Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

O - Orbók Endre - Ordas Nándor - Ordass Lajos, Wolf - Orgonista Olga, Maresch Ferencné

színészi oklevelet, majd elvégezte a rendezői tanfolyamot. Rendezőként először Szolnokra szerződött, utána Kecskemét, Miskolc, Veszprém, s végül ismét Szolnok volt állo­máshelye. Közben játszott a Thália Színház­ban. Sokat foglalkoztatott színész és rendező volt, klasszikus és modern darabokban, fil­mekben egyaránt sikerrel szerepelt. Öngyil­kos lett.­­F. sz. Őrnagy (Örkény István: Tó­ték); A mester (Bornemisza: Magyar Elektra); Clark (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit); Őr (Giraudoux: Judit); Carlos (Goethe: Clavigo); Kent (Marlowe-Brecht-Feuchtwanger: II. Edward, ezt rendezte is); Rosenkrantz (Shakespeare: Hamlet); Völgyi Rudolf (Né­meth László: Cseresnyés); Tábor pap (Brecht: Kurázsi mama).­­ Rendezései: Heltai: A néma levente; Shaw: Androcles és az oroszlán; Schaffer: Black comedy; T. Williams: 27 fu­var gyapot; M. Pagnol: A pék felesége; Kaba­ré.­­/./. Sodrásban (1963); Szerelmes biciklis­ták (1965); Fényes szelek (1968); Égi bárány (1970); Még kér a nép (1971). Orbók Endre (Bp., 1920. ápr. 20.-Bp., 1983. jún. 28.): rendező. Érettségi után ben­zinkútkezelőként, majd magántisztviselő­ként dolgozott. 1941-1944-ig a Színművésze­ti Akad. hallgatója volt. 1944-1949-ig külön­böző színházaknál játszott, majd rendezőként működött az Állami Faluszínháznál, a Pécsi Nemzeti Színháznál, a Szolnoki Szigligeti Színháznál és az Állami Déryné Színháznál. 1960-1964-ig az Országos Rendező Irodánál dramaturg volt. 1964-ben a Magyar Televízió állományába került, ahol az Ifjúsági és Okta­tási Főosztályon működött rendezőként halá­láig. Ordas Nándor (Orosháza, 1920. márc. 24.-Bp., 1984. márc. 15.): újságíró, szerkesz­tő, Rózsa Ferenc-díjas (1969). Újságírói pá­lyafutását 1947-ben kezdte a Magyar Nap c. politikai napilapnál. Rövid ideig a Népszabad­ság publicistája, 1952-től az Esti Budapest olva­sószerk.-je volt. 1957-ben egyik alapító tagja és olvasószerk.-je a Népszabadságnak. 1973-tól 1976-ig a Képes Újság olvasószerk.-je volt.­­M. Három június (ifj. kisr., Bp., 1950). Ordass Lajos, Wolf (Torzsa, ma Savino Selo, Kis-Jugoszlávia, 1901. febr. 6.-Bp., 1978. aug. 14.),ev. püspök. Apja ev. tanító. A gim­náziumot Új­verbászon, maj­d Bonyhádon vé­gezte, ahol 1920-ban tett érettségi vizsgát. Te­ológiát Bp.-en, Wittenbergben és Sopronban tanult. 1924. okt. 5-én szentelték lelkésszé. Hartán, Mezőberényben, Bp.-en, Soltvad­kerten segédlelkész. 1927-28-ban Svédor­szágban tanulmányúton járt, majd miután Debrecenben és Bp.-en két évig katonalel­kész, 1931-től Cegléden lelkész, 1937-1941 között a Közép-Pest vármegyei ev. egyház­megye esperese. 1941-től Bp.-kelenföldi lel­kipásztor, 1945. aug. 15-től a Bányai Ev. Egy­házkerület püspöke. Szembeszállt az egyházi iskolák államosítását követelő törvényjavas­lattal. 1948. aug. 24-én házi őrizet alá helyez­ték, de ezt rövidesen feloldották. Szept. 8-án letartóztatták, és koholt vádak alapján („az or­szág devizagazdálkodását sértő bűncselek­mény" miatt báró Radvánszky Albert egyete­mes felügyelővel és Varga Sándor egyetemes főtitkárral együtt) bíróság elé állították. Két évi fegyházra, továbbá öt évi hivatalvesztésre ítélték. Bp.-en, Szegeden és Vácott volt fo­goly. 1950. máj. 30-án szabadult. A Mp.-i Ev. Egyház Külön Fegyelmi Bírósága 1950. ápr. 1-jén - az állami ítélet alapján - püspöki hiva­talából való elmozdításra ítélte. 1956. okt. 5-én a Legfelsőbb Bíróság „bűncselekmény hiá­nyában" semmisnek nyilvánította az 1948. évi elmarasztaló ítéletet, okt. 8-án a Mo.-i Ev. Egyház Egyetemes Bírósága is hatálytalaní­totta korábbi ítéletét, őt rehabilitálta. 1956. okt. 31-én Dezséry László lemondása után a Déli Ev. Egyházkerület püspöki hivatalát vezette. 1958. jún. 24-én azonban ismét eltá­volították az egyházkerület éléről. Ettől kezd­ve haláláig visszavonultan élt Bp.-en. Az al­lentowni egy. (Pennsylvania, USA) 1947-ben, a reykjaviki (Izland) egy. 1971-ben t. doktorává avatta, 1957 nyarán az Ev. Világ­szövetség minneapolisi nagygyűlése a világ­szervezet alelnökévé, 1963-ban Helsinkiben elnökségének t. tagjává választotta. Aktív évei alatt kiterjedt publicisztikai tevékenysé­get folytatott. Cikkei hazai és külföldi egyházi folyóiratokban jelentek meg. Ezek legtelje­sebb gyűjteménye: Válogatott írások (Bern, 1982) és Önéletrajzi írások I-II. (utószóval, vál. Szépfalusi István, Bern, 1985, 1987).­­ Irod. Év. Naptár, 1957.; Útitárs (1985, 1986); Fabiny Tibor: Az evangélikus egyház. A magyar protestantizmus 1918-1948 c. kö­tetben. (Bp., 1987); Hanák Tibor: A hatalom anatómiája (Irod. Újság, 1987.4. sz.);Surányi Dezső: O. L. evangélikus püspök nehéz élete (A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múz.­­ Baráti Kör Értesítője, 1989); Terray László: Nem tehetett mást (Bp., 1990); O. L. teljes egyházi rehabilitációj­ának megtörténtéről vi­tázik ifj. Fabiny Tibor és Frenkl Róbert az Egyház és Világ c. folyóirat 1991. évf. 11., 14. és 15—16. sz.-ban; Frenkl Róbert: O. L. — az egyházépítő (Egyház és Világ, 1991. 1. sz.). Orgonista Olga, Maresch Ferencné (Bp., 1901. febr. 22.-Bp., 1978. nov. 20.): műkor­csolyázó. 1926-tól 1932-ig a Bp.-i Korcsolya-

Next