választókerületben (1931—35) a Nemzeti Egység Pártja programjával ogy.-i képviselővé választották. — Drasche Lázár Alfréd és Zágon István szövegére operettet írt, amelyet a bp.-i Blaha Lujza Színház (1921) s a varsói Theater Polski (1923) mutatott be. Ángyán János (Bp., 1886. márc. 9.—Pécs, 1969. júl. 19.): orvos, belgyógyász, egyetemi tanár. ~ Béla orvos fia. Oklevelét a bp.-i tudományegy. orvosi karán szerezte 1908-ban. 1907-től az egy. kórbonctani intézetében Petrik Ottó mellett volt gyakornok. 1909-ben a berlini R. Koch Intézetben dolgozott, 1909-től 1923-ig a bp.-i II. sz. belklinikán. 1912-től tanársegéd, 1921-től adjunktus, majd megbízott intézetvezető. Az I. világháború alatt (1914 — 18) a 7. Hadsereg bakteriológiai és kórtani osztályát, majd a bp.-i helyőrség szívbetegállomását vezette. 1919-ben egy.-i magántanárrá képesítették. 1923-tól a pécsi tudományegy. orvosi karán a belgyógyászat ny.r. tanára, majd a belklinika ig.-ja volt 1959-ig, nyugdíjazásáig. 1935—36-ban dékán, 1943 —44-ben rektor volt.Több tudományos szakbizottság, tanács és társadalmi egyesület munkájában vett részt. Munkássága a belgyógyászat teljes területét felölelte. Foglalkozott a gümőkór elleni küzdelemmel, szilikózis-vizsgálatokkal, szorgalmazta Harkányfürdő fejlesztését. Fő törekvése a klinika megszervezése volt. Keveset publikált. — Irod. Trencsényi Tibor: Köszöntés. A.J. 80 éves (Orv. Hetil., 1966. 107. sz.); Barta Imre: Búcsú A.J. Professzortól (Orv. Hetil., 1969. no. sz.); Antal Dániel (Szatmárnémeti, 1901. jún. 20.—Kolozsvár, 1972. febr. 27.): romániai magyar mezőgazdász, tanár. Debrecenben végezte a gazdasági akadémiát, majd vissza-